Megnyitó beszédében a politikus köszönetet mondott a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak, akik felajánlást tettek, hogy az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére a tervezettnél előbb fejezik be az iskola építését, s felajánlásukhoz híven, három hónappal a kitűzött határidő előtt át is adták az új intézetet. Beszéde végeztével Ördögh László emlékoklevelet és könyvjutalmat adott át a legjobb munkát végzett építőipari dolgozóknak.
Az új intézményt Varga Lajos igazgató vette át, aki elmondotta, hogy az új iskolának szépségéhez mérhető jó hírnevet igyekeznek majd teremteni. Együtt dolgoznak a szülői munkaközösség tagjaival, akik már addig is jól helytálltak, mert több mint 1000 óra társadalmi munkával járultak hozzá ahhoz, hogy minél előbb megkezdődhessék a tanítás az új iskolában. Az ünnepség szép pillanata volt, amikor a növendékek fogadalmat tettek arra, hogy megőrzik iskolájuk szépségét, tisztaságát, és jó tanulmányi munkával igyekeznek a jövőben helytállni. Az ünnepség második részében a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola zenekara, az új iskola növendékeiből alakult énekkar és néhány szavaló adott műsort. A mintegy nyolcmillió forintos költséggel épült és berendezett új iskolában akkor egyelőre 600 általános iskolás kezdte meg a tanulást, de az volt a terv, hogy később, a lakótelep növekedésével emelkedik a tanulók száma. Az oktatási intézmény neve 1994 óta Ibolya Utcai Általános Iskola, s például az előtte elterülő park immár körbe van kerítve.
Az Ibolya utca az iskolánál. (Fortepan / Szalay Zoltán, 1968)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy milyen fák ezek, a Google-MI-t hívtuk segítségül. Mint megtudtuk, ezek papíreperfák (Broussonetia), melyek fajai trópusi, illetve meleg mérsékelt éghajlaton, Kelet-Ázsiában (Kínában, Japánban) honosak, de vannak Észak-Amerikában és Polinéziában honosak is. Az alapszövetük tejjárataiban fehér tejnedvet, bőrszövetük megnagyobbodott sejtjeiben, az idioblasztokban pedig cisztolitokat halmoznak fel. A levelek széle fogazott, az erezet tenyeres vagy az alapból gyengén háromosztatú. A termések gömbölydedek; mindegyik kis csonthéjas termés kidudorodik a megnövekedett lepellevelekből. A termések gyakran terméságazatot alkotnak.
A papíreperfák felhasználásáról az is olvasható, hogy a hajlékony, rugalmas, ellenálló, nehezen gyűrődő és fölöttébb mérettartó kozo papírt (kozogamit) a japán papíreperfa kérgéből készítik. A fa kivonata hatásos gyulladáscsökkentő is. A kínai papíreperfát ugyanakkor a látványos termése miatt sokfelé dísznövénynek ültetik. Nem véletlen tehát, hogy nálunk ehhez a bolthoz is kerültek példányaik, hiszen nagyon szép, amikor roskadoznak ezek a fák a tűzpiros labdacsoktól, s ugyanakkor az is érdekes látvány, amikor ezek a furcsa termések beterítik a környéket. Jó lenne máshol is belőlük!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte.
A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló
Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Nyár utcai kanyar 1967-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan
Debrecen
első nagy lakótelepét (ami még nem házgyári paneltechnológiával
készült) a Libakert nevű kertség helyén építették meg. A
nevének az Új élet parkot adták.
1972-ben így írt a városrészről dr. Korompai Gáborné a Hazafias Népfront – Szülő-földünk című – honismereti híradójában: ezelőtt 15 évvel valóságos falusi levegőt árasztott az akkor még Libakertnek nevezett terület. A régi Libakert mindössze 35–38 hold területű volt (a Péterfia, Füredi, Dózsa és Honvéd utcák között). De a gazdasági jelentősége alapján igen fontos kertsége volt Debrecennek.
Kováts György 1822-es térképe a Liba-tóval
Létezett
egy Liba-tó is, amit Kováts György geometrista még feltüntetett
az 1822-es térképén. Ez az időszakos víz a Honvéd és a Dózsa
utcák sarkán terülhetett el. A kert déli fele szőlővel volt
beültetve, de 1657-ben azt is kiosztották házhelyeknek. A
konyhakerti művelés a XIX. század közepén lendült fel.
Az Ibolya-sarok 1968-ban. Fotó: Db. Városi Tanács Műv. Osztálya
Ez a fellendülés köszönhető a kiváló
feketefölddel és bővizű kutakkal megáldott parcelláknak is, amik
150–160 négyszögölesek voltak. A
legelterjedtebb és leghíresebb termény a torma volt a Libakertben.
Az 1900-as évek elején megjelent a melegágyas művelés is, és
így ennek is köszönhetően, 1957-ig virágzó bolgárkertészetként
működött az egész városrész. Valakik mégis úgy döntöttek,
hogy itt kell megvalósítani az Új élet parkot – aminek az érdekében szinte mindent
lebontottak.
Csak egy épület maradt meg: ahol a könyvtár működött. A lakótelep kapott iskolát, boltokat, kisdedóvókat, de játszótereket és parkokat is kialakítottak. Ugyanakkor természetesen a beköltözőket étterem és presszó is szolgálta. Azóta sok minden más lett: lefestették például a pettyes házat, átépítették a Lapost, és lebontották a háziipari szövetkezetet, aminek a helyén parkot hoztak létre.
Az 1965-ös Debrecen-útikönyvben a Tanácsköztársaság útja négyemeletes házainak építésről is megjelent egy megrázó felvétel (lásd a fenti fotón), a következő kép pedig már egy kész állapotot mutat. Íme a Tanácsköztársaság útja eleje:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen arcait ismét a magasból örökítette meg látványos felvételeken Oláh Róbert. Az első friss fotóján a Petőfi tér látképén ámuldozhatunk, s közben pedig a Nagyállomás főépületét is kivehetjük a horizont közepén (a teljes képet lásd lentebb).
A Holló János utca sarkán álló épület tetején készített képek közül a Piac utca sem hiányzik. A háttérben a Kistemplom, mellette a Nagytemplom, jobb szélen pedig a vármegyeháza tornya is kirajzolódik.
Ahogy ígértük, íme az első fotó immár teljes méretben:
Oláh Róbert ismét járt a Piac utcai egykori hitelbanki épületegyüttesben, s ott is fotózott. Az alábbi képen az Arany János utcai konzulátusra pillanthatunk le onnan.
Hátrahagyva a belvárost, fotósunk a Füredi útra is ellátogatott. Ott megörökítette azt a bevásárlóközpontot is, amelyiknek a helyén előzőleg az István Gőzmalom működött.
A következő jelenetben azt a területet is láthatjuk, ahol a Margit-fürdő pompázott.
A szürke házak helyén volt a Margit
Végül az Egyetem Tower nevű új társasház is feltűnik, ahol az Egyetem Kávéház működött. A kép felső jobb sarkában pedig a volt Kohászüdülő is megtalálható. Akit érdekel, ennek a hotelnek a történetét is elolvashatja sok régi képpel ebben az összeállításunkban.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Debreceni Egyetem elődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem pazar albumot adott ki ,,hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján", 1970-ben. Ebből szemezgetünk most, a Pathó Sándor által készített fotók másolatainak segítségével...
Az első képeken az Egyetem tér pompázik a sziklakertes medencével, aztán a Sesztina-villát láthatjuk, ahol az egyetem bölcsődéje működött.
Beljebb haladva a városközpontba, az Új élet parki lakótelepre csodálkozhatunk rá. A felvétel a Hámán Kató útja (ma Füredi út) 9 emeletes lakóházából készült.
Megérkeztünk a belvárosi Kálvin térre. A parkot akkor még gyöngykavics és sok-sok növény jellemezte. Fotók: Pathó Sándor / KLTE
A Déri Múzeum süllyesztett parkjában 1970 környékén több volt a sétány, mint ma. Feltűnő, hogy a háttérben a Péterfia kis házai látszanak, nem pedig a 10 emeletes panelsorok.
Ez pedig már a Vörös Hadsereg útja! A Bajcsy-sarkon zebrán kellett átmenniük a gyalogosoknak, s közben a MÁV-székház vörös csillaga is hirdette nekik a szocializmus vívmányait...
A Kossuth téren akkor már nem működött a duplamedencés szökőkút, azonban a placc közepén is virágágyások pompáztak. Itt látszanak a korszak jellegzetes ufólámpái is.
S íme még egy Kossuth: az egyetem gyakorló általános iskolája a Kossuth utcán:
Az utolsó és egyben szintén kossuthos képen az egykori Dóczy-gimnázium látható a Kossuth utcán. 1970-ben az egyetem gyakorló gimnáziuma működött benne, ugyancsak Kossuth néven. Színes összeállításunk az 1970-es virágkarneválról idekattintva csodálható meg.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen Libakert nevű, valamint vénkerti városrészének találkozási vonala a Dózsa György utca, továbbá a Csemete utca környékén található. Az erről a területről készített friss panorámaképeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Oláh Róbert.
Kedves Olvasónk jó szokásához híven ezúttal is a magasba tört, és a Csemete utca 5. szám alatti tízemeletes panelház tetejére kiállva kapta lencsevégre az így feltáruló nem mindennapi látványt.
Tudósítónk felvételein a távolba vesző nyugati kiskörutat, valamint a Honvéd és a Hortobágy utcát is alaposan szemügyre vehetjük.
A lélegzetelállító fotográfiákon a köd / szmog ellenére ugyanakkor az alábbi saroképület-együttes, valamint a Hajó utca és az Arany János téri oktatási intézmények is élesen kirajzolódnak. Úgyhogy: nincs is más teendőnk, mint élvezettel körbehordoznunk a tekintetünket. Jó felfedezést Mindenkinek!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
