Keresés ebben a blogban

2020. október 31., szombat

A ma 105 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.


A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.



Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)


A kompozíció 1933-ban. A másolatot Kenyeres Ilona küldte
a családi archívumukból. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren,
a 2016. október 31-i újraavatás előtt. 
Fotók: © Debreceni Képeslapok

2020. október 22., csütörtök

Az orvospalota avatása

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült létesítményeit, köztük a főépületet is.

Az orvostudományi főépület látványa napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit ugyanaz a Korb Flóris tervezte, mint aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriomban megjelent, gyönyörű térkép a létesítményről

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A Tisza-szobor a palota előtt. A régi képmásolatokat Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A DOTE főépülete (részlet) az emléktáblával és a díszkapuval. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2020. október 11., vasárnap

Erdei mementók: öntöttvaskút és téglavilla

Szuper volt, mégse kell. Fotók© Debreceni Képeslapok
Debrecen megszüntetett értékei közé tartozik a bal oldali fotón látható, egykori kút is, ami a Nagyerdei körút és a Pallagi út sarkán található.

Olvasóink között van, aki még ivott belőle. Volt egy párja is a Békás-tónál, de azt a parkerdő 2014-ben befejezett átépítésekor eltüntették. Pedig jó volt a vize, és hőség idején spriccelő gyerekjátéknak is kiváló volt.

Nagy-nagy szomorúság a Békás-tó melletti Medgyessy sétányon lévő, két régi városi villa állapota is. Az 1. és a 3. szám alatti épületek évek óta üresek, de a tervek ellenére eddig még se felújítás nem történt, se új lakók, bérlők nem költöztek be. Sürgető lenne mindkettő, hiszen egyre kétségbeejtőbb állapotban leledzenek.

A borostyán a saját testével védelmezi a kiüríttetett lakot. Fotók© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

És bizony 2013 óta az Oláh Gábor utcai koripálya is egy régi kedves emlék csupán.
Fotók© Debreceni Képeslapok

2020. október 1., csütörtök

Szép templomaink a múltban

Az egykori nagy zsinagógánk ilyen szép volt
Debrecen imahelyei közül a legrégebbiek marad-ványai a belvárosban, valamint Bánkon és Dombostanyán találhatók. Új létesítmény csak a ,,Szent András" helyén épült – a ma ismert Nagytemplom.

Isten házainak szépségei természetesen a képeslap-fotósokat is megihlették. Közülük a leggyakrabban megörökített gyülekezeti hely értelemszerűen mindig is a Nagytemplom (a város fő jelképe) volt, valamint a – kupolás és csonka – Kistemplom. Rajtuk kívül sok szép felvétel maradt fent a Verestemplomról és az egykori nagy zsinagógáról is, ami a jellegzetes, színes hagymakupolás tornyaival a mai Petőfi tér területén pompázott.
A templomépítések fokozódásával a kertségi építmé-nyek is megjelentek az üdvözlőkártyákon. Így forga-lomba kerültek olyan lapok is, amik az abszolút for-mabontó Jézus Szíve Templomot ábrázolják, s készült kiadvány az egyetemi, az Attila téri és az újkerti létesítményekről is, ugyanakkor például a ,,Szent Anna" és a Nagytemplom belső tereit is megismerhetjük ezeknek köszönhetően. 


Eldugott gyöngyszem a Wolaffka és a Kulacs utca közötti kis téren: a Szent Antal Kápolna (1948) a József Attila-telepen

Alábbi albumunk a Nagytemplom elődjével, az András-templommal kezdődik. Az összeállításban szerepelnek többek között az Árpád téri és a Bolyai utcai templomok is, a fotók készítői, forrásai pedig a következők: Csobaji Előd / Képzőműv. Kiadó, valamint kiváló posztolóink, V. Pákozdi Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc, akik nagyon sok értékes másolatot osztottak meg olvasóinkkal. Köszönjük. Kattints a nyílra, jó múltidézést!