A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér  a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Íme az újkerti fotós fantasztikus képe, melyen repülőgép, a Mátra, a BMW-gyár és naplemente tündököl

Debrecenben megkezdődött a szúnyogirtás. A távolabbi fotón a BMW-gyár és a Mátra is látszik – írta Kedves Olvasónk, Nyitrai Daniella az Újkert egyik 14 emeletes házából készített, most megosztott friss felvételeihez, melyeket a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátott. Gratulálunk a szép fotóihoz, és köszönjük szépen!

A horizonton a Mátra és a BMW-gyár. Fotó: © Nyitrai Daniella

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A gépmadár közelebbről. Fotó: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella további fotó-összeállításai:

• A 2024. június 1-i debreceni vihar
• Az Újkert színes házai a magasból
• Ballada az Aranykakas Vendéglőről
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• A Bükk az Újkertből
• A Kékes az Újkertből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ilyen volt a belföldi légiközlekedés debreceni repülőtere

Li–2-es gép az epreskerti reptéren.

Debrecen epreskerti repülőterét 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg. A debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. (A most megosztott archív fotók forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.)

A debreceni repülőtér régi főépülete

1964 márciusában a Li–2-es repülőket kivonták a forgalomból, s megszüntették a szegedi, miskolci és nyíregyházi belföldi járatokat. A megmaradt vonalakon, köztük Budapest és Debrecen között akkortól Il–14-esek közlekedtek.

 

Napló, 1964. november 1.

 A Mikepércsi úton ma is álló létesítmény története és mostani állapota Kedves Olvasóink visszaemlékezéseivel, videóval és friss képekkel ebben a cikkünkben ismerhető meg.

Li–2-es gép a debreceni épületegyüttes hátsó épületeinél

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Li–2-es gép közelről a debreceni pályán

A Li–2-es csodarepcsi

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi szobra állt.

A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép.

A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopogatni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, és a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben. Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást.

A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá,
de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hova szállt a repülőszobor?

Az újonnan létesített tér és házai 1969-ben. Fotómásolat: Db. Város Pártbizottság, 1969. (Király Ferenc: Debreceni október)

Debrecenben állt egy olyan II. világháborús emlékmű, ami országosan is egyedi volt. Az alkotás harci repülőgépet formázott. Sorsa legalább annyira kalandos és rejtélyes, mint a vidámparki repülőé.

A szobor és a Petőfi tér változásai. Fotók: Csobaji Előd, Horváth Zoltán, Képzőművészeti Kiadó

A mostani oknyomozásunk főszereplőjének az egyszerű halandó addig követhette az útját, amíg a Petőfi téren hirdette a szovjetek dicsőségét. Az állítólag egy Sah nevű szobrásznő által készített művet 1948-ban állították fel a mai 24 emeletes lakóház helyén, majd áthelyezték a szökőkúthoz. Az 1989-es, 1990-es fordulat ezt a kompozíciót se hagyta a helyén, és eltávolították a térről.

A repcsi eredetileg a mai 24 emeletes lakóház helyén állt.
A képeket Hudacsek Zoltán és V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

Ez ugyebár mindenki számára nyilvánvaló, az azonban már korántsem, hogy mi lett vele. Egy ideig tartotta magát az a nézet, hogy a Köztemetőbe vitték. Megnéztük, megkérdeztük, de ha valaha úgy is volt, ez már rég nem igaz. A szovjet sírkertben áll ugyan egy obeliszk, ám az is csak távolról emlékeztet a repülőszobor talapzatára. Felhívtuk hát telefonon a polgármesteri hivatal egy korábbi szakemberét, aki a rendszerváltáskor is önkormányzati dolgozó volt.

A gép a rendszerváltáskor „ismeretlen helyre távozott”. Legalábbis a nagyközönség számára...

Elmondása szerint a művet előbb a temetőbe vitték, aztán a Víg-Kend Majorba, onnan pedig – a Proletár és a Lenin-szoborral együtt – a fővárosi Memento Parkba. Ezt örömmel hallottuk, gondolván, hogy végre a két másik híres szobor sorsáról is hallottunk. Végül azonban mégis csalódnunk kellett. Kutakodásunk által ugyanis azzal szembesültünk, hogy a nevezett rezervátumban sincsenek a mieink, csak budapesti dolgok. (Megjegyezzük, korábban a Víg-Kendben azt is hallottuk, hogy Miskolcra adták kölcsön a műveket.) Kérjük tehát, hogy akinek vannak információi a repülőszobrunk (és persze Lenin és a Proletár) hollétéről, jelezze nekünk!

A köztemető szovjet parcellájában lévő obeliszk csak távolról hasonlít a repülőszobor talapzatára. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi téri repülős emlékmű 1972-ben. Fotó: HBN

Szobrok, amik nem kellettek

A Hungária-nőalak korabeli felvételeinek másolatai V. Pákozdi Károly Zoltán és Vértesi Ferenc gyűjteményeiből

Debrecen köztéri alkotásai közül nem egyet helyeztek máshová, vagy öntöttek belőle
újabb művet és akár ágyút is.

Ugyanakkor sajnos arra is van példa, hogy szobrot elloptak, vasúti sínre dobtak – miként Győry István portréjával tették. 

Egykori Szabadságszobrunk, mely a Nagytemplom mögött állt 1902-től 4 évig, a cívisek nemtetszése miatt ledöntetett és ágyúként végezte. Egy másolata azonban ma is látható a Simonyi út egyik kertjében

Ezt a szomorú válogatást a Szabadság-szoborral kezdtük.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Ez a kompozíció a Kálvin téren állt 1902-től, de négy évvel később már el is távolították, mivel nem tetszett a közönségnek, aztán pedig groteszk módon fegyverfémként végezte.

A 3-as honvédek emlékműve és a még teljes Trianon-mementó.
A kópiákat Vekerdi Károly és V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A háborúhoz kapcsolódik a Honvéd- és a Trianon-emlékművünk is. Az előbbit a Horthy sugárútról átvitték a katonai temetőbe, majd a Kossuth Laktanyába, a másik viszont részben ma is a Bem téren van. Szobrai közül egy a klinikára került, a másik kettőből a Petőfi téri Petőfi-szobor készült.

A Proletár 1962-ben (fotó: Képzőműv. AKV), valamint Csobaji Előd képe 1980-ból

Vlagyimir Iljics szobráról és a Hunyadi utcai panelsorról

A Honvéd helyére a Proletárt rakták (az utca neve akkor már Tanácsköztársaság útja volt), és napjainkra sajnos minden jel szerint ez a mű is elveszett.

Beszámoló a Kossuth utcai Tankszobor építéséről a HB Napló 1970. március 4-i számában

A 2003-ban lebontott Kölcsey-művközpont mellett korábban egy Lenin-szobor is állt a Hunyadi utcán. Ezt még a rendszerváltáskor döntötték le, mára azonban úgy tűnik, hogy ennek az alkotásnak is nyoma veszett.

Ilyen volt a repülős szobor. A képeket V. Pákozdi Károly Zoltántól és Hudacsek Zoltántól kaptuk

Az egykori repülős obeliszkről három képünk is van. Ennek ellenére azonban sajnos semmi biztosat nem tudunk arról, hogy a szobor hova lett a Petőfi térről.

A Tóth Árpád-emlékmű és a Tisza-szobor a Nagyerdőben. Fotók: „Titani Aukum” fényképésztanuló
(hagyatékban találva), valamint Vekerdi Károly másolata

A nagyerdei Tóth Árpád-emlékművet is többször megrongálták már, és sajnos a képen látható amfórát ellopták róla. A másik felvételen Tisza István szobra áll a klinika főépületi palotája előtt – ezt a művet is ledöntötték, s majd csak 2001-ben állították fel, igaz, kicsit arrébb. Aztán 2016-ban áthelyezték az egyetemi főépület elé.

A Sellő 2001 nyarán az új korzón. Fotó: Nagy Attila / Uropath

Ma már a múlté sajnos az újkerti Lehel utcai fémóratorony is:

A Lehel utca a Lublin Étteremnél, az újkerti órával (1981–2005). A Nemzeti Művelődési Intézet felvétele

Debrecen legrövidebb életű szobrát, a Sellő figuráját csak pár napig engedték a 2001-ben átadott főtér szökőkútján lenni, mivel – kevesek számára ismert okból – villámgyorsan eltávolították. A leányalak majd csak 2011-ben lelt végleges otthonra, amikor is Nyíracsád központjában állították fel...

A Kossuth utcai Tankszobor gyerekekkel a Verestemplom felől, 1975-ben.
Fotó: Magánarchívum. Ezt a művet is lebontották, legutóbb a darabjai egy tócóskerti telepen voltak

DBKL

Egy harmadik fotó a Petőfi téri repülőszoborról. Kiadó: Képzőművészeti. Dátum: 1986. Ára: 5 Ft.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth András Szabadságszobrának avatása 1902. augusztus 2-án, az Emlékkertben
Fotó: Déri Múzeum / Kiss Ferenc