Keresés ebben a blogban

2025. február 23., vasárnap

197 éve hunyt el Fazekas Mihály költő-botanikus, a Lúdas Matyi szerzője, aki katonából lett pacifista

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben, aztán a második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámparki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. február 22., szombat

582 éve született Debrecen egykori ura, Mátyás király


Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó és Piac utcák által határolt területen állt. Eredetileg a Dózsa családé volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mátyás király portréja. Fotó: Wikipédia

Az ő fia, Mátyás király 1443. február 23-án született – előtte is tisztelgünk ezzel az anyagunkkal.

Emléktábla az udvarházon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kastélyban nemcsak Dózsa földesurunk lakott, hanem ott éltek, dolgoztak a tanácsosai, udvarbírái és ítélőmesterei is. Dózsa mester előtt egyébként a Mester utca tiszteleg, ám a neve utáni „mester” nem az iparosságra utal, hanem az olasz egyetemen szerzett magiszteri fokozatára.

A Napló cikke 1982. április 10-én

Az 1290-es években Debrecenen hárman osztoztak: Dózsa mester, Rofoyn bán és Péter. (A Péterfia utca Péter leszármazottjára, azaz Jakabra utal, aki Szentlászlófalvát birtokolta.)

Pázmándi Antal kerámiafala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia utcai és Kálvin téri emléktáblák, valamint Tóth Pál könyvének, a „Debreceni utcanevek”-nek a tanúsága szerint a kastélyban lakott Szilágyi Erzsébet is a családjával. Itt alakult ki az a kölcsönös megbecsülésen alapuló szeretet, amely egybefűzte Debrecen népét és a Hunyadi családot.


Hunyadi János többször is időzött itt, de a fia, Mátyás király is gyakran járt a debreceni uradalomban. Az itteniek szerették és becsülték őt, aki az uralkodása idején több királyi rendeletében is kifejezésre juttatta a Debrecen iránti háláját.


Hunyadi Jánost a halála után ebben a kastélyban gyászolta Szilágyi Erzsébet. Aztán a „várat” birtokolta Corvin JánosBrankovics György és Török János is, ám végül 1565-ben lerombolta azt egy betolakodó, Székely Antal.

Homlokzatminták a Nagytemplomnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca nevet 1845-ben adta a tanács az utcaszakasznak, ami addig a Nyomtató utcához tartozott. A mai Vár, Csapó, valamint a Piac utca által határolt területen tehát immár csaknem 460 éve nem létezik a várkastély. De mi van ott helyette?


Ha jobban megnézzük, ma is egy középkori hangulatú épületegyüttesnek az izgalmas formájú, faberakásos téglafalai piroslanak-kanyarognak ott. Ez pedig nem más, mint a Kálvin téri üzletház épületegyüttese, amit Kertai LászlóMikolás Tibor és Kováts András tervezett.

Középkori hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zseniális építészi alkotás (és a mindezt lehetővé tevő, akkori városvezetés) így állított szép emléket Debrecen hajdani történelmi kastélyának, valamint Mátyás királynak, a város és az ország urának... A Nagytemplom melletti udvarházrész gyönyörű kerámiafala és története ebben az összeállításunkban csodálható meg, míg a budapesti Mátyás templomról készített fotónkban erre a cikkünkre látogatva gyönyörködhetünk. Hunyadi János előtt iskola is tiszteleg Debrecenben. A Zákány utcai intézmény a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján nyílt meg, és az 19571958-as tanévben vette fel ezt a nevet.

Hunyadi-iskolaFotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 21., péntek

Élet az 1930-as évek debreceni belvárosában

A Hatvan utca a 4. és a 12. szám között. 

Debrecen 90 évvel ezelőtti múltjáról közölt újabb szép fotókat a Fortepan. A szemlélő ezúttal a Flanek-Falvay-Kováts szerzőtrióval jelzett sorozatban találhat debreceni kincseket az 1930-as évekből. A fenti képen a Hatvan utca páros oldalának elejére csodálkozhatunk rá a Sajó-palotával, az 5-ös villamossal és a korabeli emberekkel.

A Első Debreceni Takarékpénztár palotája

A második felvételen a Kossuth utca és a Ferenc József út (mai Piac utca) sarkán pompázó takarékpénztári palotában gyönyörködhetünk. A képen középtől jobbra a Gambrinus köz, valamint a Hegedűs és Sándor palota is már az épületsorban tündököl.
Fantasztikus pillanatot örökített meg az alábbi felvétel is: a macskaköves Kossuth utca fákkal van beültetve, a pénzügyi palota előtt a 4-es villamos siklik, az Angol Királynő Szálloda előtt pedig (mely a képen nem látszik) konflisok várakoznak.

A pénzügyi palota lovas kocsikkal és 4-es villamossal

Flanek-Falvay-Kováts szerzőtrió e lélegzetelállító debreceni fotósorozatának vége felé közeledve jöjjön újra a nyitóképünk, de már teljes méretben. Zárásként a Déri térre látogatunk...

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:
Nyitóképünk teljes méretbens


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren

Kétszáz gyerek szavalja együtt Jókai Mór versét

A Debrecenből elszármazott Döme Barbara, a tegnap.ma irodalmi portál társ-főszerkesztője arról tájékoztatta a Debreceni Képeslapokat, hogy a 200 éve született Jókai Mór emlékéve alkalmából megrendezett rendhagyó irodalmi kihívássorozat első állomását 2025. február 28-án 10:45 órától tartják meg a Budapest XIV. kerületi Jókai Mór Általános Iskolában. A tegnap.ma szervezésében megvalósuló eseményen az irodalmi portál alapítóinak felkérésére 200 diák közösen szavalja el Jókai Mór „Ültess fát!” című versét, ezzel tisztelegve az író emléke előtt. Az eseményről a tegnap.ma irodalmi portál videó- és fényképfelvételeket készít, amelyeket a saját weboldalán is közzétesz. Az érdeklődők a részvételi szándékukat 2025. február 26-ig jelezzék a domebarbara@gmail.com címen!

Horovitz Lipót: Jókai Mór (1888, részlet)

Döme Barbara író és Király Farkas író-költő, a tegnap.ma alapító főszerkesztői azt is elmondták:céljuk méltó módon tisztelegni Jókai Mór emléke előtt, továbbá szeretnék innovatív, közösségi élménnyé tenni az irodalom ünneplését. Fontosnak tartják, hogy az irodalom ne csupán a tankönyvek lapjain, hanem élő közösségi élményként is legyen jelen a diákok és a szélesebb közönség számára. A portálról egyebek mellett megtudtuk: kortárs magyar írók, költők olvassák fel a műveiket, amelyekből egyedülálló adatbázis, videóenciklopédia épül. A tegnap.ma irodalmi portál tehát nem hagyományos irodalmi folyóirat, annál jóval több: unokáink és az utánuk következő nemzedékek is látják-hallják majd, hogy kik azok, akik napjainkban meghatározták a kortárs magyar irodalmat. Cél az is, hogy a kis videók segítségével a legfiatalabbak megismerhessék a kortárs költőket, írókat, s ezáltal kedvet kapjanak olvasni, maguk vegyék le a kortársaink könyveit a polcról, s ajánlják barátaiknak is. Jelenleg több mint 300 videó található a tegnap.ma irodalmi és kulturális portálon, a szerzők között magyarországi és a határon túl élő magyar írók-költők egyaránt megtalálhatók, közöttük sok Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Magyarország Babérkoszorúja-díjas alkotó, de a pályakezdő fiatalok szintén teret kapnak.

Döme Barbara és Király Farkas főszerkesztők

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A valóság lemásolta az „Ybl” óriásmozaikját

Debrecenben az Ótemető utcai egyetemi kar főhomlokzatát egy hatalmas mozaik díszíti, melynek Építők a címe, és Z. Gács György alkotta 1966-ban. A kompozíción daru, munkások és vélhetően diákok szerepelnek... Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múlt és jelen, 2025. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. február 20-án arra lettünk figyelmesek, hogy a valóság szinte szóról szóra lemásolta a mozaik jelenetét. A szomszédban felállított daru ugyanis szintén átkarol egy épületet (pont az iskola épületét), és alatta ugyancsak emberek állnak. Pazar egybeesés, a múlt és a jelen találkozása! Az oktatási intézmény másik gyönyörű – immár eldugott – műalkotását ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A mozaikfal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Debreceni Kefegyár

Debrecen nevét egy patinás, rangos kefegyár is viselte egykoron. A nagyüzem Knoll Pál 1862-ben alapított Szalkai utcai vállalata és Falk Ármin hasonló profilú cégének egyesülésével jött létre az 1880-as évek elején. Ezt 1890-ben telepítették át a Szoboszlói útra (akkor Postakert 36. szám alá), s felvette az Első Debreceni Kefeárugyár nevet. A gyár története ebben az összeállításunkban eleveníthető fel sok régi képpel, a közeli kis trafik históriáját pedig idelátogatva ismerhetik meg. (A cikk képeit az egykori vállalat prospektusából repróztuk.)

Nyitóképünk teljes méretben

További üzemeink története régi képekkel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. február 20., csütörtök

Mégsem lesz Debreceni Régiségvásár március 9-én

Debrecen kedvelt régiségvásárában utoljára 2024 decemberében barangolhattak a kincsvadászok. Azóta téli álmot alszik az ingyenes programsorozat, de a Nagyerdei Stadion melletti terület hamarosan újra benépesülhet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Máté László főrendező. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Igaz, nem pontosan úgy, mint ahogyan Máté László főrendező korábban közzétette a 2025-ös vásárnaptárat, amely szerint ezúttal március 9-én, vasárnap lesz az idei első debreceni börze. A minap ugyanis változást jelentett be, így ez alapján:
a 2025-ös első alkalom március 8-án, szombaton lesz!
Tehát egy nappal előbb lesz a sokak által várt kincsvadászat, s addig pedig a leglelkesebbek például Miskolcon március 2-án is hódolhatnak a szenvedélyüknek...
A módosított vásárnaptár

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!