Keresés ebben a blogban

2022. április 25., hétfő

Óvárosi szerelmeink

Debrecen legrégebbi épülete a Széchenyi utca 6. szám alatt (Belváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legszebb és legrégebbi utcái és házai az óvárosi jellegű övezetekben pompáznak.

Maróthy utca 38. szám (Szentlászlófalva). Fotók: © Debreceni Képeslapok

(A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Bajcsy-Zsilinszky utca 51. szám (Tizenháromváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezeken a helyeken találhatjuk többek között a legmívesebb ablakokat, a legcizelláltabb rácsokat és a legtöbb szép kerékvetőt is.

A Böszörményi út és a Mester utca sarka (Vénkert). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezt a miliőt villantjuk fel most kedvcsinálónak (a teljesség igénye nélkül) egy jó sétálás és nézelődés érdekében.

Széchenyi utca 44. szám (Tizenháromváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Óvárosi környezet fogadja az arra járót a Burgundia, Szentlászlófalva, Péterfia, Mesterfalva, Tizenháromváros, Miklóskapu és a Kandia nevű városrészeinkben, valamint természetesen a Belvárosban is.

A Szalkai és a Török Bálint utcák sarka (Belváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szinte mindenkinek van innen legalább egy kedvenc épülete, egy nagy szerelme, amit szeretne jobban megismerni, ahol szívesen lakna...

Egymalom utca 3. szám (Péterfia városrész). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai utca 13. szám (Mesterfalva). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti felvételek magazinunk hét esztendővel ezelőtti indításakor, 2015 májusában készültek.

Monti ezredes utca 10. szám (Burgundia). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eltűnő Cserepes utca és a ,,Légy jó mindhalálig" 1960-as forgatási helyszínének múltidézése sok szívfacsaró képpel idekattintva lapozgatható.

Simonffy utca 26. szám (Belváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Tóth Árpád utca 4. szám (Tizenháromváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Simonffy utca 18. szám (Belváros). Fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. április 24., vasárnap

Szent György napján útra kelt a jószág...

Hortobágyon, a cívisváros egykori jószágtartó birtokán is (Szent) György napja a tavasz igazi kezdete, amikor is kihajtják az állatokat a pusztára. Ebből az alkalomból ajánljuk összeállításunkat a Hortobágy múltjáról, mely itt tekinthető meg.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. április 19., kedd

Szépséges kilincseink

Az Árpád téri református templom halkilincse.
Nagyításért kattints a képre!
Debrecen köz- és magánépületei közül nem is kevésnek az ajtajain nagyon szép zárszerkezetek használatosak, és nem különbül ékesek maguk a kapuk is.

A míves záraknak a fedlapjaik, a formáik és a kilincseik is nagyon változatosak és szemet gyönyörködtetőek. A művészien kivitelezett alkotások kilincsei között hal-, oroszlán-, virág- és állattappancs-alakúakban, valamint arany, ezüst- és bronzszínűekben is gyönyörködhetünk. Ugyanakkor azt is örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezek a szerkezetek egyúttal igen időtállóak is. A legkülönlegesebb zárak egyike pedig a Nagytemplom ajtajain pompázik, ezeknek a kapuknak a biztonsági szerkezetein ugyanis egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember ragyog, amik Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek – ezek is megcsodálhatók az alábbi válogatásunkban!


2022. április 9., szombat

Retro relikviák a strandon

Debrecen legrégebbi strandján megannyi kedves és megmosolyogtató tárgy és építmény mutatta az utolsó időkben, hogy milyen stílusok jellemezték az adott korszakokat. Ezekből a relikviákból válogatunk most, melyeket a fürdő utolsó napjaiban készítettünk.

Ezek a szebb napokat megélt helyeink nem is olyan régen még tömegeket vonzottak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Első összeállításunkban a Nagyerdei Strandon a Zsolnay-kerámiából készített kacsás medencét és a régi öltözőépületet is láthatjuk. A vizes látványosság megkopott, száraz és hiányos volt már, ugyanakkor az öltöző tetőnapozóját (amin anno zuhanyzók is voltak) felverte a gaz. Az alatta lévő szinten még megvolt az egykori mozi felirata, bekukucskálva pedig az utolsó film plakátját is felfedezhettük. (Folytatás a kép alatt...)

Az öltözőépület és a környéke a kerámia ülőkékkel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A második bokszban az elárvult újságpavilonra, az öltözőépület középső lépcsőire, valamint a kerámia sakkasztalokra csodálkozhatunk rá. Ottjártunkkor a bódé és a csúszda se működött (ahogy az önkiszolgáló étterem se volt meg már), ám a kerámiaülőkék és -asztalok akkor is nagyon barátságosnak tűntek – nem számítva persze a kisebb-nagyobb repedéseket rajtuk.

A hullámmedence végében lévő kiszögellésről ma már csak kevesen tudják,
hogy mi célt szolgált: ez tartotta a csúszdát. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kis zöld ,,gombáktól" továbbmenve az élményfürdő következik, ahol 2002 előtt a trambulinos négyméteres medence, a dögönyözős pancsoló és a tejivó is volt. A lebontott strand helyére épített új létesítmény 2020 nyarától látogatható. (A strandról további régi fotóink idekattintva csodálhatók meg.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. április 7., csütörtök

A Krisztus-trilógia a Déri Múzeumban

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció 10 évvel ezelőtti plakátja. Fotó: Déri Múzeum

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Krisztus Pilátus előtt (1881)

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű és a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Golgota (1884)

A róluk készített képeslapok fotóit – az iménti sorrendben – a debreceni Lukács Tihamér és Hapák József, valamint Schiller Árpád készítette, a kiadójuk pedig a Déri Múzeum, illetve a Képzőművészeti Alap. Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. DBKL

Az Ecce Homo! (1896)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója (részlet). Fotó: Hapák József

Szieszta a vigadóteraszon


Debrecen legnépszerűbb pihenő-, kikapcsolódási és szórakozóhelye az 1970-es években még vitathatatlanul a Nagyerdő volt. 

Abban az időben, ha az ember tartalmasan akart kirándulni, akkor azt helyben is megtehette. Hiszen a Nagyerdőben együtt volt a stadion, az állatkert, a vidámpark, valamint a strand is. Sőt mindemellett a csónakázó-tó is fogadta a vendégeket, akik ugyanott az Újvigadóba is betérhettek. 
A most megosztott felvételeket a Hajdú–Bihar című, gazdagon illusztrált albumból választottuk, amit a megyei tanács megbízásából készített az Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat.

Ekkor még nem volt feszített víztükrű a Nagyerdei Strand versenymedencéje, de így is nagy népszerűségnek örvendett.
Fotók, kiadó: Hajdú
Bihar Megyei Tanács / Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat

Fénykorát élte még ekkor a park, ahol a Békás-tó környéke is mesebeli vadromantikára csábította a természet kedvelőit. Közülük sokan itt nyaraltak például a Téesz- vagy a Kohászüdülőben. S mint utaltunk rá, 1978-ban a strand is pazar helynek számított. A fenti fotó is ezt hivatott bemutatni – azt, hogy mennyire jól és olcsón elvolt az ember egész nap a Nagyerdőben... DBKL



(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai. Ne lopj te se!)

2022. április 1., péntek

Szép magyar tájainkon

Hajdúszoboszló buszállomása és strandja a női napozóval. Fotók / kiadó: Horváth Zoltán, Megyei Tanács

Debrecen lakói se csak a Balatonnál pihennek szívesen, vagy kirándulnak külföldre, hanem mindenekelőtt természetesen a szépségekben gazdag hazánk elbűvölő tájait is örömmel fedezik fel. Ebben az összeállításunkban a régi Magyarország emlékeit idézzük fel a korabeli képeslapok segítségével. 

A diósgyőri vár látképe madártávlatból. Fotó: Hámor Szabolcs

Ezúttal is a retro időkbe látogatunk vissza, s a szép fotográfiák révén e körutazásunkon Debrecenből elindulva a mesés Hortobágyon nézünk szét, majd Miskolc, Diósgyőr és Lillafüred csodáiban gyönyörködünk. Megállunk Mátrafüreden, Kékestetőn és Salgótarjánban, ugyanakkor Budapest néhány ámulatba ejtő nevezetességét is bemutatjuk, köztük a Parlamentet és a Szent Koronát is.

Püspökladány főtere a polgármesteri hivatal 2003-as üdvözlőlapján

A Dunát átlépve a Balaton és Pécs kies környéke se maradhat ki az összeállításból, amit végül szomszédunk, a szívünkhöz is közeli Hajdúszoboszló, Püspökladány, majd végül ismét a mi fenséges Debrecenünk zár.


És e galériából még mennyi, mennyi szépséget kihagytunk – amelyektől pedig oly kedves nekünk ez a kis hazánk, Magyarország!

A Hotel Budapest és a budai hegyvidék lélegzetelállító látképe. Fotó: Tulok Ferenc

A képeslapmásolatok eredeti felvételeit készítette: Bakonyi Béla, Bakonyi Tamás, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, Hámor Szabolcs, Horváth Zoltán, Inkey Tibor, Képzőművészeti Kiadó, Radó László, Sehr Miklós, Tomori Ede, Tulok Ferenc. DBKL

A Pécs melletti Tettye egykori szökőkútja a romoknál. A csobogó arról is nevezetes, hogy a debreceni
főtéri Zsolnay-szökőkútnak volt az itteni párja. Fotó: Sehr Miklós / Képzőműv. AKV

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai. Ne lopj te se!)