A
debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán,
hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is,
hogy itt épült fel hazánk első
krematóriuma.
Az
egyetlen köztemető
megépítésének története dióhéjban a következő. A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...
Csak
később jelölték ki a
nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő,
100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: Debreceni Képeslapok
A létesítményt Borsos József
főmérnök és Pohl
Ferenc városi főkertész
tervezte. A munkákat
1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a
kész ravatalozót.
 |
| A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.) |
Borsos József személyesen felügyelte a
kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek
ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)
A ravatalozóban kiállított freskókat,
üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű
művészek alkották: ifj.
Kovács János, Haranghy Jenő,
Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.
Ugyanakkor
például az Ady úti kapunál lévő
Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó
előtti tükörtónál a
Halas fiú című
bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.
 |
| Gyászhuszár-hintó a temetkezés hőskorából, a köztemető északi szélén |
Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok
egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá
például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.
 |
| Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet |
A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni,
állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A
köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a
többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető
működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).
Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető
ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a
köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas
Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak,
valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a
sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni
Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
