A „boldog emlékű Debrecen” 11 szép 100 éves képen

Debrecen XX. század eleji arcairól közölt gyönyörű régi képeslapokat a cívisváros neves gyűjtője, dr. Nagy Attila. Összeállításunkban ennek a „Boldog emlékű Debrecen” című albumnak a belvárosi jelenetei közül szemezgetünk. A felső fotómásolaton az első Alföldi-palota fehérlik, a következő képen pedig a kereskedelmi akadémia ma is meglévő főhomlokzatában gyönyörködhetünk.

Lássuk, milyen volt új korában a takarékpénztári palota!

Alább a városházára, valamint a szekundabarlangra csodálkozhatunk á.

2024 májusában már 110 éves a főtéri Kossuth-szobor.

Aki kinézett az egykori Royal Hotel ablakából, szinte végigtekinthetett a békebeli Piac utcán.

A Kossuth utcán még a Dóczy leánynevelő intézet is létezett.

A Hatvan utca elejére szintén alig lehet már ráismerni.

Az egykori Deák Ferenc utcában pompázott a valamikori nagy zsinagóga.

A Szent Anna utca és a Varga utca sarkán pedig az ipari és kereskedelmi bank palotája tündökölt, aminek a földszintén Antalfy József könyvkereskedése működött. Az utolsó képeken ezeket mutatjuk be dr. Nagy Attilának köszönhetően.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 53 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk:

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A Wikiwand szerint a 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már Köztemető Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 44 éve volt az első „újkori” debreceni nagyvásár – nem is akármilyen gyönyörű környezetben

Debrecenben a tavaszi és őszi kirakodóvásárok a Böszörményi úton zajlanak, korábban azonban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek az újkori forgatagoknak. A korabeli sajtóhírek szerint az első ilyen nagyvásár 1980. május 31-én és június 1-jén zajlott a nagyerdei Ady úton. Ez kiváló helynek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is.

Tavaszi nagyvásár az Ady úton. Fotó: HBN

Amiatt azonban mégse lehetett sokáig itt folytatni, hogy a tömeg sok kárt okozott a Nagyerdőnek. Végül az utolsó nagyvásár 1985. október 5–6-án volt az Ady úton. Erről a helyszínről és a többiről is elmondható, hogy sok terméket a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és a hagyományos kézműves portékék jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták. A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca között. Hamarosan ez a helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó Mihály-napi nagyvásár, 1989. május 6–7. óta pedig a Böszörményin és a környező utcákban zajlanak a tavaszi és az őszi nagyvásárok. Sokak bánatára / örömére az utóbbi években több is elmaradt, s az önkormányzat ismét új helyszínt keres a nagyvásároknak. A 2024-es vásárról itt írtunk sok fotóval.

Tavaszi nagyvásár az Ady úton. Fotó: Hajdú-bihari Napló

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Rózsás nyárelő a debreceni Nagytemplomnál

Virágkoszorú az Emlékkertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Kálvin téri Emlékkertet 2024 nyarához közeledve gyönyörű rózsabokrok díszítik a szobrok és a járdák körül. Ennek látványát örökítettük meg május 29-én, a Nagytemplomnál. Átérve pedig a túloldalra, a Piac utcán fiatal kirándulók csoportjával találkoztunk, amint éppen elsétálnak Debrecen fő jelképe előtt. Hangulatos pillanatok voltak! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kirándulócsoport a Piac utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Árnyas kényelem, medence – a régi nagyerdei kempingben

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül a Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a  is közel lehettek a Debrecenben nyaralók. A most megosztott prospektust a „Magyar Camping és Caravaning Club 1965” mellett a Cartographia készíttette abban az időben, amikor a Békás-tó még a Lenin parkban terült el. A képeken az is látszik, hogy a vendégek nemcsak sátorozhattak itt, hanem vidám faházak is szolgálták őket. A felszámolt létesítményt (aminek medencéje is volt) és hogy mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

Térkép és design faház. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Immár 70 éve kezdték építeni a debreceni Új élet parkot

A régi Libakert. Fotó: Bajkor József.

Debrecen első lakótelepéről (ami még nem paneles), a Libakert városrész helyén kialakított Új élet parkról is muzeális képeken ámuldozhatunk a Hajdú-Bihar képekben című albumban, amit a megyei tanács, valamint a debreceni és a hajdú-bihari művelődési központ adott ki 1970-ben. A pazar képeskönyv szerint a lakótelepet 70 esztendeje, 1954-ben kezdték építeni. A fenti képen a bolgárkertészeteiről is híres Libakert kis házai mögött az egykori István-gőzmalom is kirajzolódik. Az alábbi fotón pedig a letarolt Libakert és az Egyetem sugárút (akkor Tanácsköztársaság útja) már felhúzott házsorai láthatók.

A lebontott Libakert. Fotó: Járai Rudolf

A következő képen még egy régi gémeskút is szerepel az építkezés és a daru előterében. A Hungarian News Service utolsó fotóján a szomszédos, hajdani Március 21. tér és az egykori katonaszobor helyére emelt Proletár szobor elevenedik meg. A libakerti városrész történetét és az Új élet park építését részletesen és sok különleges régi képpel ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Egy utolsó gémeskút. Fotó: Süli Andor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szomszédos Március 21. tér. Fotó: HNS

Debrecen első országos sztárzenekara: a Color

A Bokor testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres rockzenekara volt az 1970-es és '80-as években a Color együttes, amely arról is nevezetes, hogy vidéki csapatként elsőként lehetett nagylemeze. A formáció elődjét három sárándi tini testvér alakította az 1960-as évek végén. A legfiatalabb Bokor Attila 11 éves volt akkor. A szüleik támogatták őket, s Bokor néven járták a falvakat. Mivel Bokor Tibor és Bokor Gyula orvostanhallgató lett, a DOTE nevet adták a zenekaruknak. Ennek Lámer Emil gitáros és – a '78-ban Svédországban disszidált – Pólya László csellós is tagja volt. 1976-ban megnyerték az amatőr zenekarok országos versenyét. 1977-ben a Ki mit tud?-on győztek, a Metronóm ’77-en pedig második helyezést értek el.  1980-ban Felkai Miklós váltotta Lámert, s az 1978-as „Color” című nagylemez után 1982-ben megszületett az „Új színek”  is (plakátjukat lásd a cikk végén). Attila ebben az évben szintén disszidált, majd két évvel később végül a bátyjai is így tettek. Emiatt az 1984-es „Color 3.” csak jóval a rendszerváltás után, 1999-ben jelenhetett meg.

Plakátfotók: Sándor Margit. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Color mintegy 15 évi működés után megszűnt, Tibor 2021 decemberében sajnos elhunyt, de ma is megkapó a személyiségük, s „mai füllel” is csodálatosak a dalaik – köztük a Fényes kövek, a Nyár, a Vallomás, az Arról jöttem, az Elképzelt világ és természetesen a Féltelek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Megszépülhet a debreceni Apollo Mozi épülete

Az Apollo a magasból. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legrégebbi működő mozijának, az Apollonak a Miklós utcai homlokzatán állványerdő jelent meg a napokban. Ennek okáról, a munkák tartalmáról és az épület új színéről a Cívis Ház Zrt.-től érdeklődött a Debreceni Képeslapok. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Állványok az Apollon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A társaság a Debreceni Képeslapok számára megküldött válaszában leírta: „A Piac utca 65. szám alatti ingatlan egyes homlokzati elemei a Miklós utca felőli oldalon meglazultak, illetve lehullottak, így a közlekedést veszélyeztető állapot megelőzése érdekében az alábbiakról intézkedtünk:

1. A homlokzat felállványozása, felülvizsgálata és a laza, balesetveszélyes részek azonnali eltávolítása.
2. A jólkarbantartási/felújítási munka a hatósági jóváhagyás után, az abban foglalt előírásoknak megfelelően kerül elvégzésre (vakolás, homlokzatfestés).”

Az esti Apollo. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni belváros gyönyörű életképei 1934-ből

Forgatag a vármegyeházánál. Fotó: Fortepan / Bor Dezső.

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként a vármegyeháza és a volt Arany Angyal Gyógyszertár melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes fotójában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, alább pedig rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

Nyitóképünk teljes méterben. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hármashegyaljai panorámaképek a 2024-es nyárelőn

A fancsikai Zsuzsi-végállomás. Fotó: © Oláh Róbert.

Debrecen erdőspusztai paradicsomában, a Zsuzsi kisvasút hármashegyi végállomásánál készített friss képeket Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Ebben az összeállításban a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátott felvételeiből válogattunk.

A belső tisztás. Fotó: © Oláh Róbert

A 2024-es gyermeknap alkalmából tett kiránduláson a muzeális síneket is megörökítette Oláh Róbert. 1886-ban már négyéves volt a Zsuzsi.

1886-os sínek. Fotó: © Oláh Róbert

A sín és a liget között. Fotó: © Oláh Róbert

Az esemény és a helyszín fotózásából a mozdonyok se maradhattak ki.

Feldíszített dízelmozdony. Fotó: © Oláh Róbert

Feldíszített dízelmozdony, 2. Fotó: © Oláh Róbert

A fotóművész a fancsikai végállomáson található Természet Háza kiállításait is dokumentálta.

Tárlat a Természet Házában. Fotó: © Oláh Róbert

Tárlat a Természet Házában, 2. Fotó: © Oláh Róbert

Tárlat a Természet Házában, 3. Fotó: © Oláh Róbert

Tárlat a Természet Házában, 4. Fotó: © Oláh Róbert

Közben az ünnepi programokat rendőrkutya-show is színesítette.

Rendőrkutyás bemutató. Fotó: © Oláh Róbert

És, íme, a matuzsálemi gőzmozdony:

Az öreg gőzös. Fotó: © Oláh Róbert

Ez pedig a Természet Háza már kívülről:

A Természet Háza. Fotó: © Oláh Róbert

A Természet Házához egy kilátó is tartozik (eredetileg csillagdával). Mondanunk sem kell, hogy a panorámaképek nagy kedvelője, Oláh Róbert természetesen oda is felment. Lássuk a képeket!

A Temészet Háza felülről. Fotó: © Oláh Róbert

Az állomás melletti játszótér. Fotó: © Oláh Róbert

Panoráma a kilátóból. Fotó: © Oláh Róbert

A táj Debrecen felé. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert fotó-összeállításai:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke
• A debreceni harcmező és orosz temető

Erdőspuszta a kilátóból. Fotó: © Oláh Róbert

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hármashegyaljai kilátó. Fotó: © Oláh Róbert