Így éltünk a '70-es évek közepén Debrecenben

Debrecen 40–50 évvel ezelőtti életéről, arcáról osztott meg lélegzetelállító felvételeket a Fortepan.hu archív gyűjtemény. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A Bencze László által 1970 és 1979 között készített, igen jó minőségű fotók közül elsőként

a Vörös Hadsereg útja, valamint a Csapó utca kereszteződését mutatjuk be, a fenti képen pedig a Déri Múzeum Munkácsy-termére és az ,,Ecce homo"-ra csodálkozhatunk rá.

,,Tartsd a pénzed a takarékpénztárban!" Az Alföldi-palota 1974-ben. Fotók: Fortepan.hu, Bencze László

A Széchenyi utca ilyen volt 1979-ben, Bencze László felvétele szerint:

A kiváló dokumentátornak köszönhetően a Nagytemplom balján húzódott házakat is megidézhetjük. Itt ma a Kálvin téri üzletudvarház van...

Íme még egy felvétel az egykori épületsorról:

Ezen a helyen fotózgatva, Bencze László természetesen a megyei könyvtár palotáját is megörökítette.

A Kodály-zeneiskoláról és környékéről több fantasztikus képet is készített.

Ütőhangszeres óra a Kodály zenesuliban, 1979-ben. Fotó: Fortepan, Bencze László

Ezeket érdemes külön is megcsodálni a Fortepan.hu oldalán. Feltűnő, hogy akkor még fűszer-csemege működött a földszinten.

Újra láthatjuk a Svetits-bérház és a hitelbanki palota 46 évvel ezelőtti életét is. Ebben az a jó, hogy a képeken ott van még a játékbolt, a könyvesbolt és az Omnia Kávészalon is!

A vármegyeháza (akkor úttörőház) mellett pedig még az Arany Angyal Patika épülete áll: 

A szomszédos Béke útján (azaz a mai Szent Anna utcában) volt a 4-es villamos végállomása. Bencze László erről a helyről is alkotott pazar felvételeket. A következő fotó 1970-es.

S mielőtt elbúcsúznánk, megmutatjuk azt a felvételt is, amit a Tanács utcai (mai nevén Víztorony utcai) víztorony tetejéből készített a Mester (a kísérőszöveg szerint) 1979-ben:

Végül még a korabeli Kálvin térről két fotó. Csokonai Vitéz Mihály szobrát még nem helyezték ki a placc szélére, ahol akkor még a villamosok sínei feküdtek.

(További fotóink az 1970-es évekről idekattinva csodálhatók meg.)

1970 gyönyörű tele a Jászai utcában. Fotók: Fortepan.hu, Bencze László

DBKL

Az új HÁÉV-székház a Csokonai-szobor mögött. Fotók: Fortepan.hu, Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

A szökőkutat 1960. április 3-án adták át hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Fotó: HBN

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Ezt a közeli képet a Főváros Foto V. készítette, és a Képzőművészeti Alap adta ki

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A debreceni főtér látványa a szökőkúttal, a Cartographia 1965-ös térképleporellójában (nyitóképünk teljes méretben)

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor, a Haonon megjelent kutatásom szerint, a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

A debreceni Zsolnay-szökőkút párja Pécs–Tettyén, ahol 2009-ben bontották le a szökőkutat,
Török János / Bolgár Edit alkotását. Fotó: Ripely Imre, 1975

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

Az Aranybika előtti oázis a Zsolnay-kávás szökőkúttal, 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán (a felső képeslapon is)

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

A főtér 1961-ben és '62-ben. Fotók: Bakonyi Béla

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János szobrász-keramikus alkotását.

Az 1964-es lapon még a villamos is a medence mellett jár. Fotó: Bakonyi Béla

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A látvány, amiből sose elég! Fotó: Horváth Zoltán / Képzőműv. Alap, 1961

Volt egyszer egy Göcs

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán.

Részletek a gyártelepből és a munkáskolóniából. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

Az egykori csapágygyár külső, utoljára megépült irodaháza 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

A könyvtár, az óvoda és a Keleti-főcsatornán kialakított víkendház. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

A hajdani Göcs egyik szépen felújított és működtetett létesítménye 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

A volt Göcs egyik romos, törött ablakú gyárépülete a sok közül, 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

A felirat szerint 2022-ben 50 éves aluljáró a gyártelep előtt, 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század című ,,Szupermen"-szobor 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ide. A Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval.

A Sport Étterem építése 1977-ben. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

A Hajdúság legnagyobb boltja volt: az Unió Áruház

Debrecenben átadták a Hajdúság legnagyobb áruházát – 1980. április 2-án ezzel a címmel közölt hírt a Hajdú-bihari Napló az Unió Áruház megnyitásáról. A Vörös Hadsereg útja és a Hatvan utca sarkán lévő új épületben kialakított, mozgólépcsős üzletet a megyei vegyesiparcikk-kiskereskedelmi vállalat és a HBM Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat fele-fele arányban tartották fent. A lakásokat is tartalmazó épület az Aranybika Hotel mellett annak a régi házsornak a helyén áll, amit 1973-ban robbantottak le.

(Összeállításunk fotómásolatai a korabeli Hajdú-bihari Naplókból származnak.)

A megnyitón Juhász István, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy az áruház 100 milliós költségeihez a megyei és a városi tanács 20 millió forinttal járult hozzá, az állami támogatás csaknem 34 millió forint. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter rámutatott: az Unió Áruház országosan is modern kereskedelmi létesítménynek számít, s nagyban emeli a megye és a város kereskedelmi ellátásának színvonalát. A létesítmény összes alapterülete 5090 négyzetméter volt, ebből az eladótér meghaladta a 2300 négyzetmétert. A vegyesiparcikk-áruház igazgatója Konyári István volt, a ruházatié pedig Vizniczky Mihályné. Az Unió már nincs meg, a helyiségeit más üzletek és bank használják.

További régi boltjaink történetei:

• Centrum Áruház
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Kaszanyitzky
• Sesztina
• Rickl

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

A Vágóhíd utcai kápolna (1774) és virágzó bokor 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Képeslapok című magazinunk Minden Kedves Olvasójának kellemes ünnepeket kívánunk a 2024-es húsvét alkalmából! A mostani friss felvételeinket március 30-án készítettük a Vágóhíd utcai hatalmas virágzó bokorról és temetőkápolnáról, mely ebben az esztendőben kereken 250 éves.

Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Bakó Iréntől kaptuk a minap. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kis kápolna a fenti képen tündöklő bokor virágfüggönyével, 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

• A Kati Kocsma legendája
• 150 éves a magányos kripta
• A katolikus temető és a kápolnája
• A Zsibogó
• A Debreceni Dohánygyár
• A katolikus temető csőszházának titkai
• Az oroszlános kapu 1906-ból
• Tankcsata és négyes villamos
• Utolsó képek a Barneválról
• A Vágóhíd utcai palota és a híd alatti öreg házak
• Az Utopia Disco
• 2024-es virágözön a volt dohánygyárban
• Ufóinvázió a régi temetőnél

A negyedik debreceni nagyáruház: az újkerti Délibáb

Debrecenben az Újkerti lakótelepen, 1982. március 31-én 10 órakor nyílt meg a cívisváros negyedik nagyáruháza, melynek a Délibáb nevet adták. A Böszörményi út és a Bolyai utca sarkán megépített létesítmény 170 dolgozót foglalkoztatott. Az épületet Filippinyi Gábor (Keletterv), későbbi debreceni főépítész tervezte, és a HÁÉV építette meg 116 millió forintos beruházás eredményeként.

Ezt a belső fotót Kedves Olvasónktól, Cimre Józseftől kaptuk, köszönjük szépen!

A korabeli sajtóhírek szerint a Délibáb Áruház a Debreceni ÁFÉSZ üzlete volt a Skála Coop-hálózat 55. láncszemeként, 4700 négyzetméter alapterületen. A szupermarket elsősorban az Újkert 7500 lakásában lakók kereskedelmi ellátásában vállalt nagy szerepet, de szélesebb vásárlóközönségre is számítottak. Az áruházban helyet kapott a Tiszántúl egyik legnagyobb ABC-je, de volt konfekció-, méteráru-, lakástextil-, vas-műszaki, cipő-, divat- és kötöttáru-osztály is. Mindemellett a földszinten snackbárt és diafilmes gyermekmegőrzőt, kint pedig 300 férőhelyes parkolót is kialakítottak.

A Délibáb Áruház tömbje a Jerikó felől, Bonnie Tyler 2016-os kerekestelepi koncertje idején. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galérián kapott helyet az ajándékosztály, főként a Skála-Coop által szállított divatjellegű ruhákkal és ajándéktárgyakkal. A minél szélesebb választék érdekében három nagykereskedelmi vállalat üzemeltette az osztályokat. Így a VASVILL debreceni kirendeltsége a műszaki cikkek raktári készletét szállította és finanszírozta, hasonló feladatot látott el a Kelet-magyarországi Cipő-nagykereskedelmi Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. Az utolsó fotónkon az áruház épülete látható a 2024. március 30-i felvételünkön.

(A legutóbbi hírek szerint az áruházat átépítik, és lakások lesznek a felső szintjein.)

A Délibáb Áruház első vásárlói az 1982. március 31-i nyitás napján. Fotó: Hajdú-bihari Napló

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Utolsó simítások a Délibáb Áruház külső lépcsőjén az 1982. március 31-i nyitás előtt.
Fotó: Hajdú-bihari Napló

További régi boltjaink történetei:

• Centrum Áruház
• Debrecen Áruház
• Unió Áruház
• Kaszanyitzky
• Sesztina
• Rickl

A Délibáb Áruház épülete 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok