Keresés ebben a blogban

2023. július 31., hétfő

Futurisztikus szupervonatok a debreceni Nagyállomáson


A debreceni Nagyállomáson egy olyan szerelvény vendégeskedett 2023. július 31-én, amit igencsak ritkán lát az ember, pláne mifelénk. Ugyanis egy mozdony hétfőn kora délután három, nagyon hosszú, mindkét végén áramvonalas személykocsit, valamint elöl-hátul egy-egy („railadventure” feliratú) tehervagont vontatott be a pályaudvarra. Videónk az alábbiakban tekinthető meg erről a futurisztikus külsejű csodamasináról. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


A TGV-t idéző kocsikkal kapcsolatos kérdésünkre Bányai Sándor, a Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztője arról tájékoztatott, hogy a – festéséből következtetve dán – szerelvény javításon volt a Grampet Kft. telephelyén, s onnan érkezett a teherpályaudvarra. A két tehervagon azért van rajta, mert ezeknek a szerelvényeknek más az összekapcsolási módja, mint nálunk.

A szerelvény utolsó áramvonalas kocsija és a rákapcsolt tehervagon a Vágóhd utcai hídról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor láthattuk azt is, hogy a Nagyállomáson a szerelvény mozdonyát is lecserélték – ennek okaként Bányai Sándor azt írta: a kft.-hez nincs villanyvezeték, ezért vitte dízel az állomásra.
A lélegzetelállító látványt nyújtó kocsikat egy idő után kivontatták a régi gurító, illetve Ebes felé. Olvasóinktól azt kértük, hogy aki tudja, hogy merre folytatták az útjukat, és milyen típusú személyvonatokról van szó, az jelezze nekünk, és frissítjük a cikkünket az új információkkal.

A szerelvény a Nagyállomás külső vágányán, 2023. július 31-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dieter Schwarz így fogalmazott: „Belga használt szerelvények. Románia vásárolt be.” (Attila Kontra szerint is dán szerelvények.) Azt, hogy milyen kocsik láthatók a felvételeken, Fekete Gábor küldte el nekünk, a megfejtés erre az oldalra látogatva tudható meg. Birtók Benjámin még azt is jelezte, hogy este Karcag–Ladány körül látta őket. Train Hungary mozdony volt eléjük kötve. Végül Imre Juhász így írt: „Ezt a három motorvonatot a Train Hungary vásárolta Németországban. Ott lefutott szerelvények. Debrecenben kivittük a Sofém-javítóbázisra mosás-karbantartásra, aztán vitték ki Romániába forgalomba helyezni. Belül is szép, modern, tetszetős.”

A áramvonalas kocsik szerelvényének két tagja a Debreceni Hőerőmű kéményei előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A külső pályaudvaron cammogó szerelvényről készített videónk itt tekinthető meg: 



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A végeláthatatlan szerelvény a Nagyállomás külső pályaudvarán, 2023. július 31-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hömpölygő tömeg a debreceni Piac utcán, 1908-ban


Debrecen belvárosának XX. század eleji hihetetlen életképét tette hozzáférhetővé a Library of Congress a hazai Fortepan oldal debreceni kollekciójában. A muzeális felvételen a hajdani békebeli Piac utcára csodálkoztaunk rá, amelyen óriási tömeg hömpölyög a páros oldal házai alatt. A fotón figyelemre méltó a sok fa, a póznák, továbbá az is, hogy akkor még nem épült meg a mai Aranybika, valamint a püspöki palota se. A teljes méretű fotográfiában itt gyönyörködhetünk és nosztalgiázhatunk:

A XX. század eleji Piac utca hihetetlen látképe. Fotó: Fortepan / Library of Congress, 1908


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vörös Hadsereg útja

Debrecen főutcája hagyományosan a Piac utca nevet viseli, mivel évszázadokon át vásároknak volt a helyszíne. De 1915 és 1945 között Ferenc József útnak hívták, aztán pedig a rendszerváltásig Vörös Hadsereg útjának.

A Kossuth téri szakasz az Aranybikánál. Fotó: Fényes Tamás, 1977

A Vörös Hadsereg útja is a Petőfi teret és a Kálvin teret kötötte össze, vagy ha úgy tetszik, a Nagyállomást és a Nagytemplomot. Egy hajlat van benne, mégpedig a vármegyeháza környékén. A galéria a képre kattintva is megnyitható.


A híres, szép fasorok az 1960-as évek közepéig futottak végig a Vörös Hadsereg útján. Nem csak csodálatos látvány volt, de árnyékot is könnyen lehetett találni a napsütötte forróságban. Fotó: Fényes, 1962


Az 1960-as években a szép növények mellett a nevezetes zenélő szökőkút is működött az Aranybika előtt. A Nagytemplom keleti tornyából az alábbi panorámát lehetett megcsodálni. Fotó: Bakonyi, 1964


A szökőkútról szerencsére meglehetősen sokféle képeslap is fennmaradt. A létesítmény kávája Zsolnay-kerámiából készült, a köríves medencéit pedig kis zuhatag kapcsolta össze. Fotó: Főváros Foto V.


A következő felvételen színesben mutatjuk meg a főteret. A szökőkutat gyepszőnyeg övezte, körülötte pedig villamosmegállók voltak. Fotó: Horváth, 1963


A sínek szinte behálózták a Vörös Hadsereg útját és a Kossuth teret, s ezek villamoskapcsolatban álltak a Kossuth, a Csapó és a Hatvan utcával is. Fotó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961


1973-ig a Bika melletti épületsor is megvolt, mígnem lerobbantották. A képen is látható a híres átjáró, ami a sporttelepre vitt (ahol télen korcsolyázni is lehetett), ugyanakkor ezekben a házakban működött az emlékezetes delikátüzlet is. Reprint: Uropath


A sokat emlegetett szálloda előtt a városközpont átépítéséig szervizút volt, és a Bajcsy-Zsilinszky utcában is közlekedhettek gépjárművek (sőt a 28-as buszok is). A hotel előtt is park feküdt, s az épületet általában nemzetközi lobogók is ékesítették. Fotó: Hapák József


A Bikával szemközt állt a felszabadulási emlékmű. Ezt az ezredfordulós átépítéskor kijjebb és alacsonyabbra tették, és a rendszerváltás szobordöntögető logikájával ellentétesen, meghagyták. Sőt, később elnevezték „Pátzay Pál”-nak, legalábbis a felirata alapján. Fotó: Tulok Ferenc, 1974


A felszabadulási emlékműnél még nem volt szökőkút, mint napjainkban. A Vörös Hadsereg útján autók és buszok jártak, és végül helyenként egyre kevesebb lett rajta a növény. Fotó: Ripely Imre, 1978


A forgalom nyolc sávon zajlott a főutcán. De ugyanakkor az is érdekes, hogy volt idő, amikor az itt látható tanácsházában is tejivó működött, nem csak a Kossuth utcánFotó: Fényes Tamás, 1976


Az alábbi lapon még fehér óraszámlapokkal láthatjuk a Nagytemplomot. A háttérben, a tanítóképző mellett még nincs meg a HÁÉV-székház, balról pedig egy daru építi éppen a Hunyadi és Bethlen utcai panelsorokat. Fotó: Ripely Imre, 1975


A Kossuth tér egyébkébként szinte mindig rendezett volt, és növények takarták el a főutca forgalmától. A képen látható fákat majdnem mind egy szálig kivágták az ezredfordulós átépítéskorSzerző/Kiadó: Ismeretlen


A Nagytemplom előtti „halálkanyar” az egyik különleges része volt a Vörös Hadsereg útjához kötődő korszaknak. Sőt, ez az idő átnyúlt az évezred végéig, hiszen addig lehetett autózni és buszozni a Kossuth tér körül. Fotó: Ars Una Studio, 1998


A korszak jellegzetes utcaképe a Vörös Hadsereg útjáról. Mindkét oldalban szocialista kocsik és motorkerékpárok sorakoznak, középen pedig épp egy Benga villamos halad a Nagyerdő felé. Fotó: Tulok Ferenc, 1976



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főutca hajlata. Fotó: Csobaji Előd, 1981

2023. július 28., péntek

Az életmentés közben elhunyt katona debreceni keresztje

Debrecenben súlyos tragédia történt 1989. július 16-án az Apafa nevű városrész vasúti átjárójánál: egy katonaként szolgáló, 22 éves férfi hunyt el ott. Fotók© Debreceni Képeslapok


A ma arra járók legfeljebb a sorompó melletti tujabokor alatti táblás-sisakos emlékműkeresztből értesülhetnek erről a megrázó esetről. A 2023. július 27-i látogatásunkon megörökített tábla tanúsága szerint az Üsth Domonkos nevű fiatalember akkor honvéd szakaszvezető volt, és életmentés közben halt hősi halált 1989. július 16-án.

Üsth Domonkos emlékműve a vasúti átjárónál, egy szép tujafa alatt bújik meg. Fotó© Debreceni Képeslapok

A szerencsétlenségről a Hajdú-bihari Napló is írt. Az 5 nappal későbbi cikk szerint 1989. július 16-án az apafai vasúti-közúti átjáróban tehergépkocsi és vonatszerelvény ütközött össze, és a magasfeszültségű villamos távvezeték is leszakadt. Ez utóbbit Üsth Domonkos szakaszvezető nem észlelhette, mivel az a megközelítési oldalról nem volt látható.

A Néphadsereg című lap cikke a tragédiáról. A másolatot Szegedi Péter osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

A katonát egyetlen gondolat, az életmentés vezérelte: a bajba jutott embertársait akarta kimenteni a tehergépkocsi roncsai közül, de sajnos e nemes cselekedetéért a saját életével kellett fizetnie. Az apafai alakulat állományát a tragédia lesújtotta, s a szakaszvezetőt a saját halottjának tekinti. A honvédség Üsth Domonkos tettét kiemelkedő helytállásnak minősítette, emlékét kegyelettel megőrzik.
Cikkünk nyomán Kedves Olvasónk, Menyhárt Edit Tamara felidézte: Domonkos édesanyja egy életmentőkről szóló Friderikusz-műsorban mesélt az esetről. „Tudomásom szerint megmentett két életet, mentés közben a nagyfeszültség “ívet húzott” a teherautóra, így Domi már nem jutott ki. Csodálatos barát volt. A halála előtt szénrajz-technikával készített egy önarcképet… mint aki előre tudja, mi fog történni. Diákként is mindig védte a kisebbeket-gyengébbeket. Okos és csinos fiú volt. Fölfoghatatlan az értelmetlen halála… mind a mai napig.”

A vasúti átjáróban felállított kereszt emléktáblája. Fotó© Debreceni Képeslapok

Papp Julianna leírta: „Kisgyermekként a velünk szemben lévő lépcsőházban laktak, orvos szüleinek hatalmas bánata volt a tragédia. Nagyon sajnálom, nyugodjon békében. Eszembe jutott egy kedves motívum...a Libakertben velünk szemben lévő lakásban laktak, a két fiú a szobájuk ablakára festett egy képet, egy nagy gombára és virágokra emlékszem...(én is gyermek voltam). Sokkal később az Édesapjukkal a munkám során találkoztam az egyik háziorvosi rendelőben, és akkor hallottam erről a szörnyű tragédiáról. Megdöbbentő volt.”
Haller Tünde Viola így fogalmazott: „Az Édesapját ismertem személyesen, egy kiváló orvos (volt) azért írom így, mert miután elköltözött, nem hallottam Róla! Domonkos temetése megrázó volt... a menyasszonya egy fátyolt és csokrot helyezett a sírra.”
A testvértől, Üsth Ágostontól megtudtuk: „Előtte is szakaszvezető volt. Kijárt volna neki a hősi katonai temetés, de mivel ragaszkodtunk ahhoz, hogy pap temesse, ez (szerintük) nem volt összeegyeztethető. Emiatt a posztumusz előléptetés sem volt lehetséges. Akkor még szovjet uralom alatt álltunk. Nem hivatalosan azonban szinte az egész alakulat megjelent a temetésen.”
Tibor Nagy ezt is felelevenítette: „Üsth Domonkos a katonatársam volt. Kedveltem, jó gyerek volt. Amikor történt az eset, eltávozáson voltam. Így utólag jobb nekem így. Így is megviselte az összes katonát. Augusztusban szereltünk le, ő sajnos nem. Abban az átjáróban nem sokkal elüttötèk a század orvosát, egy törzszászlós asszonyt. Korábban egy katonatársunk ott lett öngyilkos, a vonat elé vetette magát.”

A vasúti átjárónál felállított emlékkereszten lévő rohamsisak. Fotó© Debreceni Képeslapok

Apafán járva nem mellesleg egy másik tragédia mementójával is szembesülhetünk: 1944. október 13-án SS-katonák és csendőrök az apafai katonai lőtéren kivégeztek 62 munkaszolgálatost (zsidót és nem zsidót egyaránt). Ezt a táblát nem fotózhattuk le, mivel a lőtér magánterület. Apafán mindezek mellett azonban az egykori MÁV-kaszárnyát is érdemes felkeresni (ebben ma airsoft-lőterep működik), ugyanakkor a vasút- és a retrókedvelőket az apafai vasútállomás épülete is megörvendeztetheti.

A tragédiával a korabeli Képes Újság is foglalkozott. A cikkrészlet másolatát Domonkos testvére,
Ágoston osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlékművet korábban virágok borították, most mécses van ott. Fotók© Debreceni Képeslapok

2023. július 25., kedd

Oázist varázsoltak a Faraktár utcai kitaposott parkból


Debrecenben a megannyi gyönyörű virágültetvény között a Faraktár és a Hajnal utca sarkán is található egy immár rendszeresen frissített, színpompás növénysziget a korábban kitaposott zöldterületen. Az egykori Don-kanyar presszóval szemközti ültetvényről a fotókon kívül az alábbi videót is készítettük a 2023. július 24-i ottjártunkkor. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


A következő fotóinkon továbbra is a tarka-barka szirmokban és a Don-kanyarban gyönyörködhetünk a Faraktár és a Hajnal utca sarkán, ám aztán mellbevágóbb felvétel következik ugyanonnan...

A Faraktár utca elején pompázó díszkert 2023. július 24-én. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Csapó utca és a Kossuth tér között futó szép virágültetvényről rögzített, másik friss videónk ebben az összeállításunkban csodálható meg, a Kálvin téri pedig idelátogatva idézhető fel.

Az egykori Don-kanyar presszó épülete a Faraktár utcai virágokkal, 2023. július 24-én. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az látható, amit szintén a Don-kanyarral szemközti virágültetvény 2023. július 24-i fotózásakor tapasztaltunk: pár méterrel arrébb már így parkolt egy autós a füvön, semmibe véve mások munkáját, anyagi ráfordítását, a zöldterületek egészségre gyakorolt kedvező hatását. Sajnos az itteni lakóházak körül is jellemző, hogy az autósok egészen az ablakok alá parkolnak, és emiatt folyamatosan zsugorítják az egyébként eredendően szép és éltető zöldterületeinket.

A fenti virágsziget közelében sokan így pusztítják a zöldterületeket a házak körül. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. július 24., hétfő

Az 1993-as Debreceni Virágkarnevál

Debrecenben 1993-ban is ilyenkor már a virágkarneváli készülődés hangulatában teltek a hetek. Aztán felvirradt augusztus 20. várva várt ünnepnapja, és végre ismét megcsodálhattuk a parádét.


A menetet akkor is hagyományosan a Szent Koronánkat megformáló kompozíció vezette a fanfárosok társaságában. Erről az akkori távközlési cég, a Matáv is megemlékezett egy 50 egységes, szép telefonkártyával, melyen a Kálvin téri udvarháznál pompázik az alkotás. A kártya azért is különleges, mert 100 ezer darabot adtak ki belőle. Sőt, a hátoldalán a virágzó, debreceni Kossuth térben és a Nagytemplomban gyönyörködhetünk (ennek reprudukcióját lásd az összeállítás végén). Akkor még 7 év volt hátra a belvárosi sétálóövezet kialakításáig. S íme még egy muzeális kincs 1993-ból:

Relikvia az 1993-as virágkarneválról: a VW-tombolaárusok egyenpólója. Fotó: Szathmári Nóra

A fenti ereklyével Kedves Olvasónk, Szathmári Nóra lepett meg minket. Ezt viselte, amikor ő is tombolát árult a '93-as virágkarneválon. S mint felidézte, azzal a tombolaárusítással annyit keresett, hogy  kicsit hozzátéve  tudott venni egy 3×6 sebességes SchwinCsepel bicót! Amivel aztán ráadásul jó sokszor letekerte a Hajdúböszörmény és Debrecen közötti távot. Gratulálunk, és köszönjük szépen!

Nyitóképünk teljes méretben a Matáv debreceni ünnepi jelenetes telefonkártyáján. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kicsit visszább menve az időben, az alábbiakban az 1990-es virágkarnevál jeleneteivel is tudunk szolgálni. 
Ezeket a pazar fotókat az egyik régiségvásárban szereztük be egy ismeretlen eredetű hagyatékból. A napjainkban lebontott Barnevál virágkocsija látható rajta a a Piac utcán.

A Barnevál 1993-as virágkarneváli kocsija a Piac utcán. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A következő képen az azóta szintén lebontott Nagyerdei Stadionban látható ugyanez a kompozíció. Az akkor még jól prosperáló baromfi-feldolgozó vállalat a Tarzan című kocsival szerepelt. 

A Barnevál 1993-as virágkarneváli kocsija a Nagyerdei Stadionban. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

Meglepetést nem mellesleg az ezredfordulós virágkarneválok is tartogattak... A következő fotón erre látható példa, végül pedig újra visszatérünk 1993-ba, és a Matáv akkori telefonkártyájának köszönhetően a Nagytemplomban és az átépítés előtti főtérben gyönyörködhetünk!

Nicsak, ki indított virágkocsit 1999-ben? (Gyönyszem a Piac utcai, jubileumi fotókiállításról.) Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főtér a Matáv 1993-as telefonkártyáján. Repró: © Debreceni Képeslapok

2023. július 21., péntek

Az 1967-es virágkarnevál


Debrecen nagyrendezvényeinek egyik legfőbb programja az augusztus 20-i virágkarnevál. Az első ilyen országos fesztiválunk 1966-ban volt, s azóta szinte töretlen a – több naposra bővített – sorozat. A galéria a képre kattintva is megnyitható!


2019-ben az ötvenediket rendezte meg a cívisváros, néhányszor ugyanis elmaradt a karnevál. Ezek az évek: 1979, 1980, 1982 és 1983. A második mulatságon, 1967-ben 10 vállalat és hat iskola csaknem 20 kompozícióját csodálhatta meg a közönség, amelyet fiatalok művészeti csoportjai is szórakoztatták. Ilyen volt a Szombathelyi Kertészeti Vállalat virágkocsija a Kálvin téren:


Ez pedig Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló kertészeteinek műve, a „Megy a juhász a szamáron” a stadionban:


A Csokonai-gimnázium kompozíciója, a „Debreceni csikóbőrös kulacs”, ugyancsak a Nagyerdei Stadionban:


A Tóth Árpád Gimnázium alkotása, azaz az aratópár és a szélmalom – az alföldi táj hangulata (a Kálvin téren):


A debreceni kettős tükrös szívet formázta meg a „Sasad” Tsz. virágkocsija, mely a fotón a Simonyi úton látható:


Az Auróra cirkáló méretarányos modellje a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulója alkalmából, a Fővárosi Kertészeti Vállalat prezentálásában (a stadionban):


A béke gondolatát így tolmácsolta a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola csoportja (kép a stadioni felvonulásról):


A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat a nyírségi Jonatánt népszerűsítette (a felvétel szintén a nagyerdei parádén készült):


Nyári örömök – a Kossuth Gyakorló Gimnázium kocsija az itt egészen jól látható stadionban (háttérben az egyik maratoni kapu):


Virágok – virágból: Miskolc kertkultúrájának üzenete.” A Miskolci Kertészeti Vállalat kompozíciója a Vörös Hadsereg útján, mégpedig az Aranybika előtt:


A nyár, virágok, gyógyvíz hármas eszménye egy szép ifjú hölgy közreműködésével, a Debreceni Kertészeti Vállalat kompozícióján (Nagyerdei Stadion):


A Debreceni Kertészeti Vállalat kocsiját kísérő, nem kevésbé szemrevaló leányok koszorúja a Nagyerdőben:


Fotók: Bodnár Imre, Fehérváry Ferenc, Fitori Ambrus, Koós Sándor, dr. Nagy Sándor, Pathó Sándor, V. Reismann Marian, Süli Andor, Tardi Tibor, dr. Vajda Ernő. Felelős kiadó: Berczi Ferencné.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!