Debreceni Képeslapok: április 2025

2025. április 30., szerda

Az 1969-es Debrecen gyönyörű színes retro képeken

Új élet park, 1969. Fotó: Vencsellei István.

Debrecen felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából anno pazar helytörténeti album jelent meg a cívisvárosról. Tekintsd meg képválogatásunkat és az alábbi galériánkat az 1969-es Debrecenről!

A 6 ezer példányban elkészített könyvet az MSZMP Debreceni Városi Bizottsága és Debrecen M. J. Város Tanácsa adta ki. A fényképeket Vencsellei István készítette, és Taar Ferenc szerkesztette.

A Csokonai Színház

A képeken megidézzük az 55 évvel ezelőtti Csokonai Színházat és természetesen a Déri Múzeumot is. Bemutatkozott a nagyerdei szociális otthon és az orvospalota is.

A Déri téri park és a Déri Múzeum

Az Új Debrecen született című képeskönyv alapján összeállított csokor ugyanakkor életre kelti az 1969-es Művész Espressot, a „Proletár” szobrot, az Új élet parki lakótelepet, valamint az új Petőfi teret, a Hámán Kató útját, a nagyerdei TSZ-üdülőt és szabadtéri színpadot is.

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

Gyönyörű képek őrzik a Dobozi lakótelep, további a Kohászüdülő múltját is. Retro ez a javából, az „emberarcú szocializmus” idejéből!

A Dobozi lakótelepi bölcsőde

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyerdei Kohászüdülő

125 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2025-ben az alkotó 181. születésnapját, a Golgota elkészültének 141. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy immár 6 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

DBKL

65 éve nyílt meg a varázslatos debreceni vidámpark

Debrecen egykoron tömegeket vonzó nagyerdei létesítményéről, a vidámparkról tett közzé 1974-es szép, színes múltidéző fotókat a Fortepan. Az alábbiakban ebből a csodás kollekcióból válogatunk. Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark

A nagyerdei vidámpark 1960. május 1-jén tárta ki a kapuit a szórakozni vágyók előtt, hivatalosan pedig hazánk első embere, Kádár János avatta fel 1960. május 13-án.

Az archív felvételeken az óriáskerék, valamint a pecás medence mellett a hajóhinták, a céllövölde, a körforgó gyerekbiciklik és a lebontott játéksor is visszatérnek. No meg természetesen a domb tetején csillogó repülőgép is! Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark

A nagyerdei vidámpark ma már hazánk egyetlen vidámparkja!

Itt működött valaha a hullámvasút és a körhinta is, meg persze a szoknyafújó és a lábhajtós kisautók.

És, hogy el ne felejtsük, a nagyerdei vidámparkban zakatol a kisvonat is, amely mellett a vurstli legrégebbi játszóeszköze a gyönyörű lovas forgó. Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark

Az elvarázsolt kastély egy külön csoda (volt), akárcsak a hozzá tartozó forgó hordó.

Másik képes összeállításunk a régi vidámparkról és állatkertről idelátogatva csodálható meg.

Kellemes időutazást és nosztalgiázást kívánunk! Fotók: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark

A vidámparknyitás 65. évfordulójának tiszteletére a Méliusz Központi Könyvtár Helytörtéeneti Részlege ennek a jeles dátumnak szenteli a 2025. május 13-i összejövetelét. Akkor dr. Nagy Gergely Sándor ügyvezető lesz a vendégük, akivel a régi legendás játékeszközökről, a fejlesztésekről és az állatkertről is beszélgetnek.

Várnak szeretettel mindenkit a díjtalanul megtekinthető estre!

DBKL

2025. április 29., kedd

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tév. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

Az édenkert hajnalán

Debrecen oázisát az újonnan átadott létesítményeivel idézzük meg a hőskorból ebben az összeállításunkban. Amikor a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag) még az Attila tér 3. szám alatt működött, a vállalat kiadott egy négynyelvű leporellót a korabeli fejlesztésekről és tájról.

A Vekeri. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat. Ezeknek a településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Fancsika, Gúth, Haláp, Nagycsere és Pac.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó, 1986. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot. Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat. Ezek közül például a 17 hektáros Vekeri-tó építésekor a mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet úgy képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

A megemelt híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A fantasztikus komplexumhoz kempinget és úttörőtábort is építettek, és az 1980-as évek közepén megérkezett a Kati nevű sétahajó is (ami ma már sajnos régóta ki van vonva a forgalomból). Napjainkig a Vekeri-tó nagyon sok fantasztikus programnak adott otthont, köztük a nemzetközi kempingtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. 2015-ben drámai képet nyújtott a táj, hiszen itt is kiszáradt a tó, ám a következő szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, lásd pl. a 2025 húsvéti cikkünket sok fotóval...

A Fefag képeslapja a Kati hajóval, 1988

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Erdőspusztai Tájház 1985-ben. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

2025. április 28., hétfő

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató (ma Füredi) úton, s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire. A hajdani Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

Hasonló múltidéző összeállításaink:

A park területén kialakított játszótér és szociális központ

DBKL

2025. április 27., vasárnap

Egymás mellett kapott emlékhelyet a 125 éve született Szabó Lőrinc és a 90 éve elhunyt Löfkovits Arthur

Debrecen versben is halhatatlanná tett órás-ékszerésze, Löfkovits Arthur kapott emlékhelyet a halála 90. évfordulója alkalmából a 22. költészeti fesztiválon. A Méliusz-könyvtár által kialakított kiállítás tiszteleg Szabó Lőrinc előtt is, aki versbe foglalta az óra-ékszer boltot. A Piac utca 38. szám alatti tárlatot 2025. április 26-án látogattuk meg. Fotók / reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A bennemeloeredet.hu leírása szerint Löfkovits Arthur 1863. május 10-én született Nagyváradon, és 1935. április 17-án hunyt el Debrecenben. Húszéves volt, amikor megnyitotta az üzletét a debreceni főutcán. Nemcsak a szakmájához tartozó ékszereket, ötvöstárgyakat gyűjtötte, hanem a különböző korok régészeti leleteit, numizmatikai anyagokat, fegyvereket, ásványokat is. Pártolta, szorgalmazta a városi múzeum létrejöttét, s ennek a 2500 darabos régészeti, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményének odaajándékozásával tette le az alapjait. Vállalta továbbá, hogy 10 esztendőn át évi 500 korona befizetésével segíti az előkészületeket.

Löfkovits adománya elérte célját, sikerült a figyelmet felkeltenie másokban is: gyűjteményét kiegészítették a város birtokában lévő régiségekkel és a Párizsi Világkiállításon bemutatott Debrecen környéki néprajzi tárgyakkal. Hamarosan elkezdték az anyag nyilvántartásba vételét és kiállításra való előkészítését is. Végül 1905-ben a hivatalos megnyitóra is sor kerülhetett. A tárlat még ebben az évben otthonra lelt a Hatvan utcában, eleinte maga az adományozó, Löfkovits Arthur látta el a felügyeletet a kiállításban, de ő volt az új intézmény vezetője is egy darabig: a Városi Múzeumot 1909-ig, mint ideiglenes igazgató, 1909-től 1929-ig, mint fizetés nélküli igazgató vezette, és folyamatos adományaival szponzorálta az intézmény működését is.

A kisdiákként Debrecenben tanuló Szabó Lőrinc itt pillantotta meg azt a cégtáblát, amiről a Tücsökzene című versciklusában, a Debrecenben című versében így írt:

Cók-mókkal rakva, félve s boldogan, vitt, nyolcéves fiút, első utam Debrecen főutcáján. Mindenütt legendát vártam, hajdúkat s velük törököket, tűzvészt, gályarabot, s hogy jön Kossuth, s megint beszélni fog és de-tro-ni-zál... Azt hittem, csupa hős vesz körűl... Kisvonat mozdonya pöfögött fel s alá, mesebeli, guruló vaskocka s kocsijai: micsoda játék!... S vágy s való között egyszer csak átléptem a küszöböt: egy bolt felett cégtáblát láttam és rajta, hogy: „ÓRIÁS és ékszerész”, arany betűket... Megnéztem megint: Ó-R-I-Á-S?... Az!... Istenem!... Eszerint, gyúltam ki, itt egy Óriás lakik, s hirdeti, hogy mivel foglalkozik!

További régi kereskedőink történetei:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2025. április 30., szerda

2025. április 29., kedd

2025. április 28., hétfő

2025. április 27., vasárnap