Debreceni Képeslapok: 2024

2024. április 27., szombat

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A sportlétesítmény sajnos évek óta zárva van, de a 2021 áprilisi bejelentés szerint felújíthatják.

Gyerekek úszásoktatása az 1990-es évek végén. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet Borsos József tervezte. Az uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint Hajós Alfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda, a kádfürdő és a vigadó épületegyüttese a hotelből. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő.

„Debreceni Nagyerdő Gyógyfürdő” – öt nyelven kiírva az uszoda főhomlokzatán, az 1970-es években.
A mai termálfürdő 1984-ben nyílt meg a ,,kis Békás-tó" helyén. Fotó: Tulok Ferenc

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni.

Fontos adatok a fürdőkomplexumról a Pallagi úti emléktáblán.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Az újjászületett Csokonai Színház története 20 képpel

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A felújított Csokonai Színház 2023 októberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki postán bemutatott kiűllításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A külső szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetőjének Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki postán bemutatott tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

Nemzeti rangra emelt teátrumunk a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

Előadások előtt és után a színház közönsége szívesen szórakozott a szomszédos Művész Espressoban és Cukrászdában. Fotók: Fortepan, Bauer Sándor, 1959

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

Ízelítő a renoválás látványterveiből, melyeket a 2019-es évadzáró társulati ülésen mutattak be. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota 1955-ben. Fotó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

A 2025-ben 160 éves teátrum kertje május 3-án, anyák napján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

1959-ben megjelent felvétel, még vörös csillaggal. Kiadó: Idegenforgalmi Hivatal Debrecen

Amikor Horváth Árpád direktor szobra még a park közepén állt. Fotó: Szelényi László

A lebontott Nagyerdei Kemping, és ami a helyén van

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül a Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a kempinget 1950-es és 60-as évek fordulóján létesítették, majd több mint négy évtizednyi működés után, 2003-ban zárták be. (Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.)

A III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

A területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A hajdani kempingterületen sátort verő fiatalok a 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

Hasonló múltidéző összeállításaink:

Életkép 1970-ben, a Nagyerdei Kempingben, egy várostérképes, német nyelvű Debrecen-prospektusban.
(70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1972. július 13-i összeállítása a Nagyerdei Kempingről. Fotók: Iklódy János

2024. április 26., péntek

Lovas kocsi a Honvéd utcán, a hajdani Nagyerdei Strand, Csapó utcai cipőjavító... – a Tőletek kapott fotókon

Lovas szekér a Honvéd utca és az Egyetem sugárút kereszteződésében, 2011 tavaszán. Fotó: © Mercs László

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép fotót kaptunk Kedves Olvasóinktól. E művek közül szemezgetve, az első felvételen lovas szekeret láthatunk az Egyetem sugárút elejénél, Mercs László sasszemének köszönhetően. A második fotó-összeállítást Halasi-Szabó Magdi készítette, így örökítve meg a lebontott Nagyerdei Strand arcait a létesítmény utolsó nyarán.

A lebontott Nagyerdei Strand jelenetei az utolsó év, 2017 nyarán. Fotók: © Halasi-Szabó Magdi

Masits István ezúttal is több képpel örvendeztette meg a közösségünket. Csokrából a Csapó utcai cipésznél elcsípett jelenetét adjuk közre, valamint az Árpád téri templomot bemutató kompozícióját. Sőt, a cikk végén egy harmadik felvétele is megtekinthető.

A Csapó utcai korzó a régi cipőjavítónál. Fotó: © Masits István

Az Árpád téri református templom. Fotó: © Masits István

Nagy Balázs Sándor a nagyerdei vidámparkba kalauzolt minket, ahol egy nemrég beszerzett helikoptert kapott lencsevégre.

A nagyerdei vidámpark új szerzeménye: egy felújításra váró, Mi–2-es helikopter. Fotó: © Nagy Balázs Sándor

A következőkben Mercs László első képét osztjuk meg immár teljes méretben, aztán Masits István ígért harmadik alkotása is „színre lép”. Köszönjük szépen a képeket Mindenkinek!

Lovas szekér a Honvéd utca és az Egyetem sugárút kereszteződésében, 2011 tavaszán (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Mercs László

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Csapó utcai öreg kapu a Fórum közelében. Fotó: © Masits István

DBKL

Egy bohém törzshely volt a sarki kockaházban: a Művész

Debrecen belvárosának kedvelt vendéglője volt az 1959-ben megnyitott Művész Espresso a Liszt és a Blaháné utca sarkán, ahol az italok és sütemények fogyasztásán kívül élőzenére is táncolhattak a látogatók, köztük a szomszédos Csokonai Színház művészei. A nyitás évében készített fotók tanúsága szerint a presszó nemcsak ízlésesen berendezett, hanem I. osztályú is volt.

Ma már csak cukrászda működik ebben a saroküzletben, s a parkot is átépítették. Eredetileg állítólag itt állt a Bőség című szobor is, ami két ruhátlan, teltkarcsú nőt ábrázol. Összeállításunk alábbi részében Kedves Olvasóink múltidézései közül válogatunk, amelyeket korábbi posztjainkhoz osztottak meg erről a legendás vendéglátóhelyről.

Kati Ujvárosiné: „Nagyon látogatott hely volt. Munkaidő letelte után, záróráig, telt házzal üzemelt. A Színház felőli sarkon pedig egy cukrászda volt, amely szintén nagy forgalmat bonyolított.”

Katalin Torma Micskeyné: „A 60-as években a Gépipari Technikum zenekara, a Speakers együttes (Balogh Tamás, Balogh Tibi, Pirigyi Pisti) játszott hetenként kétszer, kedden és szombaton, 5 órától kb. 9-ig! Nagyon jó volt!!!! Nem hiányoztunk soha.”

A Művész Espresso főkapuja a nyitás évében. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

István Kristóf: „Kisgyerekként idejártam csavaros fagyiért, az ablakból szolgálták ki. Vittem a 10 meg 20 filléreseket, bedobáltam a plexi lapok közé, és amikor a pultos hölgy megnyomta a gombot, azok beestek a pénzes kazettába. Hú, mindig tátott szájjal bámultam, akkora varázslás volt! Imádtam!”

Attila Barak: „Nagyon jó hely volt. Koós Jancsi is énekelt ott anno. Kettéválasztották a belső részt. Liszt F utca felől cukrászda. Blaháné utca felől üres. Majd' 50 évet éltem a környéken.”

Erzsi Magyar: „Nagyon szerettük. Esténként zene is volt. Különféle programokat szerveztek pl. presszó színpad, író-olvasó találkozók, jó kis találkozóhely volt a fiataloknak!”

Anna Kiss: „Nagyon sok baráti beszélgetés, találkozás színtere volt. Központi hely, könnyen elérhető a városból bárhonnan, és nem volt kötelező fogyasztani nagy tételben. Egy ásványvíz mellett is el lehetett üldögélni.”

Gusztáv Szabó: „Még Hofi is megemlíti egy kabaréban azt, hogy az a beszélgetés ott történt, amikor a "karmester felkéri, hogy este ő játsza a francia királyt a János vitézben". Egyébként gyermekkoromban sok művészt láttam a presszó teraszán fogyasztani.”

A Művész Espresso belső tere a nyitás évében. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

A Művész Espresso vendégei a presszó előtt fekvő, Liszt parknak is nevezett, hangulatos süllyeszett liget fái alatti padokon ülve is elnyalogathatták a tölcséres fagylaltjaikat. Ennek a már nem létező, csobogós helynek a története idelátogatva idézhető fel sok szép régi képpel.

A Művész Espresso belső tere a nyitás évében. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

DBKL

A Művész Espresso és a fölötte lévő lakóépület a nyitás évében. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

A korabeli árlap másolatát Görög Rita osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Ma 51 éve kezdték robbantani a Bika melletti házakat

A Debrecen egyik jelképének számító Hotel Aranybika palotája 2024-ben már 110 éves. Az új szárnyát 1976-ban adták át.

A Hajdú-bihari Napló első figyelmeztető cikke az első robbantásról, 1973. április 25-én.
A felső cikkmásolaton a második robbantás május 11-i beszámolója látható

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

Az épületsor a lerobbantása előtt. A felvételt Erda Sz osztotta meg az olvasóinkkal

Az olimpiai bajnok Hajós Alfréd, valamint Villányi Lajos által tervezett, patinás nagyszálló balján a Hatvan utcáig tehát egy régi, szép épületsor húzódott. Ebben pedig máig emlékezetes üzletek működtek, és persze a híres átjáró is.

A Vörös Hadsereg útja a még pompázó házakkal, a szökőkúttal, valamint a kiürített épületsor, a robbantás pillanata és az új szárny. Fotók: Bakonyi Béla, Városházi Archívum, Helytörténeti Fotótár, Csobaji Előd

Ilyen egység volt a cukrászda, a hangszerbolt, a ,,delicatesse", a fodrászat, a Malév-iroda stb. Itt hívogatott az a kapu is, ami a Vörös Meteor Sporttelepre vezetett, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

Az első robbantás fotója az 1973. április 27-i Naplóban. A kis cikkben jelzik, hogy a DMKE-t is le fogják robbantani

A tömböt lerobbantották, sőt a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később (1980-ban) az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is.

Az épületsor romjai a robbantás előtt... A fotót Kathi Ferenc töltötte föl a Facebook-oldalunkra

A Vörös Hadsereg útján található házak lebontásakor már azt is tudni lehetett, hogy a Benedek téri „Demkét” is felrobbantják. Ez 1974. március 29-én délelőtt történt meg.

A harmadik, utolsó robbantás tudósítása a május 24-i Hajdú-bihari Naplóban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megkurtított Aranybika új szárnyának építése a lerobbantott épület(rész)ek helyére, 1975-ben. Fotó: Fortepen / Bojár Sándor

2024. április 25., csütörtök

A lebontott Nagyerdei Strand szívszorító utolsó nyara

Debrecenben az egykori Nagyerdei Strandot a 2017-es szezont követően zárták be, és építettek újat.

A megszüntetett úszómedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Kedves Olvasónk, Mátyás Tibor azon a nyáron, június 8-án készített muzeális értékű felvételeket az utolsó heteit élő, már elszomorító állapotú létesítményről. (Nagyításért kattints a képre!)

Az egykori játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Összeállításunkban e szívszorító fotók közül válogatunk, és szerzőnk gondolatait is megosztjuk.

A hajdani gyermekmedencék a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„Én csak a '70-es években születtem, tehát a fürdő csúcsidőszakának nagyjából felében voltam magam is fürdővendég. Ráadásul az ember gyerekkorában még nem tudja értékelni a körülötte lévő természetes vagy épített világot” – fogalmazott Mátyás Tibor.

A volt játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„De arra emlékszem, hogy már a kezdetektől fogva nagy élmény volt ott fürdőzni a családdal. Bármikor mentünk a '70-es, '80-as években, minden medence tele volt, még a parkosított részeken sem találtunk egy lepedőnyi üres helyet.”

A Nagyerdei Strand hullám-, csúszdás és termálmedencéje 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor rámutatott: „Az elküldött képeimen már nem lehetett ott a 4 méteres, és a mellette lévő, legkedveltebb, családi, fokozatosan mélyülő langyos vizű (nálunk csak 'húgyosnak' csúfolt) medence, mivel azokat már évekkel korábban beáldozták az 'élményfürdő' kedvéért.”

A felszámolt úszómedence melleti büfésor képei a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„Én már akkor morgolódtam a (szerintem téves) koncepció miatt. Amit viszont most tettek, az nálam sosem lesz megbocsátható. Egy ilyen patinás, a város modern kori történelmével szinte egyidős komplexumot töröltek el néhány munkagéppel csak azért, hogy egy méregdrága (építési és vendég-költségeket is értve) 'ojjektumot' hozassanak létre 'tudjukkikkel'.”

A szintén csak volt hullámmedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Szerzőnk ugyanakkor kifejtette: „Maga az elgondolás nem is rossz az egybefüggő, minimalista koncepció tekintetében, de nem a nagypapát nyírom ki azért, hogy az új csajom kényelmesen ülhessen az ő néhai foteljében...”

Az egykori termálmedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„És, csak hogy bizonyítsam ottlétemet (a BTTF filmből vett idézettel élve: 'Semmi kétség, én mentem oda vissza!'), még egy utolsó kép. :)”

Mátyás Tibor, a most bemutatott muzeális értékű felvételek készítője 2017-ben, a strand kacsás Zsolnay-csobogójánál

„Köszönöm eddigi munkájukat, és további sokéves, eredményes és szórakoztató tevékenységet kívánok még!” – zárta sorait Mátyás Tibor.

A lebontott játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mi pedig köszönjük szépen a fenti gondolatait és a páratlan értékű fotóit is!

A volt hullám melletti kerámiakút és a büfésor a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor kollekciójában a formatervezett kerámiaasztalokra és zuhanyzókra is rácsodálkozhatunk:

Mindemellett, mint az több montázsban is látható, a hullámmedencéről is sok képet készített.

A néhai úszómedence és a környéke a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor megörökítette a strand földalatti illemhelyeinek egyikét is. Ezek és a hajdani csónakázó mögötti kerek mosdók már nincsenek meg, ám a Bartók Béla úti formatervezett létesítmény még létezik utolsó hírmondóként (igaz, nem működik).

A hajdani földalatti mosdó, öltözőépület és egyik napozós gépház a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibornak köszönhetően nemcsak a legendás úszómedencéről maradhattak fent fotók, hanem a strand (hajdani) retro relikviáinak ékes műveiről, köztük a napozó nőt ábrázoló szoborról, a kerámia ülőgarnitúrákról, -kutakról, az óratornyokról, korabeli lámpaoszlopokról és a főépületről is.

További múltidéző képeink a Nagyerdei Strandról idelátogatva tekinthetők meg.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2024. április 27., szombat

2024. április 26., péntek

2024. április 25., csütörtök