A ma 105 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A kompozíció 1933-ban. A másolatot Kenyeres Ilona küldte
a családi archívumukból. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren,
a 2016. október 31-i újraavatás előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Erdei mementók: öntöttvaskút és téglavilla

Debrecen megszüntetett értékei közé tartozik a bal oldali fotón látható, egykori kút is, ami a Nagyerdei körút és a Pallagi út sarkán található. Olvasóink között van, aki még ivott belőle. Volt egy párja is a Békás-tónál, de azt a parkerdő 2014-ben befejezett átépítésekor eltüntették. Pedig jó volt a vize, és hőség idején spriccelő gyerekjátéknak is kiváló volt.

Szuper volt, mégse kell. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagy-nagy szomorúság a Békás-tó melletti Medgyessy sétányon lévő, két régi városi villa állapota is. Az 1. és a 3. szám alatti épületek évek óta üresek, de a tervek ellenére eddig még se felújítás nem történt, se új lakók, bérlők nem költöztek be. Sürgető lenne mindkettő, hiszen egyre kétségbeejtőbb állapotban leledzenek.

A borostyán a saját testével védelmezi a kiüríttetett lakot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

És bizony 2013 óta az Oláh Gábor utcai koripálya is egy régi kedves emlék csupán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szép templomaink a múltban

Az egykori nagy zsinagógánk ilyen szép volt

Debrecen imahelyei közül a legrégebbiek marad-ványai a belvárosban, valamint Bánkon és Dombostanyán találhatók. Új létesítmény csak a ,,Szent András" helyén épült – a ma ismert Nagytemplom.

Isten házainak szépségei természetesen a képeslap-fotósokat is megihlették. Közülük a leggyakrabban megörökített gyülekezeti hely értelemszerűen mindig is a Nagytemplom (a város fő jelképe) volt, valamint a – kupolás és csonka – Kistemplom. Rajtuk kívül sok szép felvétel maradt fent a Verestemplomról és az egykori nagy zsinagógáról is, ami a jellegzetes, színes hagymakupolás tornyaival a mai Petőfi tér területén pompázott.

A templomépítések fokozódásával a kertségi építmé-nyek is megjelentek az üdvözlőkártyákon. Így forga-lomba kerültek olyan lapok is, amik az abszolút for-mabontó Jézus Szíve Templomot ábrázolják, s készült kiadvány az egyetemi, az Attila téri és az újkerti létesítményekről is, ugyanakkor például a ,,Szent Anna" és a Nagytemplom belső tereit is megismerhetjük ezeknek köszönhetően. 

Eldugott gyöngyszem a Wolaffka és a Kulacs utca közötti kis téren: a Szent Antal Kápolna (1948) a József Attila-telepen

Alábbi albumunk a Nagytemplom elődjével, az András-templommal kezdődik. Az összeállításban szerepelnek többek között az Árpád téri és a Bolyai utcai templomok is, a fotók készítői, forrásai pedig a következők: Csobaji Előd / Képzőműv. Kiadó, valamint kiváló posztolóink, V. Pákozdi Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc, akik nagyon sok értékes másolatot osztottak meg olvasóinkkal. Köszönjük. Kattints a nyílra, jó múltidézést!

DBKL

Kilátás a Nagyerdei Víztoronyból, 2020

Debrecen legújabb szenzációja az új Nagyerdei Strand, amely most zárta az első szezonját. Mellette, a Pallagi út túloldalában tör a magasba a cívisváros másik kedvelt létesítménye, az 5 esztendeje (2015-ben) felújított és átépített Nagyerdei Víztorony.

Innen, a víztorony kupolakilátójából néztünk körbe a strandidény utolsó napjaiban. A toronyba kő-, majd fémlépcsők, illetve létrák vezetnek. A renoválás eredményeként mászófalat is kialakítottak a középső oszlop körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A látóteret az új strand uralja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kiválóan megcsodálhatók ugyanakkor a víztoronyból az egyetemi főépületek panorámája a klinikákkal, valamint az elméleti tömb is. A közelben két másik toronyház is áll: a volt kohászüdülő és a konzervatórium. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az előbbi előtt működik ilyentájt a ködszínház szökőkútja a lebontott csónakázó és Újvigadó helyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mellette a vidámpark még megvan, azonban a Nagyerdei Stadion helyett is újat építettek 2014-re. Jól kivehető az élményfürdő kupolája is, melyet 11 évvel korábban adtak át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pazarul látszik a víztorony tetejéről a gyógyszergyár és az idősek otthona is. A fő érdekesség természetesen a strand gigantikus tömbje, amit szuper játék összehasonlítani a lebontott strand látképével – ezt tesszük most mi is, kellemes nézelődést kívánva Mindenkinek fentről, a való életben! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Nagyerdei Víztorony. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új és a régi strand látképe a víztoronyból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ,,örök nyár" ragyogása Maksai János új kiállításán

Debrecen neves festőművésze, Maksai János új kiállítással örvendeztette meg a közönséget a DAB-székházban. Ebből az – Elmondom a festészet nyelvén című – anyagból szemezgetünk most. A fenti kép(részlet) címe a Csonka templom, a másodiké pedig a Debreceni Nagytemplom.

Az október 5-ig megtekinthető kollekcióban a Mester előző kiállításához hasonlóan ezúttal is helyet kapott az alkotó egyik kedvelt, kifejező és fontos műve, a ,,Nagyapám emlékére": Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A gyökerekhez ragaszkodást fejezi ki a Kint a pusztán című kép is.

A tradíciók tisztelete és a táj szeretete a kiállítás egyik meghatározó mondanivalója – lásd az alábbi festményen, mely a Cserszegi porta címet viseli. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A természeti és az épített környezet harmóniájának vonulatába illeszkedik a Tavasz című kompozíció.

A visszafogott ragyogás, a lilába hajló idealisztikus színvilág a Radzin című olajon is eltűnődésre és kellemes bizsergésre készteti a tárlatlátogatót. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A sejtelmes fények és személyek szerepeltetése is jellegzetes motívum a Maksai-képeken, s erre szép példa egyebek mellett a Reggeli séta című látomás. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A mindig optimizmust vagy ha úgy tetszik, az örök nyár melegét sugárzó festmények sorát gazdagítja a ,,Napfényes utca" – nem lehet kérdéses – a Boldogságba vezető, illetve azt megtalált ragyogása is:

A színek, fények és árnyékok játékos összhangján pihentethetjük meg a tekintetünket, egyszersmind a testünket-lelkünket a Barna kapu című remekmű segítségével is.

Szorongást, ürességet vagy pesszimizmust az ,,Öreg kapu" láttán se érezhetünk. Sőt, leginkább életörömöt, gyönyört sugall e mű! Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

Címük ellenére az Elmúlt idő és az Elhagyatva című alkotások minden kis részlete is csupa derű, és eszünkbe se jutnak róluk negatív gondolatok. Ha érdekelnek Maksai János további szép festményei Debrecenről, akkor látogass erre az összeállításunkra. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

Maksai János: Elmúlt idő

DBKL

Maksai János: Elhagyatva

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Maksai János: A Csonka templom (Összeállításunk nyitóképe teljes méretben)

Fényjáték karnevál éjjelén

Debrecen belvárosában a 2020-as, ötvenegyedik virágkarneválon ismét különleges épületvetítések is szórakoztatták az ünneplőket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal az átépített, és 2020. augusztus 15-én átadott Dósa nádor téren örvendeztették meg fényjátékok a korzózókat. A Tisza-palotára, Szent István király szobrára és a környező házakra vetített, színes mintákban a karneváli hét utolsó napjáig, augusztus 23-ig gyönyörködhettünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Viktória

Debrecenben a nagyerdei Oláh Gábor utcán két vendéglő volt. Az állatkert melletti Rózsakertet már lebontották, viszont még megvan a Viktória a futballstadionnál.

A Viktória Étterem és a Sport Hotel a debreceni Oláh Gábor utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges menüiről is ismert étterem 1990 októbere óta viseli ezt a nevet – tudtam meg a személyzettől. Ma már alig emlékszünk rá, de azelőtt stílszerűen Sport volt a neve, hiszen akkor is a sporttelep feküdt mellette (igaz, a mainál szerényebb szolgáltatásokkal). Még működött a Rózsakert és telente a műjégpálya is, a vidámpark dombján pedig a fantasztikus Li2-es csodarepcsi fénylett. Az alábbi képeslapon és reprodukción az épületegyüttes eredeti külsejére csodálkozhatunk rá a Sportos időkből.

Az 1980-as években ilyen volt a még torony nélküli létesítmény. Fotó: Csobaji Előd

A hotelt egyébként 2004-ben korszerűsítették és alakították át. A fejlesztés eredményeként többek között emeletráépítéssel bővítették a férőhelyeket, felvonót telepítettek, és felújították a külső homlokzatot is. A szálloda azóta háromcsillagos.

Az étterem és a sporttelep építése. Fotó: Vencsellei István / MGM

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Viktória Étterem és a Sport Hotel a debreceni Oláh Gábor utcában, 2023. október 18-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok