Debrecen
oázisa, az Erdős-puszták télen és nyáron is szép, és az ma is,
ahogyan mesés volt régen is. Ebben az összeállításunkban az újonnan átadott létesítmények emlékét idézzük meg a hőskorból. Amikor a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag) még az Attila tér 3. szám alatt működött, a vállalat kiadott egy négynyelvű leporellót a korabeli fejlesztésekről és tájról.
A romantika otthona... (Fotó: Fefag / Pataky Károly). A galéria a képre kattintva is megnyitható! |
Bánk, Fancsika és a Vekeri-tó új létesítményei 1986-ban. Fotó: Képzőművészeti Kiadó |
Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba
is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége
késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek
ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új
szabadidőközpontot. Egy
évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével
több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén
épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban
összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek
megközelítését.
A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Kiadó |
Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk,
Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat
(akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek,
tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya
is szolgálta a kirándulókat. Ezek
közül például a 17 hektáros Vekeri-tó építésekor a mederből
kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet úgy
képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án
adták át.
A hajóforgalomhoz megmagasított Vekeri-híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Kiadó |
A fantasztikus komplexumhoz kempinget és úttörőtábort is építettek, és az 1980-as évek közepén megérkezett a
Kati nevű sétahajó is (ami ma már sajnos régóta ki van vonva a forgalomból). Napjainkig a Vekeri-tó nagyon sok fantasztikus
programnak adott otthont, köztük a nemzetközi kempingtalálkozónak
és a Vekeri Fesztiváloknak is. 2015-ben drámai képet nyújtott a táj, hiszen itt is kiszáradt a tó, ám a következő szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel.
(Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak...)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Az Erdőspusztai Tájház 1985-ben. Fotó: Hapák József / Képzőműv. Kiadó |