Így pusztítják a Bem téri parkot a zöldterületen parkolók

Debrecen nagy terei közül a Bem tér is valaha a szépek közé tartozott. Most a Simonyi út felőli része mutat egészen elkeserítő és felháborító képet a hónapok óta a füvön parkoló autósok miatt.

Sáros és kátyús az út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. február 24-én készített képeken a rendszámokat letakartuk, nehogy a gazdáiknak álljon feljebb.

A sár helyén zöldterület volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint látható, a vérellátó és a könyvtár közötti út két oldalát pusztító autók miatt zöld már alig van ott, a sár egyre nagyobb és mélyebb. A sár miatt az autókkal is egyre bentebb parkolnak, amiatt pedig egyre inkább csökken a zöld, és egyre nagyobb a sár a helyén.

Magyarország második fővárosa? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A háttérben a vérellátó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt az úton is egyre nagyobb a sár, mivel a kiirtott parkból felhordják rá a sarat. Az ezt művelő autósok nemcsak elpusztították a zöldterületet, és nemcsak bemocskolják az utat, hanem parkolási díjat sem fizetnek. Pedig a közterület-felügyelet a szemközti sarki épületben működik!

Itt is kiirtották a füvet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És ne felejtsük el azt se, hogy Debrecen több más (volt) zöldterületén is ilyen a helyzet az autósok miatt...

Mit jelentenek ezek a táblák? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkünk:

• Kritikán aluli állapotban a Faraktár utcai felüljáró járdája
• Autókkal tele a Fényes udvari Kiserdő

Egyre bentebb állnak a zsugorodó fű miatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Védett fák tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• A Sóház
• Postakert
• Széchenyikert
• Tócóskert

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Werbőczy utcai 1914. február 23-i bombamerénylet

Itt történt a hatalmas robbanás.

Debrecenben 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görögkatolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a kereskedelmi és iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki – idézte fel Topor István a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján közzétett dolgozatában. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezése előtti héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származású hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint a püspöknek csomagot küldene, ami tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, míg a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe azt kérte, hogy elhunytjairól szentmisén emlékezzen meg. Végül a szentatya áldásától kísért „hosszú és hűséges” életet kívánt a püspöknek.

A kézbesített tárgy az alakja alapján faládát sejtetett. A 60–70 centiméter hosszú, 30–40 centiméter szélességű 2,3 kg súlyú csomag a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben. A magyar nyelvű címzésen ez állt: „Méltóságos görög katholikus püspöknek, Miklóssy Istvánnak.” Miután Miklósy átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel egy sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Előtte azonban megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel azt. A szobában Kriskón kívül Laczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. Csatth és Kriskó hozzáláttak, hogy a csomagolásként használt leopárdbőrt lefejtsék. Miután ez sikerült, azt a dívány elé a földre terítették. Slepkovszky egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához.

A kamarapalota 1914-ben.

Amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky és Jackovics, akik legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak. Dr. Csatth Sándor a kórházban hunyt el, Dávid József pedig másfél évvel e merénylet után. Heten súlyos, 26-an könnyebb sérülést szenvedtek. A támadás igazi célpontja, Miklósy püspök sérülés nélkül túlélte a merényletet. Az épület félemeletén lévő püspöki hivatal utcai oldalfala kidőlt. Sok közfal leomlott, több mennyezet leszakadt, s a nyílászárók is megsemmisültek. Az ellenzéki sajtó a románokat vádolta. Szerintük az újonnan felállított hajdúdorogi egyházmegyével szembeni román ellenérzés, valamint Tisza István zátonyra futott paktumtárgyalásai vezettek a merénylethez. A nyomozás zátonyra futott, végül a románok I. világháborús hadba lépése igazolta azt a feltevést, hogy az ő érdekeiket sértette a hajdúdorogi püspökség felállítása, s a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a vélt tettes, Ilie Wasiliewitz Catarau az 1937 májusi halála előtt a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hajdani várkastélyunk és Debrecen ura, Mátyás király

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa család tulajdona volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

Emléktábla az udvarházon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Napló cikke 1982. április 10-én

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal kerámiafala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.

Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.

Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin János, Brankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Homlokzatminták a Nagytemplomnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?

Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai László, Mikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk.

Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 1957–1958-as tanévben vette fel ezt a nevet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mátyás király portréja (1443. II. 23. – 1490. IV. 6.). Fotó: Wikipédia

Így közlekedtünk Debrecenben az 1960-as években

Debrecenben 50–60 évvel ezelőtt a villamosok és a kerékpárok, meg persze a gyaloglás voltak a fő helyi közlekedési eszközök. Autó még akkor is nagyon kevés volt, ugyanakkor lovas szekerek is poroszkáltak az utakon (ezek a járművek 1961 óta ki vannak tiltva a belvárosból, pl. a lócitromok miatt). A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Kirándulóbuszok az Aranybika Hotelnél, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti képeken a Vörös Hadsereg és a Dimitrov utca sarkának jelenete látható, aztán pedig az Aranybika előtti turistabuszok.

A Vörös Hadsereg útja páratlan oldalának forgalma a Simonffy-saroknál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A következő felvétel a korabeli főutca esti életét eleveníti fel, majd pedig a Bengálik is besiklanak a múltból...

Esti életkép korzózókkal a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Bengáli villamos a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Taxi a Vörös Hadsereg útja és a Dimitrov utca sarkán, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Váti

Rendőrségi Trabi szélvédőmosása a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gyalogosok a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza előtti zebrán és járdán. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1970

Az Aranybika alatti villamosmegálló 1965-ben. Fotó: Fortepan / Márton Gábor

Az 50–60 évvel ezelőtti fotósok a belvároson túli életetet is dokumentálták, lássuk ezeket!

A 4-es villamosok 1962-ig a Kossuth utcán át mentek a Vágóhíd utcára. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Négyes villamos a Béke útján, az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962

A Béke útján itt volt a 4-es villamosok végállomásaa. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A formálódó Petőfi tér és az új Nagyállomás szintén hálás témákkal szolgált, szuper képek születtek.

A még macskaköves Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Váti, 1966

Élet a Petőfi téri nagy zsinagóga helyére épített szalagháznál, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Váti

A Petőfi téri villamosforduló 1961-ben. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A Nagyállomás új főépületének építése a régi palota elé, 1961. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A következőkben az Egyetem tér és az Új élet park után még távolabbi városrészekbe kirándulunk.

Tanári Merci a Kossuth-egyetem főépülete előtt, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Skoda az Új élet parki Ifjúság utcai kanyarban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Benzinkút és vendéglő az István út és a Déli sor sarkán, 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Skoda a Monostorpályi úti konzervgyár előtt, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az utolsó képeken a repülőtér és a hajdani Vámospércsi úti Kondorosi Csárda elevenedik meg...

Csehszlovák kisrepülő és katona a reptéren, 1967-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lovas szekér a Vámospércsi úti csárdánál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr