Keresés ebben a blogban

2022. január 21., péntek

Debrecen a XIX. században

Az András-templom és környéke 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly
Debrecen legrégebbi háza, a Régiposta  Fogadó a XVII. század végéről származik. Más épület a nagy tűzvészek és a nem túl tartós építőanyagok miatt alig maradt fenn abból az időből, de még az 1700-as évekből is kevés a relikviánk. Sajnos mindemellett a hiteles korabeli városképekben se dúskálunk, így igen nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon milyen is lehetett Debrecen akkoriban, vagy pláne például a középkorban. Emiatt is örvendetes a mostani

válogatásunkat jegyző Szegedi Károly missziója, amelyben aprólékos munkával kutatja és rekonstruálja a régi cívisváros tovatűnt arculatát. Fenti kompozícióján az 1802-es tűzvész miatt megsemmisült, egykori András-templomban, valamint Református Kollégiumban gyönyörködhetünk, és szerepel a képen a Pap-tava és a ,,nagy híd" is. A következő alkotás az 1850 körüli Piac utcát idézi meg, immár a toronysisakos Kistemplommal. Grafika: © Szegedi Károly


Az alábbi, pazar jelenet úgyszintén az 1850 körüli Piac utcát hozza vissza nekünk a mába. Mi tagadás, gondolkodnunk kell, hogy melyik részét is látjuk a belvárosnak... Grafika: © Szegedi Károly


A következő ábrázolással 10 évet ugrunk előre az időben, tehát 1860 körül járunk. Egyre ismerősebb a főutca, ám például a püspöki palota (1912) helyén még kis házakat fedezhetünk fel, köztük azt, ahol Méliusz Juhász Péter lakott. Grafika: © Szegedi Károly


A Károlynak köszönhető válogatásunk utolsó remekművén a fentiekkel ellentétben immár kőburkolat fedi az utat, és a gőzvonat sinei kanyarodnak a Kossuth utcára. A XIX. század legvégét megidéző városképen még büszkén, sértetlenül tör a magasba a toronysisakos Kistemplom és ez így volt egészen a 7 évvel későbbi, áprilisi szélviharig... Grafika: © Szegedi Károly



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Összeállításunk első rajza (az 1802 előtti András-templom és környéke) teljes méretben Grafika: © Szegedi Károly

2022. január 17., hétfő

„Szocialista” épületeink

Debrecen múltbeli örökségének egyik terhes részét a II. világháborút követően épített házak jelentik. Nem mindenkinek tetszenek ugyanis, s emiatt ma is erősen megosztják a társadalmunkat. (Akárcsak sok legújabb kori épületünk.) A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Az egykori Centrum Hajdúsági Áruház a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

A bombázásokban elpusztult és a városrendezés címén lerombolt értékek „pótlása”, valamint az iparosítás miatt gyarapodó népesség letelepítése érdekében annak idején olyan objektumokra volt szükség, amik egyszerűek, s viszonylag gyorsan és olcsón megvalósíthatók.

Az új Petőfi tér a 22 emeletes lakóházzal és a Híradó Mozival. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Ennek a törekvésnek az eredményei a betonpanelekből kivitelezett lakótelepeink is, továbbá például a megsemmisült Hunyadi és Deák utcák helyén létrehozott Petőfi térnek a házai. Fotó: Horváth Zoltán.


A korszak emblematikus „nagyüzemi” tervezője Mikolás Tibor. Mellette Schmidt Tibor és Kertai László is említhető, akik ugyancsak több épületünk ötleteit vetették papírra akkoriban. A következő üdvözlőkártya az Aranybika új szárnyát mutatja. Fotó: Csobaji Előd.


Kifelé haladva a belvárosból, nem lehet nem észrevenni az egykori HÁÉV-székházat. A Kálvin téri építményben ma már az önkormányzat működik, és Új Városháza a neve. Fotó: Szelényi László.


Az új Hunyadi utca mellett állt a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház épületegyüttese. Nagy élet volt benne, ennek ellenére 2003-ban lebontották, s helyén a Kölcsey Konferencia-központ található. Fotó: Csobaji Előd.


Ha pedig Kölcsey, akkor Lenin-szobor. Ma már ez sincs itt (sőt nyoma veszett), s a helyén egy virágnapórát alakítottak ki. Fotó: Csobaji Előd.


A Böszörményi úton észak felé haladva, bal kéz felől „csodálhatjuk meg” az agráregyetem kollégiumi épületét, ami szintén a szocialista éra vívmánya. Érdemeit nem csökkentve, azt se felejtsük el, hogy a megépülése óta mennyi szuper élményben is részük lehetett a lakóinak. Fotó: Bakonyi Béla.


A Nagyerdő környékén járva, az Oláh Gábor utcában működik egy szálloda és étterem, s az utóbbinak az elődje a Sport nevet viselte. Ez persze nem mostanában volt, hiszen az új nevű létesítmény is 2020-ban már 30 éves volt! Fotó: Csobaji Előd.


A városrész egyik legkülönösebb épülete az egykori Kohász Üdülő, valamint az előtte álló szobor. Fentről pazar a panoráma, de persze ma már teljesen más látható a tájból. Fotó: Tulok Ferenc.


Nem semmi” a KTSZ Szolgáltató Ház se, ami a fedett uszoda és a strand mellett manifesztálódott. A tetején napozó működött, ma pedig szerviz és presszó is van benne. Fotó: Tulok Ferenc.


Ebbe a körbe tartozik a valamikori Termelőszövetkezeti Üdülő is, aminek a helyén már a cívisváros egyetlen ötcsillagos hotelje van. Ez a létesítmény se volt valami szemet gyönyörködtető, viszont megannyi munkás nyaralhatott benne egy jót! Fotó: Bakonyi Béla.


S végül az Újvigadó és a Csónakázó-tó. Ma már ezek se léteznek. Nem adatott nekik 45 év se, mégis sokak kedvencei voltak. Ma már mélygarázs és „vízi ködszínház” van a helyükön. Fotó: Filep István.


(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

2022. január 11., kedd

A szocializmus színei – 1969

A Kossuth-egyetem Kémiatömbje
Debrecen felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pazar helytörténeti album jelent meg a cívisvárosról.

A nem kevesebb, mint 6 ezer példányban elkészített könyvet az MSZMP Debreceni Városi Bizottsága és Debrecen M. J. Város Tanácsa adta ki. A fényképeket Vencsellei István készítette, és Taar Ferenc szerkesztette.

Ezek közül szemezgetünk most, s válogatásunkat az alábbi galériában adjuk közre. Az Új Debrecen született című képeskönyv alapján összeállított csokorban megidézzük többek között az 1969-es Művész Eszpresszót, a „Proletár” szobrot, az Új élet parki lakótelepet, valamint az új Petőfi teret, a Hámán Kató útját, a nagyerdei TSZ-üdülőt és szabadtéri színpadot is. Retro következik a javából, az ,,emberarcú szocializmus" idejéből! DBKL


(Az itt megosztott képeket se a netről szedtük másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

2022. január 7., péntek

Volt 1x1 Friss Rádió

Feri, Atti, Gizus és Pista a 2002-es debütáláskor. Fotó: © DTV / Debreceni Képeslapok

Debrecen médiatörténelmében merőben új fejezetet nyitott a Friss Rádió színre lépése 2002. január 7-én reggel 6 órakor. A 90 mHz-en fogható, új médium ugyanis nemcsak nonprofit módon működött, hanem kizárólag igényes rockzenét sugárzott a stúdióbeszélgetések között. Az alábbi tudósítást a Debrecen TV készítette a Frissről, amely a helyi közösségeknek is megszólalási lehetőséget adott:


A magánszemélyek által létrehozott rádió azóta volt a város tulajdonában is, ma pedig a Debreceni Egyetemé, Campus Rádió néven. Átalakult a műsor- és zenei szerkezete is, és természetesen a munkatársai is cserélődtek.

Ó Nagy mester a 2002-es debütáláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2002-es alapítóstáb tagjai közül íme néhányan: Hajdú Károly, Pocsai István, Váradi Ferenc, Vass Attila, Szöőr Ádám, R. Simor Katalin, Bakó Csaba, Balogh László..., akiknek felejthetetlen és nagyon fontos korszakot köszönhet a debreceni rádiózás. Boldog születésnapot!

Ildi, Karcsi, Csabi és Tücsi a 2002-es debütáláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

(Érdekesség az is, hogy Váradi Feri és Vass Attila korábban is kollégák voltak a Naplóban, és együtt zenéltek egy akusztikus bandában, a Naplopókban.) 

Lacus és Ádi, akik Attilával készítették a 2002. január 7-i reggeli bejelentkező első műsort. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. január 2., vasárnap

1958

Debrecenben 65 évvel ezelőtt a stadionban még filmvetítések voltak nyaranta. A Csokonai Színházon is csillag ,,pompázott", a Vörös Hadsereg útjáról pedig lekanyarodott a 6-os villamos a Csapóra.

A Csapó utca elején balra még egyemeletes volt a sarokház.
Nagyításért kattints a képre!
Még újnak számított a repülős szobor és a poéta alakja a Petőfi téren. Mellettük a Biogal is akkoriban kezdte el a működését a Nagyerdőben – tudható meg a Debrecen című ,,utikalauz"-ból, amit 1958-ban állított össze a kiadó Idegenforgalmi Hivatal Debrecen.

A gazdagon illusztrált zsebkönyv fotóit (melyek ennyi év távlatából már igencsak különlegesek) Benkő László, Gál Endre, a Magyar Foto, valamint Vadas Ernő készítette. Mi pedig a kis könyvecskét egy kedves olvasónktól, Hanzély Zoltán barátunktól kaptuk.


Nekik köszönhetően az alábbi galériánkban egy lenyűgöző és elgondolkodtató időutazáson vehetünk részt a pályaudvartól a belvároson és a Nagyerdőn át egészen a korabeli Hortobágyig... Kattints a nyílra! 


(Ha érdekelnek további archív fotók az 1950-es évek Debrecenéről, akkor idekattintva tekintheted meg róla a múltidéző összeállításunkat.)

2022. január 1., szombat

Hófödte emlékek a hatvanas évekből


Debrecen hagyományos ócskapiacán, a Vágóhíd utcai Zsibogóban nézelődve lettem figyelmes egy senkinek se kellő képeslapkupacra. Ingyen elvihettem, és az áttanulmányozásakor leltem rá a fenti nagyon szép és értékes grafikára is. A kinyitható alkotást Szilvásy Nándor készítette, és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg 1964-ben. (A teljes fotót lásd lent.)


A kép annyira gyönyörű, hogy a ,,Légy jó mindhalálig!" 1965-ös kiadásában látható Reich-Károly-rajzok közül is ideteszünk mellé egy mesés jelenetet, fokozandó az örömteli élményt. Ez a mű a Református Kollégium behavazott kertjét tárja elénk, a többi nagyszerű grafika pedig idekattintva csodálható meg. Üsszeállításunk végéhez közeledve, íme Józsa János nagyszerű festménye:

Józsa János: Hólapátolók a főtéren (1963)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szilvásy Nándor 1964-es grafikája a debreceni belvárosról és Nagytemplomról. Kiadó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

(Az itt megosztott képeket se a netről loptuk le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

Az 1936-os téli Széchenyi utca fantasztikusan szép látképét a Benedek-könyvtár tárlatán repróztuk