Keresés ebben a blogban

2023. december 26., kedd

A legnagyobb díszterünk volt Debrecen kapujában

A Petőfi tér 1976-ban. Fotó: Fortepan / Főfotó

Debrecen vasúti kapujánál, a Nagyállomás előtt egy tágas hely terül el: a Petőfi tér.

A Petőfi teret hagyományosan évről évre sokáig színpompás virágágyások ékesítették. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen parkosított városrész az 1944-es bombázásoknak „köszönheti” a létét.

A Petőfi tér pazar látképe 1979-ben, Csobaji Előd felvételén


























Eredetileg csak a pályaudvart szegélyező övezet volt a Petőfi tér, amit még korábban Népkertnek neveztek. A mai Holló János és Wesselényi utcák között csendes, de annál gyönyörűbb utcák húzódtak, ahol a Royal Szálloda, a törvényszéki palota és a nagy zsinagóga is tündökölt – nem beszélve a túloldali, pompázatos Nagyállomásról.


háborús pusztítások és az azt követő városrendezések (bontások) miatt a csodás múltat ma már csak a kamarapalota és az egykori Hatvani-kollégium hirdeti. Az utcákat megszüntették, és a Petőfi teret kibővítették (s emiatt nagyobb lett, mint az Egyetem tér és a Bem tér).

Kit zavart, kinek ártott a Petőfi téri szökőkút? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ezáltal létrejött, hatalmas téren állították fel Medgyessy Ferenc szobrát Petőfiről (majd az emlékezetes szovjet repülőszobrot), körben lakó- és irodaházakat építettek, a szabad részen pedig káprázatos virágágyásokat és szökőkutat is kialakítottak.


A tér túloldalán az új Nagyállomást (1961) és a 22 emeletes lakóházat (1973) is felhúzták. Nyilvánvaló, hogy a korábbi óváros hangulata és építészete teljesen más volt, de az is igaz, hogy az új Petőfi tér a megannyi zölddel és virággal szintén üde hely lehetett.

A Petőfi tér a Nagyállomásnál és a 24 emeletesnél, 2020 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jobban mondva csak volt üde hely. Ugyanis 2018 óta már alig gondozták, s emiatt igencsak siralmas volt az állapota. Az átépített teret végül a közelmúltban adták át, s többek között ledózerolták a szökőkútját, ráccsal körbevett játszóteret csináltak, hatalmas rozsdás vastömböket raktak ki, s medence és „tóparti” büfé is lett itt.

Ezt a képet és a legfelsőt a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

A fenti albumunk fotósai és forrásai: 70872-Panoráma, Balassa, Csobaji Előd, Hagyaték, Horváth Zoltán, Képzőművészeti Kiadó, Megyei Tanács, Tulok Ferenc, Vencsellei István, Virágkarneváli Szervezőbizottság / Berczi Ferencné. Jó múltidézést! 

Kilátás a Petőfi térre a Nagyállomás felől, a 22 emeletes lakóház megépítése előtti időkben.
A fotókat Barbócz Erzsébettől kaptuk a családi felvételeik közül, nagyon köszönjük!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi tér 1976-ban (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / Főfotó

2023. december 25., hétfő

Ahol a rock is megfért a vígjátékok mellett: a 10 éve átépített Nagyerdei Szabadtéri Színpad régi képekkel

Az eredeti szabadtéri színpad és a nézőtere a büfépult felől, a 2013-as átépítés előttFotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az átadási ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

A létesítmény nyitóünnepségének színpadképe. Fotó / repró: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A régi szabadtéri színpad nyugati külső fertálya a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Jelenet a szabadtéri színpad előadásáról az Új Debrecen született című 1969-es albumban. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után a Békás-tóval együtt 2014-re átépítették. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új szabadtéri színpad külső látképe a Békás-tó felől, a 2013-as átépítésük után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadtéri színpad korábbi üzemeltetőjének táblája a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidézéseink sok régi fotóval:

A meg nem valósult debreceni egyetemváros

Debreceni Egyetem építéséről rendezett archív képekkel gazdagon illusztrált tárlatot az oktatási intézmény a közelmúltban abból az alkalomból, hogy az Egyetem téri főépület 2022-ben volt 90 éves.

Összeállításunk reprodukcióit és friss épületképeit ezen a kiállításon készítettük. A felső fotón az eredeti látványterv részletét mutatjuk be, de lentebb a teljes képet is közöljük. Előbb még íme, a kiállításnak helyet adó főépület külső felvétele (később belső jelenet is látható).

A Debreceni Egyetem főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A továbbiakban a rendezvény fotódokumentumai közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül.



A fenti archív képhez kapcsolódva mutatjuk, hogy mi található a fotón még készülő boltozat alatt:

A Debreceni Egyetem főépülete a Díszudvarral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő muzeális és a többihez hasonlóan bravúros felvételről kiderül, hogy a Korb Flóris tervei alapján megszületett tudományok palotáját Vitéz Katona Mihály és Stégmüller Árpád alkotta meg.



A Debreceni Egyetem könyvtárának külső fotója. Reprodukciók: © Debreceni Képeslapok

Íme, a fent ígért teljes terjedelmű látványterv a kiállításról. A képen a megvalósultnál sokkal nagyobb főépület, valamint a botanikus kert, az Auguszta szanatórium, továbbá a klinikák, az egyetemi sporttelep és a tanári villák is szerepelnek.

Az alábbi reprodukciókról a főépület építőmestereit közelebbről is megismerhetjük.



DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hatvanéves a Dobozi lakótelepi víztorony

Dobozi lakótelepi látkép a víztoronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A víztorony 2023 tavaszán, stílszerűen egy Trabanttal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Itt pedig immár egy Ikarus-trolibusz a Víztorony utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van.  A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A víztorony felső korlátjai és a Fényes udvar épületei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A Víztorony utcai víztorony legteteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül állítólag 1963. december 23-án adták át. Igaz, ennek alig lelhető fel dokumentuma – olyannyira, hogy a HB Napló se adott hírt róla. Arról azonban írt a lap, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt.

Légtornászok a víztorny antennáin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

Dobozi lakótelepi látkép a víztoronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Dobozi lakótelep régi részének panorámája a víztorony tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca panorámája a víztorony tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti Bocskai István általános Iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca panorámája a víztorony tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-ban már 110 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lakótelepi téli életkép a víztoronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Orgonás csendélet a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola melletti kis retro trafóház a víztoronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Fényes udvari víztorony, teljes nagyságában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. december 24., vasárnap

Szép ünnepet Mindenkinek!

A Debreceni Képeslapok ezúton kíván békés, boldog karácsonyt és jó egészséget minden Kedves Olvasójának! Köszönjük szépen a figyelmüket! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac és a Csapó utca sarka 2023. december 23-án este. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A Piac és a Bajcsy utca sarkán, 2023. december 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára volt


Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán.

Részletek a gyártelepből és a munkáskolóniából. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

Az egykori csapágygyár külső, utoljára megépült irodaháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

A könyvtár, az óvoda és a Keleti-főcsatornán kialakított víkendház. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

A hajdani Göcs egyik szépen felújított és működtetett létesítménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték többek között a Szabadság útjára (a mai Kassai útra), valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

A volt Göcs egyik romos, törött ablakú gyárépülete a sok közül, 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

A felirat szerint 2022-ben 50 éves aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század című ,,Szupermen"-szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti „Szupermen” emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ideA Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval. DBKL

A Sport Étterem építése 1977-ben. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.