Debreceni Képeslapok

2023. április 18., kedd

Miért nézik járdának a városcímerünket?

Debrecen legfontosabb jelképének, a városcímernek a muránói üvegből készített kompozíciója a belvárosi korzó első ütemének átadása, 2001. július 7. óta pompázik a Nagytemplom előtt. A műalkotást Cs. Uhrin Tibor (1936–2010) készítette, aki például az Újkerti lakótelepi fémforgót és épületdíszítő tűzzománcokat is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A képzőművész a vele készített 2001 januári interjúmban is aggodalmának adott hangot a városcímer földre helyezése, a védtelensége és kiszolgáltatottsága miatt. A címert 2000 novembere és 2001 májusa között készítette napi hat–nyolcórai munkával, és a címerrészhez is 24-féle színű, csaknem 180 ezer darab apró üvegelemet kellett felhasználnia. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A műemlékvédelmi világnap előtti napon, 2023. április 17-én is tapasztalhatták a korzózók, hogy egy nő és egy kislány hosszasan időzött a címeren (lásd a felső fotónkon), s közben a nő a lábával böködve mutogatta a „barikát” a talpuk alatt. Az eset sajnos mindennapi, és az se példa nélküli, hogy bringások is hajtanak át a címeren, vagy simán ráugratnak. Felháborító módon van, aki arra hivatkozik, hogy „nincs kiírva, hogy rálépni tilos”. Mindezek miatt is fogalmazódik meg a kérdés immár nem először a címeres képzőművészeti alkotás kapcsán, mely a térburkolatban fekszik, ráadásul elkerítetlenül: helyes-e az, hogy rá lehet lépni, és megengedhető-e, hogy ezáltal sokan bűntudat nélkül rá is lépnek ?!

A Kossuth téri városcímer melletti virágágyás és Kossuth-szobor se mindig marad érintetlen, sőt, a minap a Nagytemplomot is fémtolvajok rongálták meg. (A felvételt 2023. április 17-én készítettük.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2019-ben óriáskerék alá került a főtéri címer. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. április 16., vasárnap

Az ős-Vekeri és a Kati kishajó

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.

Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.

DBKL

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

2023. április 15., szombat

Léggömbök a régi Csapó-sarkon, séta a sűrű Nagyerdőn

Debrecen és környéke tovatűnt arcaira és a sokak által kevésbé ismert zugaira is rácsodálkozhatunk ezúttal Sarkadi Dezső képzőművészeti kiállításán, a Benedek-könyvtárban. Összeállításunk első festményének címe Léggömbárus a Csapó-sarkon, a következőé pedig a Csonkatemplom a főutcán.

Az alkotó úgy vall magáról a Keresztút című tárlatán olvasható bemutatkozásában, hogy a munka rapszodikus világában nem találta a helyét, a művészet és az antikvitás világában érezte jól magát.

A Debrecen vize című alkotás. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Sarkadi Dezső abba is beavatja a kiállítása látogatóit, hogy a képeinek témáit az élet és a táj csendje adja, azaz az élet igazsága, tisztasága, valamint a táj szépsége foglalkoztatja.

A nyitóképünkön szereplő Csapó utcai léggömbárus című festmény, teljes méretben

Az alábbi Sarkadi Dezső-festmények címei sorrendben: Valahol a Nagyerdő kedd este, Tavasz, Hortobágy, Léggömbárus a Nagyerdőn. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

A képen egy esti mulatság elevenedik meg a nagyerdei Régi Vigadó teraszán

Most tehát átruccanunk a Hortobágyra, majd pedig vissza a Nagyerdőnkbe:

Sarkadi Dezső a Debrecenen kívüli élményeit, kedves helyeit is szívesen megörökíti.

A Tisza Tokajnál és a Csillagszemű juhász című képek. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó előtti reprodukción a Horgászhelyem a kékvízűn című festményt, az utolsón pedig a Séta a Nagyerdőn című alkotást mutatjuk be.

Sarkadi István itt látható és további képei április 28-ig tekinthetők meg a Keresztút című kiállításon, a Piac utca 68. szám alatti Benedek-könyvtárban. DBKL

Séta a Nagyerdőn. Festmény: Sarkadi Dezső. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

2023. április 13., csütörtök

Mi épült a Békessy és a Dóczy utca sarkán?

A lebontott gyógyszertári központ látképe 2013-ban, a szemközti, Kartács utcai tízemeletesból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Dóczy és a Békessy utca sarkán elterülő épületegyüttesben működött a gyógyszertári központ. A 2006-ban bezárt komplexum bontása 2016 januárjában kezdődött, lásd ezen a képen:

A gyógyszertári központot 10 évvel ezelőtt is megörökítettük az Újkerti lakótelepen lévő szemközti, Kartács utcai tízemeletesből (lásd a legfelső képen), amikor már üresen álltak a téglaburkolatú házai.

A lebontott gyógyszertári központ helyére épített Dóczy Park (részlete) a fenti kémlelőhelyről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán az elhagyott épületeket lebontották, és hatalmas építkezés vette kezdetét. A gyógyszertári központ helyén új lakótelep született: a Dóczy Park, mely 2018-ban építészeti nívódíjat is nyert.

A lebontott gyógyszertári központ látképe 2013-ban, a szemközti, Kartács utcai tízemeletesból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Dóczy Park látványa a Békessy utca felől, 2019-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok otóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az iménti épületrészlet a szemközti tízemeletes lakóházból megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tízemeletesek között az Aranykakas társasház, mögötte pedig a gyógyszertári központ helyére épített lakóépület.
A képet Nyitrai Daniella küldte, köszönjük szépen!

Retró 3D-s képeslap a Dobozi lakótelepről

Debrecen első paneles lakótelepén, a Dobozin fogadott a minap egy összeillő párosnak a látványa, amelyet egy szürke Trabant és a 2023-ban kereken 60 éves víztorony alkotott. Közöttük egy szép aranyesőbokor pompázott, a tavaszhoz illően. Leszámítva a környező autókat, a kép nyugodtan készülhetett volna akár az 1970-es években is (igaz, akkor még nem létezett négyütemű változata ennek a gépkocsinak). Szóval, a retró kedvelői bizonyára örültek ennek a 3D-s képeslapnak

DBKL

„Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban

Debrecenben is sokan kezdik szívesen a napot valamelyik vendéglőben, legyen szó szendvicsről, kávéról vagy más italról. Így volt ez 10 éve is, amikor a fenti humoros táblával a Sámsoni út egyik búfelejtője invitálta a betérőket. Akik engedtek a kerthelyiséges presszó csábításának, megkóstolhatták a finom retróhabos kávét is. Ez többek között abból állt, hogy a feketét szifonos nyalánksággal koronázták meg. Apropó, ma is lehetne követni az egyik nagyerdei vendéglőnk korábbi példáját, mégpedig azt, hogy időnként az 1970-es évek áraival kedveskedett a vendégeknek.

Végül íme, a hasonló múltidéző összeállításaink:

DBKL

2023. április 11., kedd

Az áprilisi Kossuth, Déri és Kálvin tér a magasból

Debrecenben a Nagytemplom megnyílt a 2023-as város napja alkalmából a látogatók előtt, akik ezúttal díjtalanul barangolhatták be a református gyülekezeti helyet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ekkor vendégeskedtünk a Debrecen fő jelképének számító épületben, és a panorámahíd magaslatán készítettünk felvételeket az ünnepi Kossuth, továbbá a Kálvin és a Déri térről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A látvány lenyűgöző, akárcsak a benti kiállítóhelyek és a többi létesítmény a Nagytemplomban. Úgyhogy jó szívvel ajáljuk mindenkinek, hogy egyszer térjen be ide! Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Keresés ebben a blogban

2023. április 18., kedd

2023. április 16., vasárnap

2023. április 15., szombat

2023. április 13., csütörtök

2023. április 11., kedd