Keresés ebben a blogban

2022. július 28., csütörtök

A Lúdas Matyi születése


Debrecenben található a világ első és talán egyetlen Ludas Matyi-szobra, mégpedig abban a vidámparkban, ami szintén Ludas Matyi nevét viseli. Az ő humoros története a kiszolgáltatottak és a szegények iránti együttérzésről tanúskodik, és az önkény vereséget szenved benne.

A Nagyerdei Kultúrpark falán elhelyezett emléktábla. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az igazságot tevő hősről szóló költeményt 1804-ben írta meg a debreceni Fazekas Mihály.
Máig népszerű műve azonban 1815-ben a tudta és akarata ellenére nyilvánosságra került kalózkiadásban Bécsben  mégpedig Kerekes Ferenc, a Kollégium professzorának
mesterkedése révén. Ez felháborította Fazekas Mihályt.

Gartner Jenő 1962-es Matyi-szobra a Nagyerdei Kultúrparkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ekkor javította és átdolgozta a kéziratot, és F. M. szignó alatt adta ki 1817 júniusában. A könyvet 36 koronáért árusították, s a bevételt teljes egészében a szombathelyi és a körmendi tűzkárosultak megsegítésére fordították! DBKL

A Lúdas Matyi előtt is tisztelgő Debreceni Libanapok dekorációja a Nagytemplom előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 26., kedd

„Anno és ma" a cívisváros

Debreceni időutazásunk első összeállításában az 1944-ben lebombázott királyi törvényszéki palota látható, valamint a helyére épített lakóház a mai Petőfi térnél. Cikkünk végén a Nagyerdőbe érkezünk, s a galéria a képre kattintva is megnyitható.


Az 1907 előtti Kistemplom és a Táncos Kovács-ház a Kossuth (Nagy-Czegléd) utcán, és ugyanott a mai látvány: a takarékpénztári palota (1912) és a Csonkatemplom a Piac utcán.


A Piac utca 22–54. szám alatti épületsor 80 évvel ezelőtt, valamint napjainkban:


Az Aranybika előző – de nem első – épülete (1882, Steindl Imre), és a ma is a helyén pompázó palotája (1915, Hajós Alfréd Villányi Lajos):


A Sellő 2001 júliusában, a Kossuth téri szökőkútnál, ahol csak pár napig láthattuk – valamint ugyanaz a szobor napjainkban, Nyíracsád főterén, ami 2011 óta az otthona. (Felső fotó: dr. Nagy Attila.)


Neves cukrászda csalogatta a vendégeket anno a Cegléd utca 11. szám alatti, kerthelyiséges épületbe, ami ma is áll (a korabeli díszeivel), és szintén boltok találhatók benne. A régi fotót Kiss Erika küldte a családi archívumukból – köszönjük szépen!


Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán – az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban. (Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.)


Az értékmegőrzés nagyszerű példája: az egykori huszárlaktanya szépen rendbe tett kaszinóépületében ma a Debreceni Egyetem intézetei működnek (Kassai út).


Az István Gőzmalom (1848) és a helyére épített Malompark Bevásárlóközpont (1998) a Füredi úton, ami előbb Károly Ferenc József út volt, később Holló, majd Hámán Kató.


A Nagyerdei körútnál 1934-ben felállított Tóth Árpád-emlékmű az idők során sokat változott a rongálások és a lopkodások miatt. Medgyessy Ferenc és Popper Ferenc kompozícióján 2004 óta E. Lakatos Aranka domborműve van, az amfóra kerámiamásolata pedig a Medgyessy-gimiben található.


A mindig csodás szökőkút az egyetem előtti parkban, 40 éve és 2014-ben, a decemberi tujakivágás előtt. (Felső fotó: Fényes Tamás.)


A régi Békás-tó az átépítése előtt (2013 nyarán) a szabadtéri színpad felől, és ugyanott az új létesítmény, egy évvel később:


A nagyerdei csónakázó-tó (1934–2013) és a helyére épített, sokkal kisebb medence, ami alatt egy csupán 200 férőhelyes mélygarázst alakítottak ki:


További hasonló montázsaink: ebben a mappánkban találhatók.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 24., vasárnap

Volt egyszer egy Macsi Balcsi

A felejthetetlen Látóképi Tófürdő, azaz a Macsi Balcsi 2013-ban. Fotó© Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására.

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusiaugusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok. Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.


Az utóbbi években már nem igazán engedtek vizet a mederbe. A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és a sajtóhírek szerint ez egyelőre így is marad. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét élvezhetjük a Macsi Balcsit!


A Debrecenben és a környékén egykoron tündökölt fürdők, strandok és tavak történetét bemutató összeállításunk sok szép régi képpel idelátogatva csodálható meg.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 18., hétfő

Nagyerdei strandolás a XX. század hajnalán


Debrecenben akkora fürdőélet volt az 1900-as évek elején, hogy azt a mai ínséges világunkban szinte már el se tudjuk képzelni. Mostani galériánkat ebből a régi szép korszakból válogattuk a Fortepan nagyerdei strandos kollekciója alapján. A következő felvételnek az is lehetne a címe, hogy Tarzan és Jane a nagyerdei fürdőben. Főként, hogy Halmosi Sándor képe 1935-ös. 


Talán éppen ez a bronzbarna izompacsirta repül a trambulinról az alábbi szenzációs képen.


A hölgyek viseletét már láthattuk, a lenti zsánerben pedig a férfiak ,,ruházatából" is újabb ízelítőt kaphatunk... Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor, 1935


Az alábbi felvétel rögzítési helyéről nem vagyunk teljes mértékben meggyőződve, de a Fortepan szerint ez is debreceni. Fotó: Mészöly Leonóra, 1935


Mészöly Leonórától két 1940-es fotográfia is felkerült a galériába. A következő csoport a trambulinos medence korlátján élvezi a nyarat.


A bal szélső fiatalember is fotózott, és boldog társait az utolsó képünkön bemutatott pozitúrában örökítette meg. Ha pedig érdekel Debrecen sok-sok további fantasztikus strandja és csónakázója,
akkor csak látogass erre a linkreUgyanakkor a színes összeállításunk a régi nagyerdei strandról idekattintva is megcsodálható.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 16., szombat

Békebeli idők míves szódásszifonja

Debrecenben több szikvízüzem is működött az 1800-as évek végétől. Akkoriban még gyönyörű üvegekbe töltötték az innivalót, és hasonlóképpen mívesek voltak a nyomófejek is.


A most bemutatott remekművünkben Szliuka István forgalmazta a buborékos vizét, amit a ,,Hortobágyi Szikvizüzem Debreczen"-ben állított elő. Maga a csodás szifon egy budapesti műhelyben készült (sajnos a neve olvashatatlan), és szerepel rajta a dátum is: 1926. Mennyivel másabb volt kánikula idején ilyenből spriccolgatni az itókát! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csatos üvegek is művésziek születtek anno... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 14., csütörtök

Belvárosi panoráma a Nagytemplom tornyából


Debrecen belvárosát egy szép júliusi napon ezúttal a Nagytemplom kilátóiból csodáltuk meg. (Galériánk a képre kattintva is megnyitható.)


Az előző felvételen a Hotel Aranybika, valamint a Kistemplom áll egymás mellett, a következő kép középpontjában pedig az egykori kereskedelmi akadémia palotája tündököl.


Itt az Alföldi- és a takarékpénztári palotára, valamint a Szent Anna Székesegyházra csodálkozhatunk rá:


Nyugatra lepillantva a Hatvan utca és a püspöki palota tárul fel előttünk...


Kiválóan gyönyörködhetünk a Református Főgimnázium látképében, mely az egykori Uránia Mozgó palotájával átellenben pompázik.


És természetesen a Református Kollégium impozáns épületegyüttesén is teljes valójában pihentethetjük a szemünket, akárcsak a Kálvin téri Emlékkerten.


Na de ez még nem minden, hiszen a volt Kisrefi (ma egyházi levéltár), továbbá a Déri Múzeum is új arcát csillogtatja meg a Nagytemplomból körbepillantók számára.


A következő fotón a múzeum és a Kölcsey Központ tanulmányozható még közelebbről:


S körbetekintvén, visszatérhetünk újra a Piac utca (anno Vörös Hadsereg útja) látképéhez, amellyel nem lehet betelni egykönnyen!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. július 10., vasárnap

A lélek hangjai egy altatóorvos festményein

Dr. Vass Györgyi a Felemelkedés című alkotása előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legkülönlegesebb képzőművészeti kiállítása nyílt meg Lélekhangok címmel 2022. július 10-én, a Debreceni Egyetem Elméleti Galériájában.

Az Áramlásban című kép Vass Györgyitől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kiállított festményeket ugyanis a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának aneszteziológusa, dr. Vass Györgyi készítette, másrészt pedig általa a fluid art technikával is megismerkedhetnek a tárlat látogatói.

A kiállítást Kozák Viktor Csaba, az egyetemi közművelődési titkárság kulturális menedzsere nyitotta meg (lásd a fenti képen). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi: Hegyek között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A festőművészről a korábbi, Hajdúszoboszlói kiállításának június 25-i megnyitóján megtudhattuk, hogy eleinte stresszoldás érdekében festett, majd egyre inkább szenvedélyévé vált a kompozíciók készítése.

Holdfény a tavon, ahogy Vass Györgyi látja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Most abba is beavatta a látogatókat, hogy először csak a színekkel játszott, engedte, hogy az jöjjön ki belőle, ami akar. Később rátalált a fluid art technikára.

A 2022. július 10-i tárlatmegnyitón nemcsak idősebbek vettek részt, hanem meglepő módon sok fiatal is érdeklődött az esemény iránt. Az ünnepségen a Debreceni Egyetem Monteverdi Kamarakórusa adott szép műsort. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Napvirágok című Vass Györgyi-festmény. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi vallja, hogy a színek hangulatot, érzelmet hordoznak, mindig azt, amiben éppen van.

A fenti festmény az Ősök szeretete címet kapta, a következő festmények címe pedig a Csillagok között és az Ikrek születése. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi: Csillagok között (balról) és Ikrek születése. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó képen a ,,Felemelkedés" látható. Az Élettudományi Galériában augusztus 30-ig, a hajdúszoboszlói Barátság Hotelben pedig július 25-ig tekinthetők meg dr. Vass Györgyi tárlatai. A debreceni rendezvényről a Haonon itt olvasható tudósítás. DBKL

Dr. Vass Györgyi a Felemelkedés című alkotása előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!