Keresés ebben a blogban

2024. október 31., csütörtök

A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó

A volt Óbester Borozó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres vendéglője volt az Óbester Borozó a Péterfia és az Ajtó utca sarkán. A Fortepan e szép emlékű italboltról és a bájos alkalmazottakról közölt most egy 1985-ös vidám képet. Ezt osztjuk meg annak reményében is, hogy a fotó szereplői mindannyian jó egészségnek örvendenek. A ma is sokak szívét megdobogtató búfelejtőről egy korábbi Facebook-posztunkban Mátyás Tibor tulajdonos leírta: a vendéglőnek 1967 és 1990 között volt Óbester a neve, azóta pedig Mátyás Pince.

Egykori dolgozók Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Borsodi Nagy Katalin olvasónktól  azt is tudjuk, hogy például a 60-as, 70-es években Platkó Norbert és a felesége vezették az Óbestert. Nemes József felidézte: „Mi, a kollegái, és a törzsvendégek többsége Robi bácsinak szólította! Kimondottan egy finom úriember volt! Éva néni egy kedves jó kollega!” Barkász Éva így áradozott: „Az Óbester, zaftos kenyér, vörösbor, úgy 5o éve!” Hegedűs Ildikó pedig ekként fogalmazott: „Isteni volt a zsíros kenyér, lila hagymával, na és a borocska.”

Óbester fa törzskupa.. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Préz Lipóttól megtudtuk, hogy nekik is a törzshelyük volt a hatvanas évek végén, mint középiskolásoknak. A kolbászzsíros kenyér ingyen volt, annyit ettél belőle, amennyit akartál. Aztán ittad rá a bort. Na az már pénzbe került! Barna Ildikó arra figyelmezetetett, hogy ne feledkezzünk el az erdélyi kicsikéről (a mititei kis kolbászkáról) sem, ami nagyon finom volt.
Sokan emlékeznek még a hordókból készített asztalokra és székekre, valamint az üveg lopótökökre és a törzskupákra is. Várkonyi Attila azt is jelezte, hogy az Óbester a nagyapjának, Várkonyi Károly grafikusművésznek is kedvenc helye volt. Ő készítette az egyik törzskupás találkozó meghívóját is. A plakát reprodukcióját Csoknyai Melinda osztotta meg a Facebook-oldalunkon (lásd e cikk végén).
Barna Sándor fényképet küldött a birtokában lévő, 1972-es Óbester-fakupáról, amit a mai napig használ. Mint tudatta, Várkonyi Karcsi bácsi tervezte. „Minden hétfőn a műteremben vörösboroztunk a Művész presszóval szembeni tetőtérben. Hatalmas élmény volt!” Barna Sándor egy másik fotón azokat a kellékeket is bemutatta, melyekkel dobni kellett. „Nem az számított, hogy mekkora a dobás összege, hanem három egyformának kellett lennie, és ha csak egy is eltért a másik kettőtől, akkor a dobó kimaradt a következő pohár borból! Nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki három egyforma számot dobott volna! Ezek a kellékek is 1972-ből származnak.”

A kockajáték. A fotót Barna Sándornak köszönjük

Sebestyén Ágnes leírta: „Úgy emlékszem, havonta volt találkozó a természetjáróknak. A falon vitrinben sorakoztak a fakupák, melyekre Várkonyi Kari bácsi festette mindenkinek a foglalkozására jellemző figurát. Az én kupámat gyorsíróceruza díszítette. Az évek múltával keveset jártam az Óbester Borozóba, pedig a Bem téren laktam. A szárazságtól megrepedt a kupám! Szívesen hallgattuk Kari bácsi élményeit, különösen a Margit dán királynőnél tett látogatásának történetét.” Ezek mellett a szomszédos húsbolt, a közeli cukrászda, laktanya és patika is maradandó élményt nyújtott a Facebook-oldalunkon hozzászólók számára. Olvasóink tartalmas és élvezetes  múltidéző hozzászólásai a helyről és a környékről idelátogatva tekinthetők meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok otóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A plakátot Csoknyai Melindának köszönjük

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

2024. október 30., szerda

Orvosok, nővérek és a debreceni klinika a '30-as években


Debrecen 1930-as évekbeli arcáról bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére páratlan kópiákat Kozma Endre, a Régi Győr szerkesztője. A képeket Jáki István (született Jack István, 1904–1989) készítette, s ezúttal a nagyerdei klinikát és az életét bemutató felvételei közül válogatunk. 

Pihenőn lévő debreceni klinikai dolgozók

A debreceni klinika egyik dolgozója

Magáról a klinikatelepről is több különleges jelenet került üveg-, illetve celluloidnegatívra. 

A nagyerdei klinikatelep ma is meglévő része

Pavilonok és parkok a nagyerdei klinikán

A most megosztott képeket küldő Kozma Endre (a Régi Győr szerkesztője) leírta azt is, hogy a Jáki úr lányától kapott információja szerint Jáki István testvére, dr. Jáki Gyula a debreceni klinikákon volt orvos. Ennek köszönhetően készülhettek tehát ezek a szép felvételek.

Nehéz betelni a nagyerdei klinika téli arcával!

Jáki István nagyon megkapó fotókon örökítette meg a debreceni orvostudományi egyetem 1930-as évekbeli munkatársait is. Ezek közül szemezgetünk ismét.

Teammunka a klinika egyik laboratóriumában

Egy megnyerő klinikai dolgozó

Jáki István remek felvételeit az 1930-as évek Debrecenéről lásd ebben a cikkünkben.

Megbeszélés a klinikán

Konzultálás a klinikaparkban

Kérjük, hogy aki felismeri a fotókon szereplő személyeket, az jelezze nekünk itt hozzászólásban, vagy a Facebook-oldalunk idővonalán, hogy teljessé tehessük ezt az összeállításunkat is. Köszönjük szépen!

Fehér köpenyes hölgyek a klinikatelepen


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Madáretető a klinikatelepen

A debreceni Dobozikert régi szép családi házai 11 fotón

Kéttornyos villa a Szatmár utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozikert nevű városrész déli részén, a Faraktár utca, Arad, Ungvár, Szatmár, Kolozsvári és Munkácsy Mihály utcai részen több igen szép lakóház található. Összeállításunkban ezek közül mutatunk be néhányat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár és az Arad utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotón a Szatmár utca egyik mesés villájában gyönyörködhetünk, már csak azért is, mert ilyen kettős tornyú ház kevés hasonló van a cívisvárosban. A fenti képen az Arad és a Faraktár utca sarkán tündöklő lila akác látványát örökítettük meg, az alábbi épület pedig az Arad utcában áll.

A Munkácsy és az Arad utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Látnivaló a Munkácsy Mihály utcában is bőven van, ez a villa például a buszvárónál pompázik:

Lakóépület a Munkácsy utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca régi szép villáinak sorát a következő képen látható legendás „Don-kanyar” nyitja a páros oldali sarkon.

A volt Don-kanyar. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt kocsma után két nagy előkelő villaépület található, de ezeket ágak takarják.

Felújított lakóház a Faraktáron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár és Szatmár utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem is gondolnánk, hogy ennek a nagy forgalmú, zajos útnak a páros oldalában még ma is mennyi további szép régi villaépület tündököl.

Faraktár utcai ház a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén e helyen található Kolozsvári utca úgynevezett Kádár-kockáiról ebben a cikkben írtunk.

A Faraktár és Ungvár utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyetlen megmaradt, az egykori Szoboszlói úti árudához hasonló évszázados kis trafiképülete a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében, a vasúti sín mellett lapul. Az áruda a felüljáró 1979-es megépítéséig még sok arra járónak esett útba, így addig rendben lehetett a forgalma. Ez látható a következő képen, az utolsó fotón pedig a Faraktár és az Szatmár utca sarkán lévő harangkupolás házat mutatjuk be.

A Faraktár utcai trafikbódé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szatmár utcai sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. október 29., kedd

Dalok a labdatérről – verses, zenés emlékest Szoboszlón és Debrecenben a költőzseni, Ady Endre tiszteletére


A debreceni Ady Endre Gimnázium pódiumtermében mutatja be az Ady-műsorát november 12-én, kedden 18 órától Pető István versmondó, az intézmény egykori diákja és a berettyóújfalui Körömvirág együttes (Szászné Ökrös Beáta – ének, Miczura Károly – prímás, Kocsis Csaba – énekmondó). „A Dalok a labdatérről című műsorunk premierjét immár öt esztendeje, 2019-ben tartottuk. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően most lesz a harmincadik előadásunk, idén pedig a negyedik” – tájékoztatta a Debreceni Képeslapok című magazint Kocsis Csaba, a Körömvirág együttes és a fenti képen látható társulat vezetője.

Ady mint debreceni újságíró. Fotó: Kiss Ferenc, 1898

Megtudtuk azt is, hogy az Ady-gimnáziumi koncert előtt november 8-án 17 órától a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum közönsége is megismerheti az Ady Endre előtt tisztelgő műsorukat (plakátok a cikk végén), utána pedig november 20-án 17 órától a debreceni Méliusz Központi Könyvtárban lép fel a Körömvirág együttes. Ott és akkor régi hortobágyi képeslapok reprodukcióiból nyílik kiállítás abból az alkalomból, hogy 25 éve lett a Világörökség része a Hortobágy.

A társulat következő fellépéseinek plakátjai


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 62 éve állt forgalomba Debrecenben az első Bengáli


Debrecenben az 1950-es évek végére már égető szükség volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra (ahogyan a többi három, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak). Mivel az egyetlen gyár, a Ganz–MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Vörös Hadsereg útja, 1970

A DKV múltidézése szerint áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit (FVV CSM) tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett gyártani. A sárga–vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba. A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A társaság történetében az 1969. június 20. is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcán végigfutó 6-os villamosvonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amit teljes egészében a debreceni vállalat készített kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

Csapó-kanyar, 1971

A Bengáli becenevet egyébként a színe, a formája és a hangja miatt kapta ez a villamos. Az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamosról ebben a múltidézésünkben írtunk.

A Simonyi úton 1979-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 28., hétfő

A Nagytemplom melletti aluljáró (1979—1986)

Debrecenben a hajdani Kálvin téri gyalogos-aluljárót 1979. január 5-én adták át a halálkanyarnál. A megnyitásról szóló Napló-tudósításban Kovács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője az alábbiakat mondta el:

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az aluljáró építése 1977 közepén kezdődött, s a munkálatok közben sokan feltették a kérdést, hogy miért éppen ide terveztek gyalogos-aluljárót elsőként Debrecenben, amikor a városközpontban a Kálvin térinél nagyobb gyalogos- és járműforgalmú csomópont is található. A Kálvin téri aluljáró előretekintő beruházásnak számít, ugyanis az igazi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha végérvényesen átrendezik a Kálvin teretMai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aluljáró maradéka az üzletház alatt (24.11.07.)

A cikk kifejtette továbbá, hogy az aluljáró a rendezési tervnek megfelelően a jövőben a nagyszámú gyalogosforgalom számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosít. Természetesen baleset-biztonsági okok is közrejátszottak abban, hogy végül is ide került Debrecen első aluljárója. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat generál kivitelezésében elkészült aluljáró (ami mintegy 5 és félmillió forintba került) teljes hossza 44 méter, szélessége 5 méter, 25 lépcső vezet le az aluljáróba, melynek padozata csúszásmentes gumiból készült. Óránként egyszerre 8 ezren közlekedhetnek az új létesítményben — ismertette az 1979. január 10-i beszámoló. A helyet azonban sajnos alig használták az emberek, sokan ugyanis ebbe az aluljáróba is lusták voltak lemenni, majd ismét lépcsőzni. Közben az is szárnyra kapott, hogy az aluljáró miatt megrepedtek a Nagytemplom falai.

A Nagytemplom előtti lépcső. Fotó: HBN

Aztán 1986. július 14-én a következő sajtóhír jelent meg: Ma építési munkálatok kezdődnek Debrecenben, a Nagytemplom körül: lebontják az aluljáró korlátait, majd lefedik az aluljárót. Mint dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, a tanács és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetői megkülönböztetett felelősséget éreznek a Nagytemplom sorsáért, hiszen az építészeti remekmű nemcsak egyházi kegyhely, hanem a magyar történelem egyik legimpozánsabb emlékhelye is. Ettől a gondolattól vezérelve 1986. január 30-án megállapodás született, figyelembe véve a sokoldalú szakértői véleményeket, hogy a Nagytemplom körül kiépített romkertben öt méter hosszú szakaszon az alapot ellennyomással látják el. Bár jelenleg a templom állapota nem ítélhető szilárdsági, stabilitási szempontból veszélyesnek, a fenti intézkedés mégis szükséges, hogy lehetősége se merüljön fel a templom állékonysága csökkenésének. Ez azt jelenti, hogy a Református Kollégium felé eső oldalon a kőtárat betemetik, mert az hosszabb távon esetleg veszélyeztetné a templom állagát, stabilitását. Az egyház kegyeleti okokra hivatkozva kérte az aluljáró megszüntetését. A kérésnek a városi tanács helyt ad, így az aluljárót lezárják, a korlátokat lebontják, vasbeton panellel befedik és aszfaltozzák. Megállapodás született abban is, hogy a Romkertet a podeszttel összekötő rézsű letaposott részén a tanács lépcsőt építtet.

Az új aluljáró belseje. Fotó: HBN

A cikk: hangsúlyozza: a Romkert továbbra is megmarad. A városi tanács feladatának érzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjék a Nagytemplom és környéke, a Romkert és az Emlékkert rendjéről, tisztaságáról. A munkálatok legkésőbb augusztus 25-ig befejeződnek. A városi tanács meg van győződve arról, hogy a templom sorsa minden debreceni lakó, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos, és reméli, hogy ezzel a megoldással, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőségével a legteljesebb egyetértésben született, a templom biztonsága miatt egyetért.

U. i.: Radnai Pál városi főépítész a Napló 1990. március 5-i cikkében az aluljáróval kapcsolatban leszögezte: a templom nem az aluljáró miatt repedt meg. Az jól van ott, ahol van. Most ugyan le van zárva, de ha szükség lesz rá, újra meg lehet nyitni. Az aluljárót azóta sem nyitották meg, csak az üzletház felőli lépcsője használható Pázmándi Antal kerámiafalánál, ahol pinceüzletek működnek. A végső megoldást a belvárosi sétálóövezet kialakítása jelentette.

A Petőfi téri aluljárót '84.X. 24-én adták át


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vidám halloween-tökök a debreceni Hortobágy utcán


Debrecenben a Vénkerti lakótelep egyik parkjában egy olyan halloween-dekoráció varázsol vidámságot a panelek közötti életbe, amin látszik, hogy nagy munkát fordítottak a kitalálásába és az elkészítésébe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Pókhálós asztalon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hortobágy utca 5. szám előtti zöldterületen egy sűrű „pókhálóval” befuttatott asztalt állítottak fel, és azon vigyorognak a kifaragott tökfejek (az enyhe idő miatt már kissé fonnyadtan). Az ötletes kiállításon még olvasnivalót is felfedezhetnek a kíváncsiskodók:

Könyv is van itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkszépítők ebben a parkban egy másik „tökszigetet” is kialakítottak, és abban lámpát is felállítottak. A 2024. október 27-i ottjártunkkor azt is megállapítottuk, hogy összességében remekül sikerült ez a messziről is látható kompozíció, és jó volna, ha más lakóközösségek is követnék a példát (nem csak ilyenkor). Erre egyébként több városrészünkben van is gyakorlat, például a Fényes udvarban, ahol a gyerekekkel együtt faragják ki a tököket, amik ráadásul esténként világítanak.

Tökök és lámpa. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 27., vasárnap

Két keréken Debrecenből a Látóképi Csárdához, onnan pedig a józsai Rózsás Csárdához a bringautakon

Debrecenben csodálatos idő volt 2024 októberének utolsó vasárnapján (27-én). Ezt kihasználva nyeregbe pattantunk, és a túrázás részeként arra voltunk kíváncsiak, hogy el lehet-e kerekezni már végig bringaúton a Látóképi CsárdáhozFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Látókép, 24. X. 27. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunkon a korábban már bemutatott Balmazújvárosi úti – BMW körúti bicikliúton tekertünk, és örömmel állapítottuk meg, hogy ki van építve a kerékpárút a patinás vendéglőig. Mi a Füredi úti Kisgömböctől indultunk, és a Balmazújvárosi út mellett túltekertünk Kismacson. Ott az alábbi képen látható tábla után kell jobbra haladni tovább, s akkor már feltárul az autógyár hatalmas tömege, illetve a környező építkezések is. A gyár előtt balra kell fordulni az új vasúti résznél, és a kerítés mellett haladva, a végén már látható a Látóképi Csárda. Sőt könnyen el is érhető a bringaútnak köszönhetően.

A Kismacs utáni út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kigyönyörködvén magunkat, úgy döntöttünk, hogy nem ugyanazon az úton tekerünk haza, hanem átmegyünk Józsára. Ez is végig bicikliúton teljesíthető, s csupán annyi a nehézség benne, hogy van közte egy hosszú emelkedő az autóút fölött (fotóját lásd a cikk végén). Az átjáró eléréséhez mi az autógyár mögötti kerékpárutat választottuk. Amíg a Fürediről 59 perc alatt jutottunk el a 10 kilométerre lévő Látóképre, addig onnan a Felsőjózsára jutáshoz újabb 40 percre volt szükségünk, kényelmes tempóban. Ott kitekertünk a Gönczy utcára, s a 35-ös főút melletti bicikliúton, majd újra a Füredin tekertünk vissza a Kisgömböchöz. Közben a józsai Rózsás Csárdát is megcsodáltuk, a teljes megtett távunk pedig 30,1 kilométer lett. Azoknak, akiket érdekel az út és a két csárda története, már most jelezzük, hogy tartani fogunk vezetett helytörténeti kirándulást is ezeknek a helyeknek a felfedezése érdekében, ahogyan a minap Pallagra is eltekertünk a 10 állomásos túránkon...

Józsa, Rózsás Csárda. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Híd Macs és Józsa közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok