Hajdani várkastélyunk és Debrecen ura, Mátyás király

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa család tulajdona volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

A legendás Rákóczi-szakkör emléktáblája a Nagytemplom melletti udvarházrészben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Hajdú-bihari Napló 1982. április 10-i cikke a leendő udvarház kialakításáról

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal várostörténeti kerámiafala az Udvarházon, a Nagytemplom mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.

Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.

Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin János, Brankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Az Udvarház homlokzatmintái a Nagytemplom mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?

Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat a Nagytemplommal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk.

Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mátyás király portréja (1443. II. 23. – 1490. IV. 6.). Fotó: Wikipédia