Keresés ebben a blogban

2024. április 30., kedd

Ma 10 esztendeje, este 6-kor futott ki Debrecenben az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamos, a 486-os

Az utolsó menetrend szerint kifutó Bengáli a Salétrom utcai telepen, 2022 októberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben ma 10 éve, 2014. április 30-án a ma is meglévő, de már csak üzemi feladatokat ellátó 486-os számú Bengáli villamos 18:00 órakor „Az utolsó Bengáli” matricával ellátva tett egy utolsó kört a debreceni 1-es villamos vonalán. Menetrend szerint ez volt az utolsó ilyen villamos az országban, mellyel egy 1961-től 2014-ig tartó korszak zárult le – írta a Debreceni Képeslapoknak küldött levelében egy névtelenséget kérő Kedves Olvasónk.

A 491-es számú Bengáli villamos 2013 őszén, az Olvasónk által küldött fotón

– A házi csuklósnak is becézett típus volt a legelső magyar fejlesztésű csuklós villamos, melyből összesen 181 példány készült 3, 5, 6 és 10 ajtós kivitelekben, és Budapesten kívül három vidéki városban (Debrecenben, Miskolcon és Szegeden) is meghatározó típus voltak. A legelső példány (3 ajtóval) 3720-as számmal fehér színben állt forgalomba Budapesten, melyet 2018-ban eredeti állapotoknak megfelelően újítottak fel, és időnként találkozhatunk vele nosztalgiameneteken. Legközelebb május 12-én vasárnap fog közlekedni. Egy-egy működőképes nosztalgiapéldány mind a 4 városban van. Debrecenben három példány maradt meg, melyek közül jelenleg csak egy vesz részt a nosztalgiaüzemben. Emlékszem, gyerekként mennyire utáltam ezt a típust, aztán persze az idő mindent megszépít. Jellegzetes volt, amikor megállt a Nagytemplom előtt nyikorogva, és az egész teret betöltötte a kicsapódó ajtók hangja – idézte fel Kedves Olvasónk, aki a most megosztott fotóját is csatolta a leveléhez. Köszönjük szépen!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ötven éve nyílt meg a debreceni Híradó Mozi


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni így, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

A 24 emeletes lakóház és a mögötte lévő Híradó Mozi építése a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főkapuja neonfelirattal és filmplakátokkal. Fotó: MSZMP, IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

A Híradó Mozi helyén évtizedek óta a városi tévé működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1960. május 1-jén átadott nagyerdei vidámpark


Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkot a vidámpark és a két évvel idősebb állatkert alkotja. 

A vidámpark neonfeliratos főkapuja az Ady úton. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A környezet ma is gyönyörű, és a zoo is egyre gazdagabb és korszerűbb, ám a vidámparkban nincs meg már minden eredeti játék, amit a korabeli képeslap is feltüntetett.

A hőskor mesés térképe. Kiadó: Cartographia

A régi szép idők hírmondójaként szerencsére például a kisvonataz óriáskerék, a dodzsem, valamint a lovas forgó, az egykori elvarázsolt kastély épülete, a hordó, a KRESZ-pálya napjainkban is megtalálható a vadregényes telepen.

A repülőgép és az elvarázsolt kastély a forgó hordóval. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Így tehát, ha csak ezek lennének itt, akkor is garantáltan jól szórakozhatnak a vendégek! 


A ma is gyönyörű, nagyerdei környezetben az is felfedezhető, hogy még megvan a domb is a kis színpaddal és büfével.

A családi zongora tetején tervezett óriáskerék. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Érkeztek új játékok is az utóbbi években, de ugyanakkor sokat lebontottak. 

A kisvonat pályájának építése. A háttérben a körhinta és az átfordulós hajóhinták. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Ha anno beléptünk a vidámparkba (mely 1960. május 1-jén nyílt meg), akkor a szemközti dombon a pazar ezüstös Li–2-es repülőgépet láthattuk ragyogni, amibe fel is lehetett menni. Páratlan élmény volt vezetni” a gépmadarat!


Rögtön jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is.

Móka az elvarázsolt kastélyban. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A kastélyban többek között torzítótükrük, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztgette a vendégeket.

A mesefigurák felfestése az úttörővasút kocsijaira. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Mindehhez kellő hang- és fényeffektusok kísérete is társult természetesen. Egy időben királyi udvari panoktikum is volt fent, és ott állították ki azt a kitömött oroszlánt is, ami eredetileg az állatkert aranyhalas medencéjénél volt.

Lányok a hordóban, háttérben a csodarepcsi. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Aki a kastély belső teréből kijutott, annak még a forgó hordón is át kellett mennie (és ez ma is így van).


A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.

A nem átfordulós, de szintén félelmetesen magasra lendülő hajóhinták (rakétahinták?). Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.

A ,,Lökd meg a Holdat!" nevű játék, izompacsirtáknak

Aztán a dodzsem üvegcsarnokához jutottunk, amin túl a kisvonat (úttörővonat) kanyargott, a lenti völgyben pedig lábbal hajtós autókkal tekerhettek a gyerekek. Ebben a völgyben egyébként később mini Magyarország épült volna, de aztán csak a tevék kerültek ide.

Kádár János fogadása 1960. május 14-én. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Nem mellesleg anno az épülő, bővülő vidámparkot és az úttörővasutat a városi tanács vb. meghívására 1960. május 14-én Kádár János pártfőtitkár is meglátogatta. 

 Az átfordulós hajóhinták, amikhez biztonsági öv kellett

Kádár János utazott is az általa átadott vidámparki kisvasúton. A hőskorban később gokartpályával és játékteremmel is rendelkezett a vidámpark.

Az egyik céllövölde furutisztikus-praktikus pavilonja. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A repcsis domb túloldalán pedig a céllövöldék és a hullámvasút mellett egy igazi, láncos körhinta is forgott szélsebesen.

A debreceni állatkert 1965-ben. Fotó/Kiadó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Az itt bemutatott fotók jól illusztrálják a korabeli (ma már olykor megmosolyogtató) felszereltséget és hangulatot, melyek alapján azonban bátran állíthatjuk: ötletes, fantasztikus paradicsom volt a mi kis vidámparkunk!

,,Rakéta a világűrben", a lebontott játéksoron. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A fenti archív fotón a sporttelep melletti játéksor egyik szellemes játéka látható. Aki a kis forgó rakétát a kellő helyen tudta megállítani, az nyert, és természetesen itt is ajándékot kapott.


És ne feledjük: akkor még a kultúrparkba is tömegek özönlöttek (akárcsak a csónakázó-tóhoz például), és csak hosszas sorban állás után lehetett feljutni a játékokra.

Az állatkert nevezetességei 1980-ban, a Cartographia térképes képeslapján

Reméljük, mindenképpen felújítják ezt a kies oázist (mely ma már unikumnak számít hazánkban), és valóban nem jut a bezárt, leszerelt vidámparkok sorsára.


(Az összeállításban megosztott fotómásolatok részben a Nagyerdei Kultúrpark archívumából származnak. Köszönjük!)

Az állatkert ilyen volt 1963-ban, a Képzőművészeti Alap KVBP képeslapján.
Később sokáig talán pont ez az oroszlán volt látható kitömve az előkert vitrinében


Az 1960-as majális térképén már a vidámpark is szerepelt. Rajz: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sumen, Klaipeda, Burgundia utcai friss panorámaképek Szent Anna és Kandia utcai szép épületekkel, növényekkel

Kilátás a Szent Anna utcára a 32. szám alatti 10 emeletes lakóház tetejéről. Fotó: © Oláh Róbert

Debrecen belvárosának környékéről, a Szent Anna utca 32. szám alatti házat övező területekről készített magaslati fotóit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Oláh Róbert Kedves Olvasónk. Az első felvételén a Szent József Gimnázium, valamint a Szent Anna Székesegyház és a Svetits Intézet is kiválóan látszik. A második képen a Wesselényi városrészre és a szomszédos Sumen utcára nézhetünk le (a fotó bal sarkában látható sárga épületben keresztelték meg Petőfi Sándor fiát, Zoltánt), utána pedig a Kandia városrészt határoló Klaipeda utcára, ami a Burgundiában folytatódik.

A Sumen utca látképe a fotó jobb alsó sarkában Petőfi Zoltán megkeresztelésének helyszínével. Fotó: © Oláh Róbert

A képen a Svetits Intézet, Titász, Klaipeda és Burgundia utca, Nagytemplom, Fórum... Fotó: © Oláh Róbert

A következő fotón az a park zöldell, ahol a Déri téri padok egyik másolata található. A képen ugyanakkor a Fényes udvari víztorony, valamint a Verestemplom is szépen kirajzolódik. Az utolsó képek egyik főszereplője pedig az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház.

A Klaipeda utca mögötti tömbbelső, ahol a Déri téri padok egyik másolata is megbújik. Fotó: © Oláh Róbert

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A Szent Anna utca és az Attila tér a fotózáshoz használt tető részletével. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert további panorámafotói:
A Szent Anna és a Kandia utca melletti tömbbelső a Verestemplommal és a görögkatolikus főszékesegyházzal. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 29., hétfő

Debrecen városi elöljáróinak egykori esküje

Debrecenben és hazánkban 2024. június 9-én, vasárnap zajlanak az önkormányzati és az európai parlamenti választások. Voksaink révén ekkor dönthetjük el, hogy kik képviseljenek minket a leendő helyhatóságokban képviselőként, polgármesterként stb., valamint kik nyerjenek mandátumot az EP-be.

A debreceni városatyák egykori esküszövegének idézete a helytörténeti fotótár korábbi, Hatvan utcai székházában volt kiállítva, annak idején ott kaptuk lencsevégre. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megfelelő választás, ama bizonyos „X” jó helyre tétele érdekében is érdemes megszívlelnünk a cívisváros hajdani elöljáróinak esküjét, s azt is figyelembe vennünk, hogy kik lehetnek azok a jelöltek, akik a testületekbe jutva, képviselőként is szigorúan a fenti eskü szellemében járnak el.

A debreceni városháza egy békebeli, szép képeslapon. Fotó, Kiadó: Ismeretlen


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

100 éves fotók a városról (3.)

A Debrecen régmúltját bemutató képeslapgyűjteményeink közül ebben a fejezetben a Kedves Olvasónk, Vekerdi Károly által feltöltött kincsekből szolgálunk ízelítővel.


Az első kópián a „Hegedűs és Sándor” palota gyönyörködteti a látogatókat. A könyvek és más kiadványok nyomtatásával és kereskedelmével foglalkozó cég székházát 1944-ben robbantották fel a kivonuló németek, a helyére pedig a Centrum Áruház épült. A következő másolaton a Deák utcai nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálló pompázik, melyek a mai Petőfi téren álltak.


Az alábbi felvétel perspektívája egy valóságos erdei üdülőhelyként „adja el” a városháza előtti parkot és fasort. A látszat persze erősen illuzórikus, ennek ellenére mindkét szép térelem az 1960-as évek közepéig létezett. (Ez a lap azonban sokkal korábbi.)


A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán Vekerdi Károly olyan antik kártya másolatát is posztolta, amin még gőzmozdony van a mai Apolló Mozinál, ahol az emeleten bank működött. Az épületsor azóta is létezik, de sajnos már igen vegyes állagú. A képen a szomorú sorsú Steinfeld-ház még az eredeti pompájában tündököl.


Maradunk a villamosközlekedés őskorában, de már a Nagytemplom előtt járunk. Az itt zöldellt parkban alakították ki az 1960-as évek dupla medencés szökőkútját, amit aztán mindenestül meg is szüntettek. Szerencsére azért sok szép virágágyást is hagytak.


A Kossuth térről átpillantunk a Kossuth utcába. A messzi távolban már látszik a Verestemplom tornya, viszont a jobb szélen még nem épült meg a takarékpénztári palota. Itt működött a híres-nevezetes „Kontsek”.


A bemutatandó helyeket már eleink is szívesen fotózták felülről. Az 1913 körüli Kálvin tér panorámájában szembetűnő a középső park, valamint a mai új városháza helyén lévő, alacsony épületsor. Abban laktak a Református Kollégium tanárai.


A Kálvin tér egyébként lentről fotózva is igazán fenséges volt. Az alábbi lapon az 1906-ban emelt Bocskai-szobrot láthatjuk a Reformáció emlékkertjében, aminek a díszkerítését az István Gőzmalom kovácsai készítették, akárcsak a Csokonai Színházét.


A park gyönyörű volt kint is, és nem kevésbé szépséges a Református Főgimnázium épületegyüttese se. Az előtérben megannyi növény és padok, középen pedig Csokonai szobra magasodik az akkori helyén.


A poéta ma is a Kollégiumra és az egykori Uránia Mozgóra szegezi a tekintetét. Azon túl azonban, ugyanabban az irányban a Hatvan utca húzódik, ahol született. Ilyen volt a látképe a püspöki palota, a posta és az Államkincstár előtti időkben, még az 5-ös villamos sínjeivel:


A villamosok akkoriban a főutcának is a szélein jártak, és behálózták a Kossuth teret. A következő relikvián a mai MÁV-székház és környezete pompázik. Az épületben működött a zeneiskola is, amíg nem készült el a sajátja (ami eredetileg egyemeletes volt).


A lenti dokumentum azért is érdekes, mert még kicsik a fák a főutcán, továbbá a hitelbanki palota homlokzatára nem állították fel Lux Alice szobrait. A helyeik azonban már készek, s a tető alatt az épület fő intézményének neve is olvasható.


A XX. század elejének alkotása az orvostudományi egyetem főépülete is, amit még IV. Károly és a neje, Zita avatott fel. A fotón a Tisza-szobornak csak a talapzata látható.


A most következő, lélegzetelállító fotográfián azonban még kivehető a száműzött szobor. Ez is pazar – na de ez a végeláthatatlan, szikrázóan fehér hó egyenesen álomszép!


Maradván a Nagyerdő környékén, íme egy páratlan fotó az ötösfogatunkkal, ami éppen a Sesztina-villánál parádézik. Az épület tulajdonosa, aki megszámlálhatatlanul sokat tett a városért, ebben a házban lett öngyilkos a feleségével az 1944-es szovjet megszálláskor.


Vekerdi Károly a Nagyerdei Strand madártávlati látványáról is megosztott egy másolatot magazinunk olvasóival. A felvételen sorakozó épületek közül ma már csak három áll, de például a fedett uszoda évek óta tönkre van menve. 


Mostani fejezetünk végén a Szabadságszobrot mutatjuk be. Tóth András műve a Nagytemplom mögött állt, ám az állítólagos rossz vélemények miatt előbb a városháza udvarára vitték, majd pedig az I. világháborúban ágyút öntöttek belőle... Sorozatunk első összeállítása itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el(Folytatjuk.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!