Keresés ebben a blogban

2018. február 21., szerda

Döbre + Czén = Debrecen?

Az 1802-ben megsemmisült András Templom.
Festmény: Zoltai Lajos
Mit jelent vajon a cívisváros neve? Erre az etimológiai kérdésre már egy 1865-ös kiadványunk is kimerítő magyarázatokkal szolgál.

Az immáron tehát 153 esztendeje megjelent művet Balkányi Szabó Lajos írta, Debrecen helynevei címmel. A város könyvnyomdájában, azaz a mai „Alföldi” elődjében nyomtatta ki, és Telegdi K. Lajos könyvárusnál is kapható volt. Mit tudhatunk meg belőle?
Okfejtése szerint, mivel az akkori orosz-lengyelországi Visztula jobb partján és a Drewenz-folyó mellett is volt egy-egy Debrecin nevű város, azt feltételezték, hogy a mi Debrecenünk elnevezése is bizonyára szláv eredetű. A régi szlávok minden pusztai csárdát elismerően „Dobretzén”-nek szoktak volt nevezni, ami az ebből kialakult hangzású Debrecen esetében is annyit tesz, mint jóltevő.

Ezzel szemben más elméletek arra mutatnak rá, hogy Debrecen neve a szintén szláv Brezina (Brecina) szóból ered, amely „Nyír”-t, valamint „Nyírségi”-t jelent. Ehhez kapcsolódott a „do” elöljárószó, amellyel a „Dobrecina” már azt jelenti: „Nyírségre”. Mégpedig azért, mert itt, nálunk lehet átlépni az Alföldről a Nyírségbe. Nagyobb fotókért kattints a képre!

A Gambrinus köz helyén állt házak. Kép: Zoltai Lajos
Az akkori cikornyás írásmódban fogalmazó Balkányi Szabó Lajos a következőkre is kitér: Azon egészen ügyetlen névszármaztatás, hogy itt hajdan egy Döbre és egy Czén falu állott volna, s e két falu összeolvadásából alakult a Döbre-cén nevezet, merőben alaptalan, valamint az is, hogy mintha az egész Debrecen a bóldogfalvi határban épült volna, s annak birtokosa valami Döbrö nevü ember lett volna, s az ő részét Döbrö-részének nevezvén, ebből lett volna Debrecen.”


A Napba néző főnix Debrecen címerében, a Kossuth téri mozaikon (Cs. Uhrin Tibor, 2001)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.