Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.
A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.
Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark
A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:
A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.
A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark
A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.
Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark
A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.
A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark
Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.
Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik. A 65. évforduló napján, 2025. május 13-án 17 órától dr. Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója lesz a Méliusz Helytöri Klub vendége. A Bem téri könyvtár II. emeleti termében megrendezett ingyenes programon a vidámpark születése, a legendás régi játékpark, valamint az állatkert és a fejlesztések is a beszélgetés témái között szerepelnek. Várnak Mindenkit szeretettel!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg. A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén). Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.
A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László
„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.
A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972
A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapokfotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen régmúltjában barangolva, ezúttal az 1937-es esztendőt idézzük meg, amelyről a Fortepan osztott meg fantasztikus képeket. Az Aranybika felvétele Karsai Kata adományának köszönhető.
A fenti fotó jobb szélén egy 6-os villamos is látszik. A következő képeken a Kistemplomban, valamint a Simonffy-sarok még eredeti kupolájú bérpalotáiban is gyönyörködhetünk. Ezt a képet és e cikkünk összes többi fotóját „Tünde” bocsátotta a digitális múzeum rendelkezésére.
Az alábbi látkép megörökítésekor többen is éppen a Déri Múzeumba tartottak.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben egykoron két kollégium is viselte a nevét az íróóriás Móricz Zsigmondnak, aki többek között a Légy jó mindhalálig című regényt is írta (amelyből aztán film is készült).
Az első Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium a Hatvan utcán működött, mégpedig a Sajó István által tervezett 6. szám alatti, eredetileg zsidó bérpalotában. Ennek az épületnek a kollégiumi időkben, 1969-ben készült fotóját osztotta meg most a Fortepan, Kenderessy Tibor adománya révén. Olvasóink az elbeszéléseik szerint szép emlékeket őriznek azokból az időkből, amikor a diákszálló lakói voltak.
A második Móricz-koli a Tanácsköztársaság útján (a mai Egyetem sugárúton működött). Ennek a lebontott épületnek a történetét, és hogy mi lesz a helyén, ebben az összeállításunkban mutattuk be.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapokfotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Debreceni Ünnepi Könyvhét kereken egy hónap múlva, 2025. június 11-én kezdődik – adta hírül a Debreceni Irodalmi Nagyrendezvények című oldal.
Pozsony óvárosa. Fotó: Wikipédia
A seregszemle díszvendég városa Pozsony lesz, az irodalmár díszvendég pedig Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi tanár. A mellékelt plakátról a további vendégek mellett az is kiderül, hogy a programsorozat nem a Csapó utcán lesz, hanem a Bem téri Méliusz-könyvtárban.
Csehy Zoltán. Forrás: Csehy Zoltán Facebook-oldala
A plakát fő figurája Schöne Náci (Lamár Ignác) pozsonyi szobrát mintázza, ami a Fő téri Mayer cukrászdánál áll, és Juraj Meliš készítette 1997-ben. A mindig elegáns és talpig úriember Lamár Ignác (1897–1967) a pozsonyi korzó egyik közkedvelt alakja volt. Állítólag megbolondult egy szerelmi bánattól, s emiatt kezdte róni az utcákat. Gyakran virágot is adott a nőknek, akiket illedelmesen, a cilinderét levéve, három nyelven köszöntött. Olyan volt a pozsonyiaknak, mint a debrecenieknek a Művész Úr, azaz Erdős Mihály. Végül íme a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhét plakátja:
A könyvhét plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapokfotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A most megosztott felvételeinket a 2025-ös vásár első napján, május 10-én készítettük. Szembetűnő volt, hogy ismét vannak vidámparkosok, többek között a Békessy utcai zárt telken is. Íme videón:
Szombati nézelődésünket a Vezér utca felőli részen kezdtük, ahol egyes árusoknál (ahogy máshol is) igen szép sokadalom gyűlt össze. Megfigyelhető, hogy sok helyen akciósnak hirdetik a kitett holmikat.
A millió ruházati termék között láttunk vagány bőrdzsekiket, valamint érdekes kerti díszeket is. Nem kevés a külföldi árus, ők cipőket, papírholmikat és szőnyegeket is kínálnak.
A Békessy utcai villamoskanyar melletti ingatlanon elhelyezett vidámparkot fotókon is megörökítettük. Az alábbi képeken látható játékokon kívül dodzsem is működik ebben a ligetben (lásd a fenti videót).
A 2025-ös debreceni nagyvásár második napján, vasárnap eleinte várható némi csapadék, ám az előrejelzés szerint délután már ismét igazi nézelődős idő lehet. Nem túl messze, a Nagyerdei Stadion mellett a régiségvásár is bebarangolható. Jó szórakozást és portékabeszerzést Mindenkinek!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Az immár atlétikai és salakmotoros részek nélküli, új stadiont többek között Bordás Péter építész tervezte. Összeállításunkban a 10 éves stadion első meccsét idézzük fel az akkori fotóinkkal.
A mieink itt ezen az alkalmon léptek pályára először, hiszen az előző hazai, 2014. április 26-i meccsüket még az Oláh Gábor utcai pályán játszották a Kecskemét ellen.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Immár új stadion szolgálja a futballt és a
virágkarneválokat, ám atlétikai és motorversenyzői része nincs. Elbontották a Csónakázó-tavat és az Újvigadót is, s a helyükre mélygarázst és „vízi ködszínházat”
építettek. A Békás-tavat megnagyobbították, leszerelték a régi fahidat, s felújították a szabadtéri színpadot és a következő évre a víztornyot is. Ma már hiába keressük például a fagylaltosbódét, a spriccelős ivókutat és a
kosárlabdapályát.
A régi stadion kapuja az állatkertnél
Vannak viszontúj szökőkutak s járhatatlan zúzott kővel borított szürkeségek is. Régóta
üresen állnak a Rózsakert Vendéglő és a nyári tábor
területei, s egyre romosabbak a Medgyessy sétány kiürített villái... – az alábbi válogatásban a csendes elmélkedés jegyében azt mutatjuk meg,
hogy pár éve milyen volt az erdő. Mára lett Székelyek
parkja is, ahol nagy ünnepségen zászlót állítottak. Felemás a kép. Eltűntek a békák, és csónakázni sincs hol. Lebontották a strandot, 2020 nyarára újat építettek, és szálloda is szerepelt a tervek között. A XX. század eleji Nagyerdőnk képei idekattintva csodálhatók meg...
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapokfotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Friss felvételeinket 2025. május 9-én készítettük a Nyíl utcáról, a nevének magyarázata pedig a fenti kivágatban olvasható Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyvéből. A környék egyik leghíresebb lakója Rentka László úszóedző, az egyik legfelejthetetlenebb helye pedig a Nyíl utcai pékség volt, ahol óriási sorok álltak a mennyei nagy teflonkenyerekért. Itt működött a sarki kis könyvtár is.
Ma azonban már ez is a múlt, akárcsak a következő fotón még látszó Szőlőskert Étterem, valamint a hajdani 6-os villamos is. Az Árpád téri templom mögött futó Nyíl utcát évtizedek óta négysávosítani akarja az önkormányzat, emiatt a páratlan oldala már szinte lakatlan...
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
.jpg)
