Keresés ebben a blogban

2025. július 11., péntek

A múlt század eleji Debrecen gyönyörű képei


Debrecen 100–130 évvel ezelőtti arcaira csodálkozhattunk rá abban a lélegzetelállító kollekcióban, amelyet a malomparki postán megrendezett kiállítás tárt elénk. Most a rendezvényen reprózott meseszép, egyszersmind szívfájdító dokumentumok közül válogatunk.


Az első két képeslapon az Egyház tér és az Emlékkert pompázik, a következő csokorban pedig a Kossuth utcai Csokonai Színházban, a pénzügyi palotában, a Dégenfeld téri piacban, valamint a hagymakupolás Kistemplomban és a lebontott Aranybikában is gyönyörködhetünk.

A Kossuth utca a színházzal és a pénzügyi palotával 

A Dégenfeld téri (Dósa nádor téri) piac 1913-ban

A toronysisakos Kistemplom 1907 előtt

A Aranybika Szálló, 1906-ban feladott lap

Nagyon szép képeslapok láttak napvilágot a Hatvan utcáról és a Ferenc József utcáról, valamint a közeli Széchenyi utcáról is, és természetesen ezek nevezeteségeiről és a korabeli emberekről.

A Hatvan utca 1909-ben

A Hungária-palota 1911-ben

A Hungária-palota 1915-ben

A takarékpénztári palota, a kereskedelmi és iparkamara első székháza, a Kistempmlom és a békebeli Széchenyi utca múlt század eleji arcaiban is gyönyörködhetünk az alábbi régi képeslapokon...

A takarékpénztári palota 1916-ban

A főutcai kamarapalota és Frohner hotel 1910-ben

A Széchenyi utca  a Kistemplomnál, 1915-ben postázott lapon

A Széchenyi utca 1904-ben postázott lapon

A régi fotográfusok és képeslapkiadók a városközponttól kintebbi részeket is megörökítettek, erre mutatunk példákat, amelyek között a Verestemplom, a nagy zsinagóga és a Royal is feltűnik.

A Verestemplom 1905-ben és 1907-ben

A Deák utcai kamarapalota 1914-ben

A Deák utcai kamarapalota és törvényszék

A Deák utcai zsinagóga és a Royal hotel 1900-ban

A Royal egy 1910-ben postázott szilveszteri képeslapon


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonyi úti országos tanítói árvaházak

2025. július 10., csütörtök

A szép cívisváros a gázlámpák korában

A Debreceni Képeslapok című magazinunk idővonalán található olvasói fotók feltöltői közül ezúttal Lengyel Tamás megosztásaiból szemezgetünk. Rögtön itt az összeállítás elején Neki is nagy köszönetet mondunk a csodás képeslapmásolatokért. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A fenti levlapon az egyik hajdani gőzvonatunk látható a nagyerdei állomásán (Hegedűs és Sándor kiadása, 1911-ben postázva), a következő jelenet pedig nagyerdei kirándulókat ábrázol 1914-es pecséttel.

A Nagyerdő környékén járva, sokan keresik fel az 1932-ben átadott egyetempalotát is, például a sugárút felől. Ez a képeslap 1948-as, és a Méliusz Könyvkereskedés hozta forgalomba. 

És bizony volt nekünk valaha egy gyönyörű Nagyállomásunk is, melyet sokan láthattak még az olvasóink közül is. Ez a palotánk is az 1944-es bombázásokban sérült meg, de nem ez okozta a végzetét, hiszen utána még sokáig működött. Az alábbi kártyát Thaisz Artur adta ki, és 1911-ben postázták.

A Petőfi térről indult gőzösök (és később a villamosok is) természetesen megálltak a Nagytemplomnál. Ezt az üdvözlőlapot is a Hegedűs és Sándor adta ki, melynek a főutcán volt a mesés palotája.

A főutca látképe következik, mégpedig 1917-ből, amikor már két éve Ferenc József nevét viselte. A Kistemplom pedig akkor már 10 éve toronysisak nélküli szomorkodott.

S milyen volt a Kistemplom a toronysisakkal? Az alábbi képeslapmásolat hűen szemlélteti ezt is (meg persze például a lámpagyújtás műveletét). Az 1906-ben feladott, gyönyörű képeslapot Pongrácz Géza jelentette meg.

A Kistemplomot egyes korábbi tervekkel ellentétben végül nem bontották le, viszont a Steindl Imre által tervezett Aranybika Szálló helyett új, nagyobb hotelpalota készült.

A mai palotát 1915-ben adták át, ezt az 1910-ben postázott (és a Steindl Imre-féle Bikát bemutató) levelezőlapot pedig Thaisz Arthur dobta piacra.


A főutca és a Kossuth utca kereszteződésében az 1912-ben átadott, mai takarékpalota helyén a Táncos Kovács-ház állt. Ez se volt kicsi, de már ennél is nagyobbat, fényűzőbbet akartak. (A képeslap kiadója: Engel Károly.)

A Ferenc József utat bemutató lapok közül utoljára a mai Holló János utcai sarokhoz érkeztünk. Mint az a lap alján is látszik, ebben az utcaképben gyönyörködhetett, aki kitekintett a Royal Szálló ablakából. Az 1924-es dátumú kártya vasúti kiadásban jelent meg.

Nem kevésbé lenyűgözőek a főutca végén, a Nagytemplom jobbján nyíló Hatvan utcáról megmaradt képeslapok se. A Lengyel Tamástól kapott másolatok egyikén azok a házak sorakoznak, melyek a mai postapalota és államkincstári épület helyén pompáztak. (Kiadó: Engel Károly.)

Szintén a Nagytemplom jobbján nyíló Hatvan utca szerepel a következő, 1907-es bélyegzésű lapon is, de a másik irányból. A Sajó István tervezte bérház (1930) még nem épült meg ekkor. 

Itt pedig a Nyíracsádhoz közeli Guth-ra látogathatunk, a képeslap szerint ,,Debrecen sz. kir. Város legszebb kirándulóhelyére", ahol a Vásáry István Menedékház is várta a túrázókat. A kép közepén a korabeli Zsuzsi vonat egy kocsijára csodálkozhatunk rá. (Fotó: Berzéki Sándor.)

Az utolsó képeslapmásolat is az idegenforgalomhoz kapcsolódik: a felvétel a debreceni Széchenyi utca 15. szám alatti turista- és diákszállót örökítette meg, amit az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal működtetett (Fotó: Aszmann Ferenc.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 9., szerda

Ilyen még nem volt: eltűnt a Nagytemplom keleti tornyának óraszámlapja, s most a régi is látható

Debrecenben a 2025. július 7–8-i óriási viharok minden jel szerint a Nagytemplom óráiban is kárt tettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
 
Az új alatt a régi. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
A július 9. reggeli fotóink tanúsága szerint a keleti torony órájának leszakadt a számlapja (vagy felszakadt, és emiatt levágták), ezen kívül pedig a középső óra nem vagy rosszul működik. Érdekesség a szerencsétlenségben, hogy a leszakadt számlap alatt látszik a régi számlap, amin nem római, hanem arab számok olvashatók. Reméljük, hogy személyi sérülést nem okozott a számlap leszakadása, amennyiben az történt! A 2024. június 1-i nagy vihar utáni helyzetet itt mutattuk be, s nem mellesleg anno pedig a Kistemplom tornyát is egy nagy vihar miatt építették át.

Vegyes helyzetkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nagytemplom, 2025. július 9. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőben

A legendás csapat. Kép forrása: Moly.hu.

Debrecenben sporttörténelmi futballmeccsek helyszíne volt a felújított Nagyerdei Stadion 1949 júliusában. Akkor ugyanis a magyar válogatott előbb a Lokival játszott barátságos találkozót (04) hét közben, majd ugyanazon hét végén, július 10-én a lengyelek nemzeti tizenegyével is megmérkőztek Puskás öcsiék. Az eredmény: 82!


Ugyanakkor az ifiválogatottunk is itt szerepelt, és szintén győzött (6–2), a fotójukat lásd lejjebbA Loki tagjai voltak pl.: Nagy Mihály (k), Szilágyi II. Sándor, Csárdás József, Szabó I. Endre, Tisza András, Teleki Gyula, Komlóssy Imre, Leányvári László, Rácz, valamint „Vihar” József és Kóczián Antal.


Az összecsapásokat gyönyörű időben rendezték meg, és óriási tömeg volt kíváncsi az izgalmas eseményekre. A tribünön már Rákosit éltető tacepaót is kifeszítettek, de még a Kossuth-címer volt a hivatalos – lásd a Fortepan gyűjteményében közzétett fotókon, melyeket Kotász Antal és Kovács Márton Ernő készített, illetve adott. A stadiont egyébként többek között azért kellett felújítani, mert a szovjetek a II. világháborúban a 16-osokon belül két légvédelmi géppuskát működtettek a pályán (12,7 millimétereseket), plusz eltüzelték a nézőtéri paddeszkákat is...


A felnőttválogatottak rangadója tehát 8–2-es magyar győzelemmel ért véget. Deák Ferenc (FTC) középcsatár pl. négy gólt szerzett, de Puskás se maradt ki a gólgyártásból. A 3-2-5-ös felállásban játszó válogatottunk tagja volt mások mellett Henni Géza (k), Rudas Ferenc, Börzsei János, Lantos Mihály, Bozsik József, Lakat Károly, Egressy „Csöpi”, Keszthelyi II. Mihály, Puskás Ferenc. Szusza Ferenc a Loki-meccsen megsérült (fejeléskor rosszul esett), s emiatt volt helyette Keszthelyi II. Az alábbi képen magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen. Csapatunk 6-2-re nyert a lengyelek ellen. ( A labdával Kotász.)

A magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen

Puskás  Öcsiék ekkor látogattak el a Csapó utca 14. alatti, Pelles-féle Tip-Top Kisvendéglő és Sörözőbe is, ahol a jelek szerint kitűnően érezték magukat. A dedikált fotó másolatát (lásd cikkünk végén) Pelles Tibortól kaptuk – ezer köszönet érte. A meccs részletes statisztikája idekattintva olvasható.


További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 8., kedd

Debrecen első országos sztárzenekara: a Color

A Bokor testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen híres rockzenekara volt az 1970-es és '80-as években a Color együttes, amely arról is nevezetes, hogy vidéki csapatként elsőként lehetett nagylemeze. A formáció elődjét három sárándi tini testvér alakította az 1960-as évek végén. A legfiatalabb Bokor Attila 11 éves volt akkor. A szüleik támogatták őket, s Bokor néven járták a falvakat. Mivel Bokor Tibor és Bokor Gyula orvostanhallgató lett, a DOTE nevet adták a zenekaruknak. Ennek Lámer Emil gitáros és – a '78-ban Svédországban disszidált – Pólya László csellós is tagja volt.

A Color 1980-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

1976-ban megnyerték az amatőr zenekarok országos versenyét. 1977-ben a Ki mit tud?-on győztek, a Metronóm ’77-en pedig második helyezést értek el.  1980-ban Felkai Miklós váltotta Lámert, s az 1978-as „Color” című nagylemez után 1982-ben megszületett az „Új színek”  is (plakátjukat lásd a cikk végén). Attila ebben az évben szintén disszidált, majd két évvel később végül a bátyjai is így tettek. Emiatt az 1984-es „Color 3.” csak jóval a rendszerváltás után, 1999-ben jelenhetett meg.

Még Lámer Emillel. Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián

A Color mintegy 15 évi működés után megszűnt, Tibor 2021 december 2-án sajnos elhunyt, s 2024 június 8-án követte őt Felkai Miklós is. A személyiségük azonban most is megkapó, s „mai füllel” is csodálatosak a dalaik – köztük a Fényes kövek, a Nyár, a Vallomás, az Arról jöttem, az Elképzelt világ és természetesen a Féltelek.

Plakátfotók: Sándor Margit. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!