Irinyi János, a gyufát is feltaláló zseni emlékhelyei a Kossuth utcán ma is álló házzal és a középiskolával

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János, a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni SZC Irinyi János Technikum

Irinyi 1895. december 17-én hunyt el a mai Létavértesen – ebben az összeállításunkban rá emlékezünk. Debrecenben utca, középiskola (a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét.

Irinyi János. Fotó: Wikipédia

A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

A kép jobb szélén Irinyi János lakóháza

Az 1817. május 17-én született Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát

A technikum új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

A Kossuth utca 51. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

A gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

A középiskola díszlámpái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita

A középiskola emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az István Gőzmalom

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth utcai szovjet emlékmű és régi kis házak

Debrecenben volt egy különös szobor a Kossuth utcának a Méliusz tér – Verestemplom – felőli végében, mégpedig Pátzay Pál műve, ami egy nagy harckocsit ábrázolt. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a fehér kőtömbökbe faragott tankszobor helyén korábban is állt egy méretes kompozíció. (A képek forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, Hüse Péter hagyatéka.)

Azt a korábbi mementót egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A most megosztott archív képeken ugyanakkor arra is rácsodálkozhatunk, hogy a Kossuth utca ezen szakaszán (Irinyi János egykori lakóháza környékén) a fotók készítése idején még nem bontották le, illetve nem építették át az eredeti kis házakat, és például a Bányai Júlia iskola itteni mai épülete se volt meg.

A korabeli fotós a Kossuth utca e részének ellenkező oldalát is megörökítette. Hála neki, az utolsó képeken az is feltárul, hogy már állt a Titász-székház, viszont vele szemben, a mai Burgundia utcán még megvolt az a kis saroktornyos lakóépület, amit aztán lebontottak, és parkoló lett a helyén.

A Kossuth utcát nagy fák szegélyezik, középen pedig hosszú díszparkot és pihenőhelyeket is kialakítottak. Az külön érdekesség, hogy a Titász mellett akkoriban egy kis ház volt, tehát még nem nyitották meg a Klaipeda utcát.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 207 éve született Irinyi János feltaláló zseni, szabadsághős, akinek a nevét debreceni iskola viseli

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János. A biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója 1817. május 17-én született Albison.

Az Irinyi nevét viselő iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, középiskola (a DSZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét. A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

Jobb szélen Irinyi lakóháza. Reprint: Uropath

Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát.

A Irinyi-suli új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

Irinyi János lakóháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

Az István Gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

Az Irinyi-suli főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Irinyi János emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gőzmalom, mely Habsburg István nádor nevét viselte

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van.

A Metszetet Kedves Olvasónk, Endrődi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

175 éves lenne az István Gőzmalom, melynek helyén ma 25 éve nyílt meg a Füredi úti bevásárlóközpont

Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án nyílt meg a Füredi úton. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőtermek és piac is vannak. A létesítmény arról kapta a nevét, hogy a helyén 1848-tól az István Gőzmalom működött (s nem mellesleg 1888-tól a hajdani híres Margit-fürdő pompázott mellette). Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt.

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában is tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották.

A Malompark ünnepi díszkivilágítása 2023. november 25-én. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A történelmi Kossuth utca

Kilátás a Verestemplomig a takarékpénztár első székházából. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen egyik legszebb utcája a „Magyarok Mósesse” előtt tiszteleg. Az utca 1894-ig eredetileg a Nagy-Cegléd nevet viselte. A „Magyarok Mósesse” pedig nem más, mint Kossuth Lajos, akit az 1849. január 7-i megérkezésekor a Miklós-kapu őre jegyzett be ekként a naplójába. Kormányzónk a családjával a városházán lakott, és április 14-én a Nagytemplomban olvasta föl a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.

 A Kossuth utca látképe a takarékpénztári palota megépülte (1912) előtt

Az 1865-ben felavatott Csokonai Színház

A cívisváros a névadásról az elhunyta után határozott, amely 1894-ben, Turinban következett be. A Kossuth utca a Piac utcát köti össze a Méliusz térrel, ezáltal tehát a Verestemplom és a szintén református Kistemplom között húzódik. Itt pompázik a Csokonai Színház, a Stégmüller-, a rendőrségi és a pénzügyi palota, s szerencsére ma is megvan az egykori Angol Királynő Szálloda szép épülete is. A pénzügyi palota helyén a Komáromy-ház állt.

A történelmi Komáromy-ház a pénzügyi palota helyén állt. Reprint: TKK

Itt készítették elő 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc utolsó momentumaként a Szatmári békét. Az utcában egyébként 1962-ig a 4-es villamosok is végigmentek, az 51. szám alatti épületben pedig (ami előtt vásár működött) 20 éven át lakott Irinyi János, aki feltalálta a foszforos gyufát, és az István Gőzmalomnak is igazgatója volt. Ugyanakkor a Dóczy-intézet története (is) egy külön fejezetet érdemel.

A fenti galériánk képeit nagyrészt azokból a másolatokból állítottuk össze, amiket kiváló posztolóink, V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg olvasóinkkal a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkon. Van egy-egy reprintünk a TKK-tól és az Uropath-tól, valamint a 70872-PANORAMA kódjelű térképből is. Ez pedig a Kossuth utca mai hangulata:

Zoltai Lajos rajza a Komáromy-házról a Déri Múzeum '48-as tárlatán

Köszönet a képekért!

Ez a korai ábrázolás a teátrumunkról a Déri Múzeum tárlatán csodálható meg

(A régi Csapó utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.)

A mai kis Kossuth helyén állt ez a szép iskolaépület a Kossuth utcán. (Bencze Tamás – Nagy Attila / Uropath Bt., 2003.)

Mindazoknak pedig, akik kíváncsiak erre a szép válogatásra a Kossuth utcáról, nagyon kellemes múltidézést kívánunk. Kattints a nyílra!

A Komáromy-ház helyére épített pénzügyi palota és a még kerítéses teátrum látványa. Reprint: Uropath

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Kis Orbán-ház
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Csokonai Színház
• Már esti díszfényben fürdik a megszépült színházunk
• Így ragyog a Csokonai Színház a nyári napsütésben

Tankcsata és négyes villamos

A Kossuth utca a Verestemplomnál az 1911-es
pályavillamosítást követően. Reprint: Uropath

Debrecen egyik legfontosabb utcája 1894-ben, Kossuth Lajos halála után kapta a mai nevét.

Most a felső végébe, a Méliusz térhez látogatunk, ahol a négyes villamos fordult az Attila térre, és ahol a II.világháborús mementók közül a nagy tankcsata emlékművei is álltak. A korabeli képeslap készítésekor a Kossuth utca is még macskaköves volt a Verestemplom (elkészült: 1887 júliusa) előtti szakaszon. Az 51. számú háznál egy vásári sokadalmat fedezhetünk fel. Ez az épület azért is különleges, mert ott lakott Irinyi János, a foszforos gyufa feltalálója s az István Gőzmalom későbbi igazgatója. Vele szemközt szintén áll még az az épület, amelyikben városépítő polgármesterünk, Vásáry István (1887–1955) lakott.

A Kossuth utca felső végének mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Verestemplomon ma is vannak olyan szép fémidomok, amik annak idején a felső vezetékek rögzítéséhez kellettek. A szerelvények az 1911-es pályavillamosítás után a Nap utcán át jártak ki-be a Vágóhíd utcára, ahol az ottani gyárakba, valamint a Loki-pályára, meg persze a Kati Kocsmába és a Zsibogóba hozták-vitték az embereket. (Eleinte, 1896. szeptember 20-tól a Kossuth utca és a dohánybeváltó között volt személy- és teherforgalom.)

A négyes villamosok 1962-től a Béke útjáról (a mai Szent Anna utcáról) indultak, mígnem 1975. június 23-án leállították, majd felszámolták a vonalat. Érdemes megnézni a Wikipédia idevágó fejezetének csodás archív képét: gyönyörűen látszik rajta a villamosok útvonala a Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom között.

A Kossuth utca 51. szám alatti lakóház emléktáblája.Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Méliusz tér előtti környék arról is nevezetes, hogy itt (a mai Szent Efrém Általános Iskola vonalában) álltak a debreceni –más néven alföldi, hortobágyi – páncéloscsata emlékművei: előbb egy géppuskás-csobogós mementó, 1970-től pedig Pátzay Pál óriási kőfala, aminek a két oldalába harckocsi volt vésve. Az 1944-es sziszifuszi csatározásban egyébként a szovjetek végül október 20-án foglalták el Debrecent, s a lebontott emlékmű darabjai egy István úti cégtelepen találhatók.

DBKL

Ilyen volt 1958-ban a Kossuth utca a szovjet géppuskás emlékműnél. A képeket Kiss Erika küldte, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász. Köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!