Debrecen városi nyaralója Balatonföldváron

Debrecen városi közgyűlése 1926. május 6-án határozott arról, hogy üdülőt nyit a magyar tenger partján. A Debreczeni Képes Kalendáriom cikke szerint a kies telep megvásárlásához a város a szováti birtokának árveréses értékesítése teremtett alkalmat és forrást. A balatoni tisztviselői üdülőtelep létrehozását dr. Vásáry István polgármester javasolta. Több ajánlat is érkezett, amelyek közül egy balatonföldvári ikernyaraló (a Nagy és a Kis Marietta) tűnt a legalkalmasabbnak, s 520 millió koronába került a felszerelésekkel, bútorokkal, sőt vitorlással együtt.

A Stefánia-szövetség jóvoltából nyaranta egy-egy csapat debreceni alultáplált gyerek is üdülhetett a tótól 700 méterre található, Imre utcai birtokon. A Nagy Mariettában a verandán és a tágas ebédlőn kívül 6 földszinti, 3 fedél alatti, egy pinceszoba és egy konyha volt. A Kis Marietta 2 földszinti szobával, egy-egy verandával, konyhával és pincével rendelkezett. A várhegy délkelet felé lassan lejtő oldalán fekvő, romantikus stílusú villa pazar megjelenését Zoltai Lajos rajza is kiválóan szemlélteti. A turnusok 2, 3 vagy 4 hétig tartottak. Végül még annyit mindezek kapcsán, hogyha jók az értesüléseink, akkor a debreceni önkormányzatnak ma is van üdülője Balatonföldváron, mégpedig a Budapesti úton (aminek a neve korábban akár éppen az Árpád utca is lehetett).

Földvári villák, szintén Zoltai Lajos rajzán

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Keleti-főcsatorna
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A hajdani Margit-fürdő 
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Túra a tiszacsegei kompnál és csárdánál
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A kiskunmajsai Jonathermál
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Feltámadhat a Medgyessy sétány egyik romos villája

A debreceni Nagyerdő déli határán, a Medgyessy sétány 1. szám alatti villa évek óta lakatlanul pusztul. Az eredetileg városi bérelhető nyaralónak, a XIX. század végén épített ingatlan ma is az önkormányzat tulajdonában áll, s végre talán rendeződhet a sorsa. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A villa főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a városi képviselő-testület ugyanis foglalkozik majd a hasznosításával, s az előterjesztésben az áll, hogy az önkormányzat pénzügyi támogatásért pályázik az „Operatív Program Plusz”-ban. Ha ez sikerrel jár, akkor a villát felújítják, és könyvtárként éledhet fel a Csipkerózsika-álmából. Amennyiben ez megvalósul, akkor már csak a 3. szám alatti, szintén romos és lakatlan öreg villát kell rendbe tenni, feléleszteni. Reméljük, mihamarabb!

Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:

• A Medgyessy sétány 3. szám alatti pusztuló villa
• Kívül is szép lett az újjászületett Régi Vigadó
• Élet költözik a Leveles Csárdába
• Átalakult a hajdani Pálma Cukrászda
• Az egykori Kohászüdülő
• A Sesztina-padok históriája

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A 15 évig épült „folyónk”: a Keleti-főcsatorna

A debreceniek közül is sokaknak van nyaralójuk a Keleti-főcsatorna valamelyik szakaszán, illetve életvitelszerűen is egyre többen laknak ott. A parti házak között nagyon sok olyan található, ami ma is az 1970-es évek építészeti stílusát idézi. Ízelítőnk a hely tavaszváró hangulatából:

Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Stég a Keleti partján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főként öntözési célokat szolgáló Keleti-főcsatornáról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 98 kilométer hosszú, s a Tiszát és a Berettyót köti össze Tiszalök és Bakonszeg között. A Wikipedia leírása szerint a létesítményt 1941. augusztus 8-tól 1956. július 14-ig építették, több ütemben.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Keleti-főcsatornának 26, különféle hídja van. Mi a 33-as főút melletti, nagyhegyesi részen álltunk meg, s betértünk a faluba is.

A nagyhegyesi híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesen a Rickl Antal Vilmos nevét viselő könyvtár épületét csodáltuk meg, valamint az ottani, 1848/49-es emlékművet (fotóikat lásd a cikk végén). A Rickl névnek a debreceniek számára is ismerősnek kell lennie, hiszen a Piac utca 39. szám alatti, ma is meglévő épületegyüttesben működött a híres Rick-üzlet és Lábasház. A község másik világhírű nevezetessége, a Nagyhegyes melletti Kráter-tó tó története pedig ebben a cikkünkben is felidézhető videóval is régi-új képekkel.

A Keleti a hídról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyhegyesi könyvtár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Az egri bazilika
• A 250 éves egri líceum
• Miskolc
• A jégbe zárt Lillafüred
• A diósgyőri vár
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Az 1848/49-es emlékoszlop. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1960-as évek Nagyerdője a kiránduló minibusszal

Debrecen 55–60 évvel ezelőtti életét elevenítik fel Papp Antal útikönyvei, amiket az 1960-as években jelentetett meg a Panoráma Kiadó német és magyar nyelven. Ezek képei közül szemezgetve elsőként az akkori városnéző kisbuszra csodálkozhatunk rá, majd pedig a mai Régi Vigadó teraszára.

Az Újvigadó akkor még nem épült meg, s a csónakázón egy büfésziget is szolgálta a látogatókat.

Hatalmas élet volt a Nagyerdei Strandon is, a következő archív képekkel ezt idézzük meg...

A strandos felvételeken a Nagyerdei Víztorony is főszerepet kap.

Az utolsó fotókon az egyetem főépülete, valamint a klinikapalota pompázik.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lebontott Nagyerdei Kemping, és ami a helyén van

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A hajdani kempingterületen sátort verő fiatalok a 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

Hasonló múltidéző összeállításaink:

• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke 
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• Mi épült egy Egyetem Kávéház helyére?
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban

Életkép 1970-ben, a Nagyerdei Kempingben, egy várostérképes, német nyelvű Debrecen-prospektusban.
(70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1972. július 13-i összeállítása a Nagyerdei Kempingről. Fotók: Iklódy János

A Medgyessy sétány romosan is szép elhagyott villája, amit már elkezdett visszavenni magának a természet

A Medgyessy sétány 1. szám alatti romos villa főhomlokzata 2024. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a nagyerdei Medgyessy sétányon eredetileg három városi bérnyaraló és egy erdészház pompázott. Ezek közül a Pálma felőli épület – akárcsak a 3. szám alatti társa – évek óta üres és egyre romosabb. Ezúttal 2024. január 25-én, valamint 2023. november 16-án ezt a házat örökítettük meg a most megosztott videónkban, valamint az összeállítás képein. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A Medgyessy sétány 1. szám alatti épület, miként a többi is ezen a soron, az utóbbi évtizedekben önkormányzati bérlakás volt, s itt is több család élt.

A Medgyessy sétány 1. szám alatti romos villa főhomlokzata 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Vigadó felőli erdészház helyén hotel és étterem működik, a 2. szám alatti épületet rendbetették és irodák találhatók benne. Mint fent írtuk, a 3. szám alattin kívül az 1. szám alatti villa is évek óta lakatlan és egyre lepusztultabb. 

A Medgyessy sétány 1. szám alatti romos villa déli homlokzata 2023. november 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A takaros emeletes épületnek egyebek mellett nagyon szép faragott ablakkeretei és homlokzatdíszei vannak, ugyanakkor például díszes erkély és két lépcső is szolgálta a lakóit.

A természet így veszi vissza a Medgyessy sétány 1. szám alatti villát (2023. november 16-i kép). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lépcsők ma már nagyon rossz állapotban vannak, és az egyiket az ottani ajtóval együtt teljesen be is nőtték a növények. Korábban sajnos ebbe a házba is „divat” volt bemászni és bent fotózkodni, úgyhogy azt is mondhatjuk, hogy a természet immár elkezdte visszavenni azt, ami mindig is az övé volt. Körbefonja repkénnyel, borostyánnal a házat, így védekezve a kéretlen látogatók ellen.

A Medgyessy sétány 1. szám alatti, egykori városi bérnyaraló még látható, de egyre romosabb lépcsője 2023. november 16-án.
Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A megoldás azonban persze nem ez, hanem a mielőbbi renoválás és hasznosítás! Erre várnak sokan a szemközti Leveles Csárdát illetőein is – a 2024. január 25-i látogatásunkon is láthattuk, hogy itt elkezdődött a rendbetétel, hiszen kitakarították az udvarát, lefestették a kerítés oszlopait, és kicserélték a léceit (lásd az utolsó felvételünkön).

Az előző jelenetben látható épületrész az ellenkező irányból (Pálma felől) megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kitisztított udvarú, lefestett kerítésfalú és kicserélt kerítéslécű Leveles Csárda 2024. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok