Ma 111 éve adták át a debreceni szép vármegyeházát

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett vármegyeháza a Piac utcán, 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A szecessziós megyeháza 1918-ban a Ferenc József úton, az Arany Angyal Gyógyszertár mellett.
A képeslapot Molnár Szilárdtól kaptuk, köszönjük szépen!

Papp József helytörténeti publikációja szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezés fővállalkozói a debreceni Hegedűs István és Tóth Lajos építész volt.

Az Árpád Terem ólomüveg díszablakát Kernstok Károly és Walther Gida készítette. Nagyításért kattints a képre!

                                                           Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik.

A vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el. Az épületegyüttes belső tereiről további képek ebben az összeállításukban tekinthetők meg.

A 2021 végére renovált vármegyeháza és a Szent Anna-sarki bankszékház 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

A vármegyeháza és a Szent Anna-sarki Arany Angyal Patika a macskaköves főutca régi képeslapján

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vármegyeháza Árpád Termének mennyezete. Fotó: © Bányai Sándor

Debrecen városrészei: a Falóger

Debrecenben a korábbi nagy csapókerti övezetben van egy városrész, ami az egykori fakereskedelmi és -feldolgozós időkre emlékeztet. Ez a terület a Falóger nevet kapta, s pl. a Faraktár utca, Budai Nagy Antal, Huszár Gál utcák és a vasút határolják. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi fűtőháza a Ruyter utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Falóger városrész egyik fő nevezetessége a Zsuzsi erdei vasút, melynek a Ruyter utcában van az itteni végállomása és a központja – ott, ahol hajdanán az Erdőspusztákról, Nagycseréről és a gúti erdőből érkező fák feldolgozójának is üzemelt a telepe.

A hajdani fatelep egyik központi épülete a Faraktár utcai felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg a Fatelep és Nyírmártonfalva közötti, 21,5 kilométeres pályán. A Zsuzsi nevet az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta. A vasútvonal mára csak Hármashegyaljáig maradt meg. 

A régi fatelep területén két szép Ikarus busz is állomásozott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az övezet nevezetessége a református templom (1935), valamint az egykori olajütő is. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

A Faraktár utcai öreg patika 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságtelepi gyülekezet Faraktár utcai református temploma a felújítása előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és az itteni Holló László utcában található Holló László festőművész emlékfala is. A kompozíciót Kövér József szobrászművész készítette, akinek szintén a Falóger városrészben, a Lakatos utcában van a műterme és a galériája egy pazar kerttel.

Holló László emlékműve a Holló utcában (Kövér József alkotása). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kövér József szobrászművész Falóger városrészi műterem-galáriájának kertje 2023. július 2-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végezetül még pár szó a Faraktár utcai református templomról. Dolhay Imre tervezte, 700 személyes, és a belsejét nagyon szép népies faragások, festések teszik még díszesebbé és különlegesebbé. A tűzeset miatti renoválása 2023 végére történt meg, lásd erre a cikkünkre kattintva.

A Nyíl, Rakovszky stb. utcák kis házait idéző épület a Budai Nagy Antal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Zsuzsiéknál ilyen kis piros mozdony is szolgál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Bánk
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Péterfia.

Ma 10 éve indult be a menetrend szerinti közlekedés Debrecen új 2-es villamosvonalán

Debrecen új, spanyol villamosainak első példánya (az 511-es számú) 2013. május 20-án este érkezett meg a cívisvárosba. Az üzemszerű közlekedés pedig 2014. február 26-án vette kezdetét.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 511-es pályaszámú, első debreceni CAF-villamos a klinika főépülete előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem volt könnyű szülés a beruházás, és ezt az is jól példázza, hogy a 2008 decemberi bejelentést követően 2014. február 26-án sikerült megtartani az avatási ünnepséget.

A 2014. február 26-i átadási parádé egy jelenete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban 18 CAF-jármű állt szolgálatba, amik 32,5 méter hosszúak, 2,65 méter szélesek, és 222 férőhelyesek (melyek közül 48 az ülőhely).

A 2014. február 26-i kezdet alkalmából kibocsátott emlékjegy két oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezzel szemben a még szintén forgalomban lévő – kék alapszínű – Ganz Hunsletek (amikből 11 van a városban és a világon is) csak 21,7 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek, és 163 férőhelyesek (amelyek közül 28 az ülőhely).

1, 2, 1, 2... – sorakozó a főtéri avatási ünnepségen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A CAF villamosok üzembe állítása miatt a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat megszüntette többek között a 31-es autóbuszjáratait is, melyek útvonala majdnem egybeesett a kettes villamosokéval.

A 2014. február 26. óta menetrend szerint közlekedő CAF-villamosok egyike a Hunyadi utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emellett kivonta a forgalomból a Bengáli villamosokat is, amik immár nosztalgialátványosságként szerepelnek a repertoárban. (Másik gyűjteményünkben a villamosközlekedés fénykorát mutatjuk be.) A CAF villamosok 2014 májusa óta a Nagyerdőben is járnak, tehát az egyes vonalon is közlekednek. (Korábban ott csak a tesztelések során lehetett találkozni velük, amíg nem készült el az új pálya.)

A Bengáli villamosok (a kép bal oldalán) 2014 májusáig közlekedtek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Menetrend szerinti működésüknek az is érdekessége, hogy az adventi és karácsonyi időszakban közülük is fényvillamosként közlekedtet egyet a DKV. A Ganz és a CAF „partyvillamosok” hamar népszerűek lettek, hiszen a látványuk valóban fokozza a különleges hangulatot a fényfüzéres, ünnepi debreceni éjszakában. (Képeslap-kollekciónkban további masinákról is találhatók remek fotók.)

Fényvillamosnak feldíszített CAF a Piac utcai karácsonyi vásárban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 511-es első debreceni CAF-villamos a Péterfia utcai Református Főgimnáziumnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napsütéses, gyönyörű vasárnappal búcsúzott Debrecenben 2024 februárja

Debrecenben csodásan telt 2024 februárjának vasárnapja, ennek örömére tettünk mi is egy jó sétát a Piac utcán, s ekkor örökítettük meg e belvárosi rész páros oldalát. A felvételben szerepel a Killer-ház, a vármegyeháza, a volt Centrum Áruház, a Gambrinus köz és a takarékpénztári palota, továbbá Tisza-palota, a Régi Városháza, valamint a Nagytemplom, a főtér és a városcímer-mozaik is. Kellemes városnézést Mindenkinek! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

Ötven éve kezdték építeni a debreceni Vekeri-tavat

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának pihenőközpontját 1976. április 30-án adták át. Abba az időbe látogatunk most vissza egy páratlan képanyag segítségével!

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a Vekeri-tó létrehozását a Fefag 1974 januárjában rendelte meg a Tivizigtől.

A stégek és a ladikok a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül azonban egy 17 hektáros és egy egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. május 1-i beszámolójában

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adta át Kovács Imre, a városi tanács elnökhelyettese.

Belépőjegy a hőskorból, Barbócz Erzsébet olvasónktól

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is.

A csodás múlt további írásos felelevenítése és sok-sok fantasztikus régi felvétel a Horgászportálon ebben az összeállításban csodálható meg, a következő fotón pedig az egykori majálisház látható. S végül pár bónuszfotó. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

Az utolsó fotót is Barbócz Erzsébet adta, aki a Bánki Arborétum belépőjegyét őrizte és örökítette meg.

A Napló 1976. május 1-i beszámolója a pihenőközpont átadásáról

Az édenkert további régi szép fotói idelátogatva lapozgathatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Íme az egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

Debrecen városrészei: a Péterfia

Debrecenben a Péterfia nevű városrészt a Hunyadi, a Bethlen, a Füredi út, a Bem tér és a névadó utca határolja, de az Egymalom és a Hunyadi utcák között benyúlik a Szentlászlófalva nevű városrészbe is, a Rákóczi utcáig. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hajdani Debreceni Torna Egyletnek ez a Péterfia utcai (Bem téri) épület volt a székháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia városrész neve az 1290-es évekig nyúlik vissza. Ekkor Debrecen tulajdonosa Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter volt. Közülük Péter fia is a Péter nevet viselte, akinek a gyermeke Jakab volt.

A Nagysándor József Laktanya, a „Hadkieg” épülete a Honvéd utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jakab a Szentlászlófalvát birtokolta, s ennek a főutcáját hívták Péterfia Jakab utcájának. A „Jakab”-ot aztán a XVIII. században elhagyták, mivel a Péterfia egyszerűbb.

A laktanya és az Egyetem sugárút között régi, szép egykori honvédségi épületek fekszenek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a ház a volt HÁÉV-munkásszálló mögött található. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész két leghíresebb épülete a Nagysándor József Laktanya (fotóit lásd fentebb), valamint az egykori városgazdaház, melynek több mint 250 éves épületében a Medgyessy-múzeum is található.

A városrész legrégebbi épületében a Medgyessy-múzeum és a Debreceni Irodalom Háza van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri részen áll a Magyar fájdalom szobra (Emile Guillaume, 1933), amit a visszaállításáig hosszú évtizedeken át egy szenespincében rejtegettek.

Ez a Péterfia utcai cívisház ma étteremnek ad otthont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Bem téren található az Országzászló (Nagy Sándor János, 1939) és az egykori Serház is (1820). A Serháztól nem messze van a volt Debreceni Torna Egylet egykori székháza (1867), aminek a homlokzati díszei között még felfedezhetők ennek jelképei, a súlyzó és a lópatkó is. 

A hajdani híres Serházban gyógyszerüzem is működött, napjainkban galéria és aukciósház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri Országzászló két alakját, a munkás- és a parasztfigurát a képzőművészeti tanács 1942-ben leszedette, és ezek anyagából öntötte Medgyessy Ferenc a Petőfi téri Petőfi-szobrot.

A Péterfia és a Thaly utca sarkán ügyvédi kamara és vendéglátóhely is működik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész átalakulása folyamatos, hiszen ahogy már 70 éve, úgy napjainkban is egyre-másra tűnnek el a régi épületei. Az alábbiakban ezekre is mutatunk példákat.

A Márton Áron Szakkollégium épülete az Egyetem sugárúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Péterfia két legmagasabb épülete a Bethlen utcai 16 emeletes, valamint az Egyetem sugárúti egykori HÁÉV-munkásszálló. Az utóbbinak a hatalmas átjárója is építészeti különlegesség.

Modern stílusú lakóház az Egyetem sugárúton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia északi határolóútján, a Füredi úton található a Domonkos-rendi Szent László-plébánia. A szerzetesek 1226 körül létrehozott kolostora a Református Kollégium helyén állhatott, a templomuk pedig a Szent András templom volt. A domonkosok a Füredi úti új plébániaépületüket rendházzá alakították, s itt hozták létre a II. János Pál Intézetet is (ennek fotóját lásd legalul).

A városrészről korábban ebben a cikkemben írtam olyan házak fotóval is, amik ma már nem léteznek.

A volt HÁÉV-munkásszálló átjárója, ahol korábban biliárdszalon is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eddigi városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag

A Szent László Plébánia a Füredi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!