Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető

Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert panorámafotói:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

Az 1963-as Debrecen a főtéri szökőkút, 5-ös tuja, Bika, épülő Kálvin tér, Kossuth utcai forgalom... retro képein

Debrecen főtere 1963-ban az Aranybikánál, az előtérben a Zsolnay-szökőkút és egy 5-ös villamos. Fotó: Fortepan / Artfókusz

Debrecen 1963-as életére csodálkozhatunk rá azoknak a lélegzetelállító fekete-fehér felvételeknek a segítségével, amiket a Fortepan cívisvárosi kollekciója közölt az Artfókusz jóvoltából. Ebből válogatva, elsőként a megyeszékhely főtere tárul fel a Hotel Aranybikánál, ami előtt a Zsolnay-szökőkút, valamint egy 5-ös villamos ismerhető fel. A 2. fotó a Kossuth utca életét örökítette meg a Csokonai Színháznál, ahol akkor többek között a Kékszakállú herceg várát, valamint a Háború és békét játszották. Középen a segélyező egylet palotája, bal szélen pedig a Kis Orbán-ház látszik.

A debreceni Kossuth utca 1963-ban a Csokonai Színháznál és a segélyező egylet palotájánál. Fotó: Fortepan / Artfókusz

Az alábbi jelenet az 1963-as Kálvin teret adja vissza. Akkor épült a kis patikaépület helyére emelt lakóház, amit Mikolás Tibor tervezett, és a következő évben adták át. Mellette az egykori Uránia Mozgó nevű mozi szép palotája magasodik, amiben akkor már a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A palota csúcsos tetejét sajnos később lebontották, és laposra építették át. 

A debreceni Kálvin tér Darabos utcai részén épülő Mikolás-lakóház és a Hungária kamaraszínház 1963-ban. Fotó: Fortepan / Artfókusz

Válogatásunk végén visszatérünk a Kossuth utcára, ahol 1963-ban a fotó tanúsága szerint MÁVAUT-buszmegálló volt a Régi Városháza (akkor tanácsháza) mellett. A pazar fotón a Kistemplomban, valamint a takarékpénztári palotában is gyönyörködhetünk!

A Kossuth utca eleje a Kistemplomnál, 1963-ban. Fotó: Fortepan / Artfókusz

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 30 éve tették le a Tóth Árpád Gimnázium alapkövét

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Az intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak. A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 25 éve lett először Magyar Kupa-győztes a Loki

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.

A csapat 1998-as kártyanaptárja, még Garamvölgyi Lajos nélkül

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a lokis Vadicska Zsolt lőtte.) Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját. Szép volt, Fiúk! Az 1949-es, nagyerdei magyar–lengyel meccseket erre az összeállításunkra látogatva idézheted fel sok régi képpel. A londoni 6–3-ról és az Aranycsapoatról pedig itt írtunk.

Az akkori Loki-pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régi és Újvigadó, 39-es gyalogezred, köztemető, szentlászlófalvi alkony... – a Tőletek kapott fotókon

A Régi Vigadó a Kárász-Marsa Anikótól kapott képeslapon

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok fotót kapott Kedves Olvasóitól a Debreceni Képeslapok. E felvételek közül válogatva, elsőként a Kárász-Marsa Anikó által csatolt képeslapmásolatot osztjuk meg, melyen a Régi Vigadó pompázik. A következő kópia az egykori Újvigadó kapujába röpít vissza minket az időben, Debreczeny Zsolt Tivadarnénak köszönhetően.

Az Újvigadó kapujában. Fotó: © Debreczeny Zsolt Tivadarné

Foglalkoztunk a Medgyessy sétányon álló 39-es emlékművel is, ehhez Bányai Sándor mellékelte a 2018. március 4-én készített, havas fotóját.

A 39-es gyalogezred emlékműve. Fotó: © Bányai Sándor

Maradva a Nagyerdőnél, Egriné Enikő a köztemető Jézus-szobráról küldött képet, melyhez örömmel jelezte, hogy szépen felújították a műalkotást.

A köztemető Jézus-szobra. Fotó: © Egriné Enikő

Fekete Ferenc a Debreceni Egyetem agrártudományi centrumának főépületéről készített képet egy borongós napon. Ezzel szemben Masits István egy csodásan színpompás napnyugtát örökített meg a Szentlászlófalva nevű városrészünk felett a 2024-es pünkösdvasárnap estéjén. 

Az agráregyetem. Fotó: © Fekete Ferenc

Szentlászlófalvi napnyugta. Fotó: © Masits István

Bemutatjuk Gyulaváriné Szabó Márta felvételét is a Kossuth utca 18. szám alatti barokk lakóház udvaráról. Utána Kozempel Zsuzsa felvételében gyönyörködhetünk, melyen az esti Kistemplomot kapta lencsevégre. Köszönjük szépen ezeket is!

Kossuth utca 18. szám. Fotó: © Gyulaváriné Szabó Márta

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Este a Kistemplomnál. Fotó: © Kozempel Zsuzsa

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Pünkösdi szüret: terméstől roskadoznak a cseresznyefák

Érik a cseresznye! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyes részein több gyümölcsfajta szenvedett fagykárt 2024 tavaszán. Vannak azonban olyan környező települések, amiket elkerült a baj, így ennek köszönhetően pünkösdkor már cseresznyét is lehetett szüretelni. Mi a 18 kilométerre fekvő Nagyhegyes egyik hatalmas cseresznyefáját „szálltuk meg” ekkor, hogy leszedjük róla a szép sötét szemeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lenti piros cseresznyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cseresznyefa lenti ágain még kevésbé érett gyümölcsök is bőségesen vannak, ám a fentebbi részeken garmadával kelletik magukat a mézédes, lédús, ellenállhatatlan fürtök.

Egy szépen megnőtt szem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magasban lévő szemek elérése érdekében létrákra volt szükség, és az erősebb ágakra is fel kellett másznunk. Szerencsére a cseresznyefa az idős kora ellenére is sérülés nélkül elbírta a terhünket. A leszedett gyümölcs egy része friss csemege lett, a többiből befőtt és süteménytöltelék is készül.

Ínycsiklandó finomság! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesi összeállításaink:

• A Kráter-tó
• A Keleti-főcsatorna

Hamarosan szedhetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen óriási a fa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pünkösdi pillanatok a Debreceni Köztemetőben

A Debreceni Köztemető 2024 május közepi pillanatait megörökítő felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István. Az első két képen bizonyságot nyerhetünk arról is, hogy miért a nagyerdei az ország egyik legszebb sírkertje.

A nagyerdei ravatalozó. Fotók: © Masits István

A pünkösd előtt itt járt művész az emlékkövek különleges feliratait is lencsevégre kapta.

A köztemető fő ékességének számító ravatalozót több szögből is megismerhetjük a felvételek révén. 

A ravatalozó nyugati oldala. Fotók: © Masits István

A sírfeliratok mellett például Tréfás György -portréját is láthatjuk Masits István sorozatában.

Tréfás György (1931–2016). Fotók: © Masits István

„A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.” (Wikipédia)

Egy szál fehér rózsa... Fotók: © Masits István

Szép ünnepet kívánunk MIndenkinek!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Masits István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!