A 28-as buszvég a Bajcsyn, Jazz, Unicum, a téli Faragó, Jókai, Kígyó, Tanító utca a XX. század végi Debrecenben

Debrecen 20–25 évvel ezelőtti életéről küldte el nekünk a fotóit Kedves Olvasónk, Masits István. Az első képen a Bajcsy-Zsilinszky utca idézhető fel abból az időből, amikor még ott volt az egykori 28-as busz végállomása. A következő jeleneteken is a hófödte régi Debrecen szerepel, elsőként a főtér.

A Kossuth tér 2003 telén. Fotó: © Masits István

Csodálatos volt a tél a még sárga kis ház környékénél is a Kígyó és a Lorántffy utcánál!

A Kígyó és Lorántffy utca sarka. Fotó: © Masits István

A régi Faragó utcán. Fotó: © Masits István

Hófödte Kacsa. Fotó: © Masits István

Fotósunk a Méliusz téri Verestemplom környékén is tett egy nagy sétát akkoriban, s a felvételei segítségével most bennünket is visszaröpíthet a múltba.

A Méliusz tér és a Kígyó utca. Fotó: © Masits István

A Méliusz tér és a Kígyó utca. Fotó: © Masits István

A Senyei Oláh István utca. Fotó: © Masits István

Masits István egykori teleinket bemutató sorozatában a Kender Mintabolt, továbbá a Batthyány utca felől megörökített Szent Anna Székesegyház is megelevenedik.

A Tanító és a Jókai utca sarka. Fotó: © Masits István

A Szent Anna Székesegyház. Fotó: © Masits István

A következő életképeken a Dessewffy, a Tanító, a Faragó utcán és a környékükön is bandukolhatunk egyet. De előbb még íme, a Hortobágy Malom épületegyüttese hátulról.

A Hortobágy Malom a Hortobágy utcából. Fotó: © Masits István

Az alábbi fotón az 2024-ben 110 éves Árpád téri templom is kirajzolódik.

A napsütötte Dessewffy utca. Fotó: © Masits István

A Tanító utca öreg házai és fái. Fotó: © Masits István

Időutazás a Tanító utcában. Fotó: © Masits István

Az utolsó jelenetekkel visszatérünk a Bajcsy utcára, majd pedig a Garay utca is életre kel. Kellemes időutazást Mindenkinek! Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Az ódon hangulatú Faragó utca. Fotó: © Masits István

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Masits István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Garay utca környéke. Fotó: © Masits István

A tragikus sorsú görög–olasz művész Sámsoni úti „vára”

Debrecen egyik misztikummal övezett, különleges helye a Sámsoni úton található. Ez a 2009-ben elhunyt Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által kitalált és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzó. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombostanyai úti részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőmester utca és a dombostanyai templomromhoz vivő út között – több egységben – elterülő helyet az alkotó tragédiája is beárnyékolja. A fákkal és más növényekkel egyre inkább benőtt területet legutóbb 2024. július 21-én látogattuk meg (a botrányos állapotban lévő Sámsoni úton végigtekerve), az egykori jellegzetes mozdonyos Thermal Panziót is útba ejtve. (Az utóbbi objektum fotója a cikk végén.)

Az immár 15 esztendeje eltávozott művészt és a félkészen is páratlanul festői birtokát a fenti videónkban, valamint ebben az összeállításunkban és a most megosztott friss képeinkkel mutattuk, mutatjuk be külső-belső jelenetekkel. Jó felfedezést Mindenkinek!

Erdőmester utcai részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

24.07.21., a Panzió romja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai úti domb, aminek dupla vastag fémkapui vannak

Debrecenben a Kassai út végi lakóházak, a vasút és a garázsok között található egy növényekkel benőtt, terjedelmes (de nem magas) domb, ami körül és amin többnyire kutyasétáltatók szoktak bóklászni. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A domb keleti lejtője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb akkor válik furcsává, amikor meglátjuk a mélyben lévő nagy ajtajait és a tetején álló, különös alakú csöveket. Ezeket örökítettük meg a fenti és a következő képeinken.

A domb északi nagykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik garázstulajdonostól megtudtuk, hogy ez a domb valójában egy óvóhely, amit eredetileg a közeli (ma már nem működő) csapágygyár dolgozóinak és a környező házak lakóinak alakítottak ki.

A domb északi ajtórendszere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álcázott betonbunker egy részében napjainkban autósok parkolhatnak, és zenekarok is próbálnak itt. Beszélgetőtársunk ugyanakkor azt fájó szívvel hozta fel, hogy a hajléktalanok sok piszkot csinálnak a lejáratoknál és az ajtók előtti részeken.

Az északi kapu mozgató szerkezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nem mindennapi kapukat és a szellőzőket közelebbről is megcsodáltuk és lefotóztuk. Az előbbiekért a mélybe kell menni, a csövekért pedig a dombtetőre és a lakóházak melletti parkba. A laikusoknak a déli és az északi kapunyílások lehetnek talán a legérdekesebbek, amikben gépjárművek is elférnek. Ugyanis, mint az a képeinken is látszik, ezeken két-két ajtó van, amik közül a külső szerkezetek igen vastagok, és síneken mozgathatók.

A domb nyugati teteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Belül természetesen nemcsak garázsok vannak, hanem megfelelő más helyiségek és gépészeti berendezések is... Olvasónk, Koncz Katalin a cikkünk Facebook-posztjához, és arra a kérdésünkre, hogy milyen volt belül, leírta: „Anno, amikor volt légiriadó-gyakorlat, ide vagy a házak alatti légópincébe kellett mennünk. Ez a hatvanas években volt. Annyira már nem emlékszem, de rideg volt, és munkásőr vigyázta a bejáratot. Nem volt szabad elhagyni a helyiséget. A házak alatt is volt légópince, óriási nagy vasajtóval.”

A parkban lévő ajtók és szellőző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Másik olvasónk, Sorban Katalin így fogalmazott: „Ott laktunk! Akkor nem lehetett bemenni! A házak alatt volt nagy légvédelmi pince nagy zárral alul-felül! Oda néha belógtunk!” Mindezek után Mónus Zoltán közölte: „A domb alatti óvóhelyet a 70-es években építettük sörtebetonból, óvóhelyként teljes szellőző gépészettel, zsilipkapukkal. Részese voltam.” Levente Kiss azt elevenítette fel, hogy karbantartóként dolgozott ott a Göcs-korszak vége felé. Mint írta, akkor még tiszta és működő volt minden. Saját levegőztető rendszer, aggregátor stb.

A nyugati kiskapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A lebontott Indiana Jones-híd
• A Kassai úti szupermen
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A lebontott utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az elásott Sesztina-padok
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Újabb rejtélyes nagyerdei „ufólandolás”

Az óvóhely nyugati kapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! – 220 éve írta meg Fazekas Mihály a zsarnokság elleni fő művét

Debrecenben található a világ első Ludas Matyi-szobra abban a vidámparkban, ami szintén az irodalmi hős nevét viseli. Az ő humoros története a kiszolgáltatottak és a szegények iránti együttérzésről tanúskodik, amely által az önkény vereséget szenved. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Fazekas szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igazságot tevő Matyi költeményét 1804-ben írta meg a debreceni Fazekas Mihály. A máig népszerű írás először 1815-ben, Bécsben kalózkiadásban került nyilvánosságra a szerző tudta és akarata ellenére – mégpedig Kerekes Ferenc, a Református Kollégium professzorának mesterkedése révén. Ez felháborította Fazekas Mihályt. Ekkor javította és átdolgozta a kéziratot, és F. M. szignó alatt adta ki 1817 júniusában. A könyvet 36 koronáért árusították, s a bevételt teljes egészében a szombathelyi és a körmendi tűzkárosultak megsegítésére fordították!

Matyi szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihályt meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz, és a Kollégiumban tanára volt Hatvani István is. 1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott, ám amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött. Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján. Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el Debrecenben. A nyughelye a Köztemetőben található: 

Fazekas sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vidámpark emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Új strand, régi Egyetem tér, Unió Áruház, Homok utca, Petőfi tér, belvárosi huszárok – a Tőletek kapott fotókon

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok fotót kaptunk Kedves Olvasóinktól. E felvételek közül szemezgetve, elsőként az új nagyerdei strandot láthatjuk Seprényi Zsoltnak köszönhetően.

Az új nagyerdei strand. Fotó: © Seprényi Zsolt

 A következő jelenetet Pék László csatolta a hozzászólásához, s szintén ezen a környéken készült, csak éppen 1978-ban, és az Egyetem téren. A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Egyetem tér, 1978. Fotó: © Pék László

Maradva a nagyerdei környezetben, az alábbi szép park a Békás-tó melletti Szabó Magda sétányt mutatja be. A színpompás felvételt Czenéné Bodnár Mária mellékelte.

Parkerdei tulipánok. Fotó: © Czenéné Bodnár Mária

Visszautazva a belvárosba és a közelmúltba, Rózsás Anikó révén azt idézhetjük fel, hogy milyenek voltak a hajdani Unió Áruház műanyag reklámszatyrai. Kiváló állapotban maradtak meg!

Uniós szatyrok. Fotó: © Rózsás Anikó

Masits István egy minapi ünnepségen Piac utcai huszárokat örökített meg – íme a fotója:

Piac utcai huszárok. Fotó: © Masits István

A Petőfi tér medencéjének virágairól Bányai Sándortól kaptunk képeket...

Tavirózsa a Petőfi téren. Fotó: © Bányai Sándor

Nagyon érdekes a Gesztelyi Nagy Zsuzsanna által csatolt kép is, ezen ugyanis a Homok utcai impresszióit fogalmazta meg az általa megfestett színgazdag alkotásban:

Homok utca. Fotó / festmény: © Gesztelyi Nagy Zsuzsanna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Seprényi Zsolt

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon

A debreceni parkerdő egyik ékessége a méltán híres Leveles Csárda, mely a Medgyessy sétányon bújik meg a csodás, öreg fák alatt. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képek és a videó alapján az is megállapítható, hogy a nyár eleji fotókon még látható lámpák immár eltűntek a vendéglő falairól. A cikk végén lévő, 2024. január 25-i fotót nézve pedig az is kiderül, hogy mostanra kitakarították az udvart, lefestették a kerítést, és a rácsokat lécekre cserélték. 

A csárda főkapuja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A csárda kerthelyisége. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A sokak által a kedves emlékeik között őrzött Leveles Csárda egyelőre sajnos nem működik. Remélhetőleg azonban hamarosan ez a nevezetes, gyönyörű erdei vendéglőnk is újra fogadhatja az enni, inni, kikapcsolódni vágyó látogatókat!

A déli homlokzat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink régi képekkel:

• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• Mi épült egy Egyetem Kávéház helyére?
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Resti
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Régi Vigadó

A déli kapu. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új kerítés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 39-esek emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Időutazás 2014 Debrecenébe, 10 archív képpel

Piac utca 59., Steinfeld-ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen „csupán” 10 esztendeje is más arcát mutatta, mint 2024-ben. Az akkori képeink közül szemezgetve, az első felvételen a barna Steinfeld-házon még nincsen ponyva, a következő fotón látható Petőfi teret pedig zöldterület és virágok borítják. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér zöldfelülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom legutóbbi renoválása 2014-ben zajlott, s akkor zöld háló fedte a gyülekezeti helyet. Az utána látható Csokonai Színház felújítására azonban akkor még 9 évet kellett várni.

Renoválás a Nagytemplomon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Déri Múzeum előtti parkban 10 éve is sok szép virág pompázott. A Kistemplom tornyából megörökítettük a Podmaniczky-ház melletti díszburkolat mintáját is, ami szintén virágot formál.

Tulipánmező a Déri téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Széchenyi-sarki díszburkolat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szentlászlófalva határán ilyen volt akkoriban a Rákóczi utca:

Virágpillangó a Rákóczi utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Burgundia városrészben ma is megvan az alábbi képen lencsevégre kapott, Kígyó utcai ház, és szerencsére a rózsabokrai is. Utána a Református Kollégiumot láthatjuk, melynek épületegyüttesét 10 éve még nem renoválták.

Rózsabokor a Kígyó utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kollégium és a Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csapó utcai virágpiac 2014-ben teljesen más volt, mint amilyen a 2020-as átépítés óta...

A Csapó utcai virágpiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tíz évvel ezelőtti krónikához tartozik az is, hogy 2014-ben adták át a kettes villamosvonalat, akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion, valamint a nagyerdei csónakázó helyére épített ködszínház is. Az utolsó fotón Tizenháromváros városrészbe látogatunk, a Bajcsy és a Nagy Imre sarkán megmaradt barokk lakóházhoz. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Színpompa a Bajcsyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok