„Debrecen ősszilárdságú népének nyugodt, morális, becsületes jelleme egyedül biztosítja azon nyugalmat, melyre csaták közepett legnagyobb szüksége van a kormányzatnak. Pest népe egy mívelt, szabadságérző, lelkes nép, mely kezdetét adta a forradalomnak”
– vélekedett
Jókai Mór, aki 1825. február 18-án, Komáromban látta meg a napvilágot. A sokoldalú alkotó úgy is ismert, mint a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a
Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja – idézet a Wikipédiáról.
 |
Horovitz Lipót: Jókai Mór (1888) |
Ugyanitt olvasható, hogy a móri csata után, 1849. január 1-jén Jókaiék is Debrecenbe menekültek. Itt is hírlapírással tartotta fenn magát; február 22-én megindította az Esti Lapokat, melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított a radikálisok főorgánuma, a Marczius Tizenötödike ellen.
A Jókai és Debrecen című, Zsigmond Ferenc által írt könyv szerint Jókai Mór Debrecenben a Piac-utca 1914. szám alatt, Tóth Pál házában lakott 1 szoba, bútorral, fűtés nélkül, s fizetett 12 forintot mindezért. Ez a mai számozás szerint a Miklós utca 19. számú háznak felel meg. Napjainkban Jókai Mór előtt Debrecenben utcanév tiszteleg, míg korábban gimnázium is viselte a nevét. Domborműve a Református Kollégium árkádjában található. Jókai Mór 1904. május 5-én hunyt el Budapesten.
 |
Laborfalvy Róza és Jókai Mór. Grafikák: Barabás Miklós |
Debrecenbe 1865. október 7-én is visszatért, a városi színház (1915 óta
Csokonai Színház) megnyitására. Az ünnepségen Jókai Mór prológusát
Jókainé Laborfalvy Róza adta elő, majd a teátrumot
Katona József Bánk bánjának ünnepi előadásával avatták fel. Gertrudist Jókainé Laborfalvy Róza játszotta, míg Bánk bánt
Molnár György, Peturt
Rónay Gyula, II. Endrét
Együd István alakította. Jókai megannyi műve között található az Erdély aranykora, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Szegény gazdagok, Az arany ember, továbbá a Debreczen és A debreceni lunatikus is.
 |
Nyitóképünk teljes méretben. Repró: Wikipédia |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!