Keresés ebben a blogban

2015. augusztus 31., hétfő

Megszépült a szocreál ház

Az 1950-es évek rezervátuma a Vásáry-sarkon

Debrecenben is találhatók még olyan épületek, amik a Rákosi-korszak „díszítőelemeit” viselik magukon. Most egy ilyen objektumot korszerűsítettek és tettek rendbe.

A Piac és a Vásáry (előzőleg Vörös Hadsereg útja és Ságvári) utca sarkán található ház eredetileg az Építésügyi Minisztérium Debreceni Tervező Irodája részére készült csaknem 65 éve, az utóbbi évtizedekben pedig rendőrségi irodaházként működik. Az épület arról is nevezetes, hogy a zászlórúdján ötágú csillag található.

A felső erkélydísz a rendőrségi irodaházon

A motívum kalászos változata az erkélyeket „ékesítő” domborműveken is szerepel. Ugyanakkor a Szabadságszobor alakja is megjelenik rajta, akárcsak az otthon és a betevő előteremtésének patetikus ábrázolása. Természetesen a ház ezekkel a szocreálos kompozíciókkal is Debrecen és a város történelmének a része.

A haza építői és a felszabadulási emlékmű

A minap el is érkezett a felújításának az ideje, és ennek során egyebek mellett kicserélték az ablakait, valamint leszigetelték és lefestették a külső falait. A múltat mondhatni immár csak az erkélyek, a zászlórúd és a szomszédos – szintén szocreál – épület hirdeti.

A szemközti házról már levették a csillagokat, de a babérkoszorúk még a múlt relikviái

Aki arra jár, annak érdemes megnéznie a Vásáry-emléktábla körüli falat is. Ott ugyanis a táblát körberakták a szigetelőanyaggal – ezáltal pedig az emlékmű mintegy a megvastagított fal lyukába került. Ezen kívül természetesen tovább haladni is megéri, hiszen pár lépéssel arrébb a Sajó István-féle pazar lakóházak is megcsodálhatók.

Sztálin-barokk, tehát szocreál épület egyébként ma is található Debrecenben – például a Hajnal és a Perényi utcákban, valamint a Kassai úton. A Burgundia utcai, egykori szakmunkásképző előterében hihetetlen szocreál festmények vannak. Sőt, ötágú csillagok vannak a Kossuth utca 11. szám alatti palota tornyain is, ami 1894-ben épült meg.

Egykori polgármesterünk táblájának külön ablakot alakítottak ki

Cikk és fotók:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az erkélyeken függő műalkotások látványa a lenti villamosmegállóból

2015. augusztus 29., szombat

Furcsa színű lett a tiszafa

A tiszafák újonnan még sötétzöldek voltak

A debreceni Egyetem tér szökőkútja köré 2014 karácsonya előtt ültették ki a mostani 20 tiszafát, miután kivágták az összes – megmaradt – tuját.

Sokan örültek a kúposra nyírt, egységes növényeknek. A formájuk és a rendezettségük mellett az is pozitívum lehet bennük, hogy még nem takarják el a tudományok palotáját. Nem mellesleg a tiszafák szép sötétzöld színűek voltak, amikor kitelepítették az Egyetem térre.

A három méter magas tiszafákat 2014. december 22-én helyezték a földbe

Alig telt el néhány hónap, és áprilisban már látható volt, hogy némelyikük fakul. Mostanra pedig (augusztus végén) az is egyértelmű, hogy a konzervatórium felől az egyik bokor teljesen bebarnult, míg a főépületnél három másik lett igencsak haloványocska.

Ez a legbarnább tiszafa, de pillanatnyilag a medence körüli gyepszőnyeg se az igazi

A kertészeti leírások szerint a tiszafa jól tűri a szárazságot. Esetünkben viszonylag csak a szökőkút beüzemeléséig kellett nélkülözniük a vizet, azóta azonban mindennap bőségesen hull rájuk a permet. Lehet, hogy túlságosan is?

Cikk és fotók:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Frissítés, 2015. november 2.: kicserélték a négy beteg tiszafát, így végre ismét egészséges mind a 20 növény a medence körül.

Szebb, mint új korában! (2015. november 2.)

Bónusz képek: a park látványa a szökőkút növényei nélkül, valamint az egykori tujákkal.

A régi sövény eltávolítása után ilyen volt a medence környéke

Az Egyetem tér előző növénysora a 2014 októberi nyárban

2015. augusztus 28., péntek

Termés piroslik a magnóliákon

A cívisváros legnagyobb magnóliazuhataga a Székelyek parkjában. Fotók: Vass Attila Tamás

Debrecen legszínpompásabb időszakainak egyike az, amikor virágzanak a belvárosi és a nagyerdei magnóliafák. Most már augusztus vége van, de ugyanezek a növények ismét egy nagy dologra készülnek!

Nyár végén is érdemes közelebbről megcsodálni a magnóliákat

Leginkább a Hatvan utca sarkán lévő Szabó Lőrinc-szobornál feltűnő, hogy pirosas termések csilingelnek az ágakon. De egyébként ahány fajta magnólia, annyiféle árnyalatú és alakzatú termés létezik, és ez jól megfigyelhető a szomszédos Aranybika előtti fán is, aminek zöldek a „babjai”.

Sejtelmesen piroslanak az ágak Szabó Lőrinc szobra mögött

Az egyik dudoros, a másik csavaros, de van banánfürtformájú és karmos is. A méretük többnyire 5 és 12 centiméter közötti. Ugyanakkor ezek némelyike már fel is pattant, s látható bennük a barnás-vöröses magkezdemény.


Érik a mag a Bikánál. A burkot körbe is lehet vonni, hogy ne potyogjanak ki a szemek

Leírások szerint gondos előkészületek után ezekről a magokról is ténylegesen szaporítható a magnólia. Emellett a másik hatékony módszer az ágak bújtatása.

A Medgyessy sétányon banánfürt alakú termések is csüngenek a levelek között

Megnéztük a nagyerdei Medgyessy sétány magnóliáit is, és nem csalódtunk: azokon is egyre teltebbek a furcsa alakú termések. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy már a bimbók is elkezdtek fejlődni. Azokból pedig tavasszal már az óriási, ciklámenes szirmok fognak kibomlani – jóval korábban, mint a zöld levelek.

Duzzadt virágbimbó a kissé amorf termés mellett

V. A. T.

Október közepére ilyen fantasztikusak lettek a termések, bennük a fényes, vörös magvakkal

S végül ismét két tavaszi felvétel az Aranybika előtti és a Medgyessy sétányon burjánzó magnóliákról:

Óriási kelyhek a patinás Bikánál

Magnóliás tavasz a Medgyessy sétányon

2015. augusztus 25., kedd

Zsuzsi

Zsuzsi-teherszerelvény a Vámospércsi úton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben két keskeny vágányú kisvasút is működik. A nagyerdei vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 133 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegyaljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa Debrecenbe hozatala érdekében épült.

Mk 48-as mozdony a Szabadságtelepi Református Templom mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.


Vasárnap délutáni menet 2015. augusztus 23-án

Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet

Az 1923-ban gyártott gőzmozdony a Budai Nagy Antal utcai kereszteződésben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A vasutat 1961-ben építették át a szabványos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmozdonyok. A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), a következő évben pedig úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata.

A gőzös a fűtőháznál

A Zsuzsi járműparkjának egyik legkülönlegesebb darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony. Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett.

Frissítés: a forradalmi Zsuzsi 2017. március 15-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sínautó a Zsuzsi-telepen

Archív fotó a lebontott állomásépületről, ami a Faraktár utcán állt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2015. augusztus 24., hétfő

Jutott-e eső Erdőspusztának?

A Vekeri-tó a nemzeti ünnep hetének esőzései után

A Debrecen melletti kirándulóhelyek tragikus állapotba kerültek a tartós vízhiány miatt. Ám az augusztus 20. körüli esőzések nyomán érdemes volt újból ellátogatnunk ezekre a tájakra.

A Vekeri-tóban az állami ünnep előtt is volt még egy gyűszűnyi víz. A nagy esők végeztével, augusztus 23-án azonban hála Istennek már valamennyivel több „lötyögött” a mederben – van tehát remény, csak éppen sokkal több esőre van szükség. És persze a mesterséges vízutánpótlás mielőbbi kialakítására. Ha a nagyerdei Békás-tónak tudtak saját kutat fúrni, akkor talán a Vekerin se hiábavaló az ásogatás...

Innen Fancsika tavaihoz vettük az irányt, és örömmel állapítottuk meg, hogy a mederben (ami a minap már teljesen kiszáradt és felcserepesedett) újra van némi víz. Vagyis inkább egyelőre természetesen csak pocsolya. Nyilván a talaj nagyon sok vizet elnyelt, de azért az itt is látható, hogy „csupán” utánpótlás kérdése a létesítmény jövője.

Végre ismét van víz Fancsikán – ennek persze mielőbb a sok-sok ezerszeresére van szükség

Ahogy a Vekeri-tavon, úgy itt is szembeötlő, hogy a növények egyre inkább ellepik a medret; hamarosan tehát az se lesz látható, hogy egyáltalán valaha is bármiféle tavi élőhely burjánzott itt. Rövid képsor végül a vasárnapi Fancsikáról:


Szöveg és képek:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

És körbepillantás a Vekeri-tó csónakházánál:

2015. augusztus 23., vasárnap

A varázslat folytatódik

A 46. Debreceni Virágkarnevál a tartós és bőséges esőzés miatt minden bizonnyal a legszomorúbb és a legrosszabbul sikerült fesztiválként vonul be a programsorozat történetébe.

A cívisváros egyik legfontosabb nemzetközi nagyrendezvényén ezúttal szinte semmi se az eredeti tervek szerint alakult. A virágkarneváli menet a szakadó eső miatt nem a Nagyerdőig, hanem csak a Kölcsey Központig tartott, ugyanakkor sok eseményt zárt helyen kellett megtartani, és sajnos olyan is volt, amely teljesen elmaradt.

A győztes kompozíció a Nagytemplom előtt
Nem tapsolhattak a nézők például a Sinatra-estnek, és egyelőre kétszer is el kellett halasztani az egyik legsikeresebb bulit, a Galiba Fesztivált. Öröm az ürömben, hogy a karneváli kavalkád főnapján este végig lemehetett a műsor a stadionban, majd pedig 22 órától a tűzijáték is zavartalan lehetett az Egyetem téren. A nemzeti ünnep másnapjától pedig hagyományosan a Piac utcán csodálhatók meg a karneváli kompozíciók.

A varázslat tehát folytatódik! Ennek során a látogatók hétfőn reggelig Debrecen két kéttornyú templomát is együtt tekinthetik meg: a Szent Anna utcai katolikus székesegyházat és a Kossuth téri református Nagytemplomot – természetesen a kedvező szögből... (A kép rákattintással nagyítható.) A katolikus templom virágmakettje egyébként a 46. virágkarnevál győztes kocsija lett.

Cikk és fotó:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2015. augusztus 20., csütörtök

A 46. virágkarnevál


Debrecen egyik legfontosabb nemzetközi nagyrendezvénye az augusztus 20-i virágkarnevál. A mostani ünnepen olyan történt, ami nagyon régen: szakadó esőben kezdődött a fesztivál.


A cívisvárosba érkezett fellépők hónapok óta készültek a nagy múltú virágkarneváli  szereplésükre, s gyakorolták a produkcióikat. Mellettük természetesen a 46. virágkarneválra kíváncsi turistáknak és helyieknek is csalódás a rossz időjárás – és persze a 16 virágkocsit készíttető cégeknek, szervezeteknek is.


A résztvevők és a szervezők becsületére legyen mondva, hogy a fesztivált nem fújták le, és az esőben is elindultak a Piac utcán a felvonulások, köztük a veterán járműves menet és a főattrakciónak számító parádé is. Le a kalappal mindegyikük előtt!


Remélhetőleg napközben felszárad a csapadék, és felhőtlenül ünnepelhetnek, szórakozhatnak a virágkarneválozók. Az alábbi összeállításban a kompozíciók közül mutatunk további ízelítőt. A galéria a képekre kattintva is megnyitható.

Szöveg és fotók:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok








2015. augusztus 19., szerda

Szupersztráda a bringásoknak

Debrecen alatt egy szép kistelepülés terül el: Mikepércs. Ezúttal a falu 222 éves templomához vezető, új kerékpárutat próbáltuk ki, és igen kedvező élményekkel gazdagodtunk.

A cívisvárostól 8 kilométerre lévő község szívébe immár gyakorlatilag a Wesselényi utcai volt Kelettervtől (és még jóval azon is túlról, például akár Alsójózsáról) kerekezhetünk bringaúton egyhuzamban és biztonságosan. Igaz, Debrecenben, a Mikepércsi úton már végig eléggé viharvert a biciklisáv, s ráadásul nemcsak együtt van a gyalogosjárdával, hanem például az egyik éles kanyarban egy böhöm oszlop is áll a közepén, plusz gyakran kell megállni közlekedési lámpák miatt is.

Debrecent elhagyva... Az utat mikepércsi fiatalok is szívesen használják. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Na de örüljünk, hogy egyáltalán ilyen is van, és különben is: amikor a reptér után kiérünk a Hosszúpályi úti kanyarig, már valóságos álom suhanni a vadonatúj, tükörsima bringás sztrádán (nem számítva az utat használó motorosokat). Onnan az út – kényelmes tempóban – csekély negyedóra Mikepércs határáig. Közben az ültetvényekben, a felhőkkel tarkított égboltban és az árok melletti, csodás fákban is gyönyörködhetünk. Az országút tisztes távolságban fut, úgyhogy egyáltalán nem zavaró, hanem inkább szórakoztató a nagy gépjárműforgalom. Kár, hogy a Vekeri-tóhoz nem épült hasonló aszfaltcsík.

A falu mellől a Tócóskerti lakótelep is látszik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Beérve, a falu szélén rögtön három hófehér limuzinnal is találkozhatunk, visszapillantva pedig láthatjuk a Tócóskerti lakótelepet és a város régi szeméthegységét is. Aki teheti, még ne siessen haza, hiszen mindenképpen megéri körbenézni Mikepércsen. Mindenekelőtt az 1793-ban megépült, híres-nevezetes református templomot érdemes közelebbről is megcsodálni, melynek vakító falát egy fából készült toronyzat koronázza meg. Ez a fiatornyos ékesség pedig az álomszép kalotaszegi építészeti stílus jegyében fogant – s aki ezt egyszer meglátta, az bizony már örökre a szívébe zárja. DBKL

A 222 éves református templom Mikepércsen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2015. augusztus 16., vasárnap

Egy hajléktalan halála

Az elhunyt hajléktalanok emlékműve
a Dobozi utcai éjjeli menedékhelyen
A Debrecenben tengődő földönfutók számát télen 1000–1500-ra teszik, máskor kb. feleannyira. Most ismét örökre eltávozott közülük egyvalaki.

Élete utolsó éveiben a férfi már bottal és nehezen járt. Sokszor lehetett látni a Bocskai téren, ahol az egykori Meteor Mozi kapualjában táborozott a társaival, vagy pedig az ottani padokon és a bokrok között.

Leginkább egy guberáló nővel töltötte az időt – ő siratta ma is az aszfaltra rogyva a Dobozi utca mellett, ahol letakarták a holttestét. Onnan karnyújtásnyira található az éjjeli menedékhely, aminek udvarán áll az elhunyt hajléktalanok emlékműve (Kovács Pál fafaragó népi iparművész alkotása 2001-ből).

Mottója akár ez is lehetne: „Ember, ki itt megállsz, szállj magadba egy pillanatra – hisz te is bármikor juthatsz erre a sorsra...” Béke poraikra!

Szöveg és fotó:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2015. augusztus 14., péntek

Mocsárciprusok a Békás-tónál


A debreceni nagyerdei parkerdőben sok különleges és szép növény pompázik. Kuriózum az a három mocsárciprus is, amik a Békás-tó nyugati partján virulnak.

Az Észak-Amerikában őshonos mocsárciprusok a fenyő alakúak rendjébe és a ciprusfélék családjába tartoznak. Ezek az „oda nem valónak” tűnő növények a kócsagmászókánál találhatók, s az is feltűnő bennük, hogy fenyőszerű a levelük, de nem szúrós, hanem inkább amolyan mimózás vagy aszparáguszos. Vannak pofás, drazsészerű, kékes bogyóik is, amik meg először a borókák felé vezetik az amatőr természetbúvárt.


A magasra és terebélyesre növő szépségeknek kevés társuk akad Debrecen közterületein. Párjaik az egyetemi botanikus kert és a Diószegi-arborétum kis tavainál is vannak, s az is a jellegzetességük, hogy ősszel mindig rozsdabarna színűre vált a lombozatuk. Sőt az eredeti környezetükben, illetve nedves talajon a mocsárciprusok igen látványos, nagy légzőgyökereket is fejlesztenek, amik emiatt ufós / őslényszerű megjelenést kölcsönöznek nekik. Debrecenben sajnos ilyeneket nem látni a Nagyerdőben sem.


Mostanában egyébként a Békás-tó igen látogatott: alig ért véget a dzsessz- és borfesztivál, máris kezdődött a virágkarneváli hét és a cseh sör ünnepe is. A környéken más finomságok is teremnek, s az emberek mellett madarak és pillangók is szívesen időznek ott – lásd kis videónkat is:


Az összeállítást készítette:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok