Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bérlet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bérlet. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 30., hétfő

Amikor szolgálatba álltak a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár
 
Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.)
 
Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István
 
Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 2., szerda

Ma 10 éves a debreceni közlekedéstörténeti emlékszoba

Gara Kálmán, az emlékszoba létrehozója. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legkülönlegesebb, legérdekesebb és leggazdagabb gyűjteménye 2015. július 2. óta a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszobában látható. Ez hazánk első állandó kiállítása, ami a helyi közösségi közlekedést mutatja be, ráadásul díjtalanul! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékpark és a remíz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A páratlan kollekcióban már több mint ezer relikvia található a Salétrom utcai telepen: minden, ami trolibuszokkal, továbbá tujákkal no és természetesen autóbuszokkal kapcsolatos. Ezeket a tárgyakat mintegy ötven elhivatott és az értékek megőrzését fontosnak tartó – régi és mai – DKV-s munkatárs bocsátotta a múzeum rendelkezésére díjmentesen. A legtöbbjük azonban Gara Kálmáné (lásd a fotón), aki nyugdíjasként gondozza, irányítja az intézményt, sőt a nosztalgiavillamosokat is vezette, és egy Guinness-rekorder közlekedési nyakkendő-gyűjteménynek is gazdája.

A gyűjtemény díjtalanul látható. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A zömmel a debreceni tömegközlekedés mintegy 150 évét reprezentáló emlékszoba hétköznap 8 és 12 óra között, ingyen fogadja a vendégeket. Előzetes bejelentkezés alapján azonban hétvégén és nyitva tartási időn túl is megtekinthető a pazar anyag. Aki pedig kedvet kap kilátogatni, az elsőként az 1944. június 2-iszőnyegbombázás itteni áldozatainak emlékművéhez ér, majd az új remíz és a matuzsá-lemeket felvonultató skanzen mellett visz el az út.

Relikviák a vitrinekben és a tablókon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A múzeumot a szépen rendbe tett, egykori asztalosműhelyben rendezték be. Van ott minden, mi szem-szájnak ingere! Jegy-, menetrend-, térkép- és táblagyűjtemények, korhű egyenruhák, komplett iroda, megannyi archív fotó, képeslapok és makettek, tömegközlekedéssel kapcsolatos eszköz (lyukasztó, vezetőcsizma stb.) is. Mindezt ráadásul annyira páratlanul gazdag és szemléletes módon tették közzé, hogy a lélegzetelállító vitrinek és tablók alapos felfedezése reménytelen vállalkozás egy alkalommal. De ez nem is baj, hiszen ha egyszer ellátogattak ide, utána már kicsik s nagyok úgyis visszavágynak.

A terepasztalt Krajcsír József készítette. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 31., hétfő

Ma 55 éve álltak szolgálatba a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár
 
Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 7., péntek

55 éve, a pallagi és a szanatóriumi tuják leállításával vette kezdetét a villamosvonalak felszámolása

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. január 24., péntek

Amikor 1985-ben drasztikusan drágultak a debreceni villamosjegyek és a kombinált bérletek is

Debrecenben 1985-ben még javában működött a régi normális helyi tömegközlekedési tarifa- és vonalrendszer, amely szerint külön is lehetett jegyet, bérletet váltani villamosra, buszra és annak az évnek a nyarától trolira, valamint ezeken belül egy adott járatra is.

A teljes cikk a múltidézés végén

A januári helyi sajtóban azonban egy sokkoló (mai szemmel mulatságos) hír jelent meg, amely arról tájékoztatott, hogy 1985. február 1-jén emelkedik a vonaljegyek, valamint az egyvonalas, összvonalas és kombinált bérletek ára. Így például a villamosjegy akkortól 2 forintba került (ha jól értelmezzük, akkor 1 Ft helyett), míg a kombinált bérlet (villamos + busz) ára havonta 160 forint lett. Ez akkor nagy drágulásnak számított, ma viszont felfoghatatlan, hogy ennyi pénzért mennyi mindent lehetett venni...

1985 januári felhívás a Naplóban

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 5., péntek

A debreceni fantasztikus közlekedéstörténeti emlékszoba

Gara Kálmán, az emlékszoba létrehozója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az egyik legkülönlegesebb, legérdekesebb és leggazdagabb gyűjtemény 2015 óta a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszobában csodálható meg. Ez az ország első állandó kiállítása, ami a helyi közösségi közlekedést mutatja be, ráadásul díjtalanul! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékpark és a remíz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A páratlan kollekcióban már több mint ezer relikvia található a Salétrom utcai telepen: minden, ami trolibuszokkal, továbbá tujákkal no és természetesen autóbuszokkal kapcsolatos. Ezeket a tárgyakat mintegy ötven elhivatott és az értékek megőrzését fontosnak tartó – régi és mai – DKV-s munkatárs bocsátotta a múzeum rendelkezésére díjmentesen. A legtöbbjük azonban Gara Kálmáné, aki nyugdíjasként gondozza, irányítja az intézményt, sőt a nosztalgiavillamosokat is vezette, és egy Guinness-rekorder közlekedési nyakkendő-gyűjteménynek is gazdája.

A gyűjtemény díjtalanul látható. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A zömmel a debreceni tömegközlekedés mintegy 150 évét reprezentáló emlékszoba hétköznap 8 és 12 óra között, ingyen fogadja a vendégeket. Előzetes bejelentkezés alapján azonban hétvégén és nyitva tartási időn túl is megtekinthető a pazar anyag. Aki pedig kedvet kap kilátogatni, az elsőként az 1944. június 2-iszőnyegbombázás itteni áldozatainak emlékművéhez ér, majd az új remíz és a matuzsá-lemeket felvonultató skanzen mellett visz el az út.

Relikviák a vitrinekben és a tablókon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A múzeumot a szépen rendbe tett, egykori asztalosműhelyben rendezték be. Van ott minden, mi szem-szájnak ingere! Jegy-, menetrend-, térkép- és táblagyűjtemények, korhű egyenruhák, komplett iroda, megannyi archív fotó, képeslapok és makettek, tömegközlekedéssel kapcsolatos eszköz (lyukasztó, vezetőcsizma stb.) is. Mindezt ráadásul annyira páratlanul gazdag és szemléletes módon tették közzé, hogy a lélegzetelállító vitrinek és tablók alapos felfedezése reménytelen vállalkozás egy alkalommal. De ez nem is baj, hiszen ha egyszer ellátogattak ide, utána már kicsik s nagyok úgyis visszavágynak.

A terepasztalt Krajcsír József készítette. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. szeptember 8., csütörtök

Tujamúzeum a síneken

Debrecenben az egyik legkülönlegesebb, legérdekesebb és leggazdagabb gyűjtemény 2015 óta a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszobában csodálható meg. Ez az ország első állandó kiállítása, ami a helyi közösségi közlekedést mutatja be.

A létesítmény nagy méretű, működő terepasztalát Krajcsír József készítette 2018-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A páratlan kollekcióban már több mint ezer relikvia található a Salétrom utcai telepen: minden, ami trolibuszokkal, továbbá tujákkal no és természetesen autóbuszokkal kapcsolatos. Ezeket a tárgyakat mintegy ötven elhivatott és az értékek megőrzését fontosnak tartó – régi és mai – DKV-s munkatárs bocsátotta a múzeum rendelkezésére díjmentesen. A legtöbbjük azonban Gara Kálmáné, aki nyugdíjasként gondozza, irányítja az intézményt, sőt a nosztalgiavillamosokat is vezeti.

A látogatók az emlékparkot is megtekinthetik, és a remízbe is bepillanthatnak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A zömmel a debreceni tömegközlekedés csaknem 140 évét reprezentáló emlékszoba hétköznap délelőttökön, ingyen fogadja a vendégeket. Előzetes bejelentkezés alapján azonban hétvégén és nyitva tartási időn túl is megtekinthető a pazar anyag. Aki pedig kedvet kap kilátogatni, az elsőként az 1944. június 2-iszőnyegbombázás itteni áldozatainak emlékművéhez ér, majd az új remíz és a matuzsá-lemeket felvonultató skanzen mellett visz el az út.

Jegy-, menetrend-, térkép- és táblaritkaságok is helyet kaptak a vitrinekben és a tablókon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A múzeumot a szépen rendbe tett, egykori asztalosműhelyben rendezték be. Ott pedig aztán van minden, mi szem-szájnak ingere! Jegy-, menetrend-, térkép- és táblagyűjtemények, korhű egyenruhák, komplett iroda, megannyi archív fotó, képeslapok és sok-sok makett, tömegközlekedéssel kapcsolatos eszköz (lyukasztó, vezetőcsizma stb.) is.

Gara Kálmán, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba létrehozója és vezetője. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindezt ráadásul annyira páratlanul gazdag és szemléletes módon tették közzé, hogy a lélegzetelállító vitrinek és tablók alapos felfedezése reménytelen vállalkozás egy alkalommal. De ez nem is baj, hiszen ha egyszer ellátogattak ide, utána már kicsik s nagyok úgyis visszavágynak... DBKL

Az egyedülálló gyűjtemény a Salétrom utcai telepen csodálható meg díjtalanul. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!