Debreceni Képeslapok

2023. november 27., hétfő

A Kondorosi Csárda régen és most

Debrecen egyik külvárosi, szép emlékű vendéglátóhelyéről, a Kondorosi Csárdáról tett közzé muzeális értékű, 1964-es felvételt a Fortepan a „Magyar Rendőr” című lap archívumából.

1964-ben italboltként működött a mai Vámospércsi út 159. szám alatt a Kondorosi Csárda. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A fotón a Vámospércsi út 159. szám alatti kocsmánál várakozó lovas szekér mellett egy rendőr is szerepel, aki talán éppen igazoltatni tér be a csárdába. Ezt a kultikus helyet látogattuk meg 2023 nyarán, s máris leszögezzük: az ingatlan nem azonos a Kondoros nevű település csárdájával, hiszen Debrecenben egy ősi vízfolyásra utal a neve. Friss élményeink előtt álljon itt, hogy a régi időkből miként emlékeztek a búfelejtőre olvasóink a korábbi Facebook-megosztásunk nyomán.

Az egykori Kondorosi Csárda épületegyüttese 2023 nyarán, a túloldalból. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Tóth Józsefné Anna például ezt írta: „Kondorosi csárda, Viktor bácsi és Irma néni a kocsmárosok, diákként én is dolgoztam náluk nyáron a '70-es években.” Máró András szintén leírta: „A kondorosi Csárda vezetője Viktor bácsi volt. Minden vendéghez, betérőhöz volt egy egy kedves szava, pohár itala. Sajnos, már nem létező intézmény!” Kiss Zoltánné azt idézte fel, hogy akkoriban volt ott egy hatalmas gyönyörű kuvasz az udvarban, Hattyúnak hívták. Varga Katalin Irma hozzászólása: „Ott lakott egy osztálytársam, Éva. Legalább öten voltak testvérek. Csilla, Klári, Gyöngyi, Éva, Levente, vagy Attila?”

A Vámospércsi út 159. szám alatti ház 2023 nyarán, ahol a Kondorosi Csárda működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E bejegyzésünkben Varga Katalin Irma ezt is megvallotta: „Szegény ló. Mindig nagyon sajnáltam a kocsmák előtt órákig ácsorgó lovakat. Aztán sok ittas hajtó ütötte, vágta. Gondolom, az ilyenek már előre rettegtek attól, ha a kocsis felpattant a bakra.” Erre Janos Drotos leszögezte: „Voltak kivételek, az én nagyapám sose ütötte a lovat, de mikor fölmászott a bakra, a ló elindult gyí nélkül.” A 2023 nyári ottjártunkkor örömteli helyzetet tapasztaltunk, ugyanis a csárdaépület akkor is állt. Már nem vendéglátóhely volt, hanem csavar- és szerszámüzlet működött benne. A helyszínen azt is megtudtuk, hogy a patinás épület immár több mint 100 éves.

A Vámospércsi út 159. szám alatti házban ma csavar- és szerszámüzlet működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A mai Vámospércsi út 159. szám alatti, volt Kondorosi Csárda 1964-es fotója teljes méretben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A messze földön híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban – lásd a következő képen

Az egykori Kaszanyitzky-üzletben az utóbbi években könyvesbolt működött. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolás részében ma olvasó- és előadóterem van. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.

A Kaszanyitzky- és a Steinfeld-ház lebontott, de végül ezidáig beépítetlen belső tere. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A családi képek nagy reprodukciói a könyvesboltban is megcsodálhatók. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidéző összeállításaink sok fotóval:

A lebontott Kaszanyitzky-villa (eredetileg Váradi-Szabó-villa) a Simonyi úton. Fotó: HBN, 1973

Irodalmi alkotókat díjaz a tegnap.ma a fővárosi gálán

A Debreceni Képeslapok partnere, a tegnap.ma című kulturális és irodalmi portál rendezi meg a díjátadó gáláját 2023. december 1-jén 18 órától, a budapesti József körút 63. szám alatti Tankönyvcentrumban. Az esten a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlása alapján a folyóirat irodalmi díját két olyan író-költő veheti át, akiknek az irodalomszervező tevékenysége is jelentős. Az ünnepségen köszöntőt mond Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke.

Király Farkas és Döme Barbara, a tegnap.ma alapító főszerkesztői. Fotók: tegnap.ma

Döme Barbara és Király Farkas alapító főszerkesztők arról is tájékoztattak, hogy a tegnap.ma nem hagyományos irodalmi folyóirat, hanem annál jóval több. A portálon ugyanis kortárs magyar írók, költők olvassák fel a műveiket, melyekből egyedülálló adatbázis, videóenciklopédia épül. Ez azt jelenti, hogy unokáink, illetve az utánuk következő nemzedékek is látják-hallják majd, hogy kik azok, akik napjainkban meghatározták a kortárs magyar irodalmat. A tegnap.ma szerkesztői azon dolgoznak, hogy az utánunk jövő nemzedékek egy portálon találják meg mindazt, ami meghatározó, ami kortörténeti dokumentumként is szolgál, s amely míves magyar nyelvünket jellemzi a 21. században. Cél az is, hogy a kis videók segítségével a legfiatalabbak megismerhessék a kortárs költőket, írókat, s ezáltal kedvet kapjanak olvasni, s maguk vegyék le a kortársaink könyveit a polcról, és ajánlják barátaiknak is.

– Kifejezetten ajánljuk oldalunkat a pedagógusoknak oktatási segédanyagként. Mi magunk is szívesen megyünk iskolákba rendhagyó irodalomórákat tartani, természetesen ingyen – húzták alá a szerkesztők. – Az elmúlt két évben bejártuk a Kárpát-medencét, hiszen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a határainkon túl élő magyar közösségeket bevonjuk a magyar kortárs irodalom pezsgésébe, hogy az olvasáson keresztül is ápolhassák anyanyelvüket.

A gálaest programja. Nagyításért kattints a képre!

Jelenleg több mint 200 videó látható a tegnap.ma portálon. A szerzők között magyarországi és a határon túl élő magyar írók-költők vannak, köztük több Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Magyarország Babérkoszorúja-díjas alkotó. Mellettük pályakezdő fiatalok szintén teret kapnak. A gálán bemutatják a tegnap.ma kulturális és irodalmi portált, valamint a folyóirat által kiadott antológiát. Tallián Mariann és Lázár Balázs színművész tolmácsolásában részletek hangzanak el a díjazottak műveiből, ugyanakkor fellép a Török Testvérek triója. Házigazdák: Döme Barbara és Király Farkas. A részvétel ingyenes, de regisztrálni szükséges november 30-ig, csütörtökig a szerkesztoseg@tegnap.ma emailcímen.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Korizás anno a Nagyerdőben

Debrecenben egykoron, ha hidegebbre fordult az idő, kinyitott a műjégpálya az Oláh Gábor utcán.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Fantasztikus élmény volt szabadban korcsolyázni ott a délelőtti napsütésben vagy az esti csillagos ég alatt, hát még hóesésben! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Korizás a ragyogó kék ég alatt az ,,Oláh Gé"-n... Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Amikor pedig beköszöntött az igazi tél, és befagyott a Békás-tó, azon is élvezhettük a csúszkálás örömeit. A fenti felvételeink ezt a gyönyörű időszakot illusztrálják.

Korizás, jégkorongozás, sőt, biciklizés anno a csónakázón. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Amíg megvolt a csónakázó, azon is hódolhattak szenvedélyüknek a téli sportok szerelmesei. A legaktívabbak arról is gondoskodtak, hogy mindig tisztán tartsák a jeget, s ennek köszönhetően felejthetetlen (és ingyenes!) korizások és korongozások helyszíne lehetett ez a szuper terület is. Olykor kinyitott az Újvigadó melletti pavilon, és forró teát is lehetett kapni.

Egy kedves téli emlék az Oláh Gábor utcai műjégpályáról. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Helyette előrukkoltak egy másik ötlettel: a Nagytemplom előtt felállított pályán ingyen lehetett korizni. A következő évtől már az új stadion mellett építették meg a mobil placcot, amiért fizetni kellett. A 2021/22-es téltől ismét nyílt műjégpálya a Kossuth téren is.

Az Oláh Gábor utcai műjégpálya 1979-ben. Fotó: Helytörténeti Fotótár

Az új Békáson tilos jégre menni, s körbe is kerítik olykor műanyagszalagokkal. Pedig sokan gondolnak nosztalgiával a szeretett régi pályára, amit sokáig ott evett a fene, aztán elbontották, és extrém parkot csináltak a helyén. Jó lett volna felújítani, ismét megnyitni...

Korizás a Nagytemplomnál, az új Békás-tavon és az új stadionnál. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Az Oláh Gábor utcai egykori koripálya ma is meglévő főkapuja, valamint a lenti képen a szomszédos hajdani Vaosz
szintén létező medencéje, mely immár az állatkert része. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

2023. november 26., vasárnap

A Debreceni Egyetem is karácsonyfát állított

Debrecenben a 2023-as advent közeledtével a Debreceni Egyetem főépületénél is egy szép karácsonyfát emeltek. A díszes kompozíción nemcsak gömbök függenek, hanem fényfüzérek is, így este igen hangulatos élménnyel ajándékozza meg az arra járókat. A belvárosi adventről itt írtunk.

DBKL

Madarakkal, virágokal teli színpompás mesevilág

Debrecenben „Az én tűvel rajzolt világom” címmel csodálható meg Vincze Lajosné foltvarró ingyenes kiállítása december elsejéig a Benedek Elek könyvtárban. Fotók: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

A Piac utca 68. szám alatti intézményben látható patchworktárlathoz mellékelt bemutatkozásában az alkotó felidézi: óvónőként dolgozott 40 éven át, s mindig fontosnak tartotta, hogy a gyerekek szép környezetben éljék a mindennapjaikat, elősegítve ezzel is az ízlésviláguk formálódását. Ennek szerves részét jelentették az általa készített textilképek és -játékok is.

Vincze Lajosné a foltvarrással a 2000-es évek elején ismerkedett meg. A nyugdíjazása után, 2015-ben csatlakozott a Bokréta Foltvarró Körhöz, amelyben Papp Sándorné Ildikó vezetésével olyan közösséget talált, ahol befogadták és sok szeretettel terelgetik a szebb, igényesebb alkotások létrehozása érdekében. Sok új technikát, mintát, fortélyt tanulhatott meg. Fotók: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

A színpompás kiállításon a Benedek Elek Könyvtár kirakatát is érdemes megcsodálni, ott ugyanis olyan táskák sorakoznak, amiket Vincze Lajosné díszített foltvarró, hímző motívumokkal.

DBKL

175 éves lenne az István Gőzmalom, melynek helyén ma 25 éve nyílt meg a Füredi úti bevásárlóközpont

Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án nyílt meg a Füredi úton. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőtermek és piac is vannak. A létesítmény arról kapta a nevét, hogy a helyén 1848-tól az István Gőzmalom működött (s nem mellesleg 1888-tól a hajdani híres Margit-fürdő pompázott mellette). Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt.

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi.

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában is tűz pusztított.

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2023. november 27., hétfő

2023. november 26., vasárnap