Keresés ebben a blogban

2025. február 19., szerda

Két keréken a Sámsoni úti „tankcsapdás” bicikliúton

Debrecenben a Sámsoni út korszerűsítése és szelesítése finoman szólva nem mostanában (hanem 2022 márciusában) kezdődött. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Sámson felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbb 2025. február 16-án jártunk itt, útban a reneszánsz romkastélyhoz, s ekkor örökítettük meg a bicikliút város széli állapotát. De tulajdonképpen egész hosszában is érdemes lenne bemutatni a sínen túli részek helyzetét! Ajánljuk megtekintésre ezzel kapcsolatban az alábbi friss videónkat is...


A hétvégi tapasztalatainkat jól nevelten annyiban foglalnánk össze, hogy aki Hajdúsámson felé kerekezve a képeinken látható helyig, az egykori szovjet tankúsztató vonaláig (a városhatárt jelző tábláig) eljut, annak onnan már könnyű dolga van. Debrecen központja felé bringázva (vagy autózva) azonban még továbbra se számítson full extrás útviszonyokra! (A Sámsoni úti régi mozit lásd itt.)

A belváros felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lampionos csónakos bulik mesés helye volt: a Kincses-tó

Debrecen egyik mára elfeledett vizes csodahelye volt a Kincses-tó. Ez fantasztikus tó a Csapókertben, annak is a Kincseshegy nevű egykori övezetében pompázott! A tér északi részét 1927-ben osztotta ki a város, főként a vagongyári dolgozóknak, de rendőrök, katonatisztek is kaptak 300 négyszögöles ingatlanokat. A Falusi Kislakásépítő Szövetkezet is építkezéseket kezdett itt, 30 évi futamidőre – elevenítette fel a Csapókerti kalendáriumban Varga Józsefné Elza néni, aki 1930 óta lakott a Liget téren, és a házuk 2100 pengőbe került. 

A Kincses-tó. Fotó: Csapókerti Kalendárium

 Előttük terült el az óriási Kincses-tó, amit Vasas Gusztáv bérelt a várostól. Minden tavaszon hallal telepítette be, így egész nyáron lehetett pecázni benne. A parton állt a pihenőtanyája, télen ez volt a korcsolyázók melegedője. Egy Fipula János nevű fiatal csónakot épített, s azzal ringatóztak a tükrön.

Dr. Nyakas László 1985-ös cikke a Kincses-tóról

A Csapókerti Kalendáriumban olvasható az is, hogy a jázmin- és vadrózsabokrokkal ölelt téren lampionok világítottak, s nyáron halvacsorás mulatságokat tartottak. II. világháború után, amikor Vasas Gusztáv meghalt, minden szemetet és hulladékot a tóba hordtak – emiatt kérték végül a vizes hely megszüntetését, így a bombázások törmelékeit is odavitték. Aztán, 1974. augusztus 12-én itt adták át a Jancsi és Iluska Játszóteret, de a Liget tér átépítve, napjainkban is kedvelt helye a környéknek.

A régi játszótér (Helytörténeti Fotótár)

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben

2025. február 18., kedd

200 éve született a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór

„Debrecen ősszilárdságú népének nyugodt, morális, becsületes jelleme egyedül biztosítja azon nyugalmat, melyre csaták közepett legnagyobb szüksége van a kormányzatnak. Pest népe egy mívelt, szabadságérző, lelkes nép, mely kezdetét adta a forradalomnak”
– vélekedett Jókai Mór, aki 1825. február 18-án, Komáromban látta meg a napvilágot. A sokoldalú alkotó úgy is ismert, mint a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja – idézet a Wikipédiáról.

Horovitz Lipót: Jókai Mór (1888)

Ugyanitt olvasható, hogy a móri csata után, 1849. január 1-jén Jókaiék is Debrecenbe menekültek. Itt is hírlapírással tartotta fenn magát; február 22-én megindította az Esti Lapokat, melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított a radikálisok főorgánuma, a Marczius Tizenötödike ellen. 
A Jókai és Debrecen című, Zsigmond Ferenc által írt könyv szerint Jókai Mór Debrecenben a Piac-utca 1914. szám alatt, Tóth Pál házában lakott 1 szoba, bútorral, fűtés nélkül, s fizetett 12 forintot mindezért. Ez a mai számozás szerint a Miklós utca 19. számú háznak felel meg. Napjainkban Jókai Mór előtt Debrecenben utcanév tiszteleg, míg korábban gimnázium is viselte a nevét. Domborműve a Református Kollégium árkádjában található. Jókai Mór 1904. május 5-én hunyt el Budapesten.
Laborfalvy Róza és Jókai Mór. Grafikák: Barabás Miklós

Debrecenbe 1865. október 7-én is visszatért, a városi színház (1915 óta Csokonai Színház) megnyitására. Az ünnepségen Jókai Mór prológusát Jókainé Laborfalvy Róza adta elő, majd a teátrumot Katona József Bánk bánjának ünnepi előadásával avatták fel. Gertrudist Jókainé Laborfalvy Róza játszotta, míg Bánk bánt Molnár György, Peturt Rónay Gyula, II. Endrét Együd István alakította. Jókai megannyi műve között található az Erdély aranykora, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Szegény gazdagok, Az arany ember, továbbá a Debreczen és A debreceni lunatikus is.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 17., hétfő

A Debreceni Első Takarékpénztár

A Debreceni Első Takarékpénztárt 1846. február 18-án alapította meg Zalay Alajos, Karap Sándor, Sárváry Ferenc, Telegdi K. László, Péczely József és Bészler Károly.

A Kossuth-sarki bankpalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi nemes ügyet is szolgáló szervezet igazgatója Zalay Alajos lett, tisztviselői pedig Komlóssy Imre és Csanak JózsefA bank a mai Régi Városházán bérelt helyet.

Még a szomszédos Gambrinus-bérpalota nélkül

Majd 1868-ban befektetési céllal megszerezték a Táncos Kovács-házat, valamint két szomszédját, a Kossuth utcai Auer-házat és a Piac utcai Rádl-házat.

A Kossuth-sarki Kontsek-üzlet portálja

A középső épületben az elegáns üzletek mellett a Czifra kávéház is működött (ahol Boka Károly prímás muzsikált), az első emeletet pedig a kaszinó bérelte. Az Auer-házat 1890-ben már a takarékpénztár bonttatta le az első székház felépítése érdekében.

Az első székház a Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy évvel korábban, 1889-ben a Piac utca 53–55. szám alatti, gyönyörű ház is elkészült, amit szintén a takarékpénztár építtetett. A Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, ahol a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Ilyen jelkép a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. Papp József leírása szerint a pénztár két évtized alatt kinőtte a Kossuth utcai, kétemeletes székházat (ami egyébként ma is áll). Így emiatt egy hozzákapcsolt háromemeletes palotát terveztetett a saroktelkekre.

A Hungária-bérház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás szecessziós építményt ifj. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész tervezte meg, és főként helyi mesterek (Tóth István, „Pavlovics és Szilágyi” építészek, Somogyi Sándor szobrász stb.) készítették el 1912-re. Az ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokban volt, míg a hivatali lakások és irodák a főutcai első emeleten.

Merkúr (Hermész) szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sarkon itt is Kontsek Kornél nyitott ruházati üzletet, és a Kossuth utcai első emeletre a kaszinó költözött. A mesebeli létesítményben társalgók, olvasó-, biliárd-, kártyázó- és díszterem is volt, továbbá pincei vendéglő és sörcsarnok. A házat és a pénztárat 1951-ben vették állami tulajdonba. A régi ügyféltérbe a honvédségi tiszti klub költözött (itt ma kínai bolt üzemel), a kaszinó helyén pedig később a Debreceni Művelődési Központ működött.

A már torony nélküli palota. Fotó: Pathó Sándor, 1975

1846-ban egyébként a pénzintézet kezdeti 600 részvényét 156-an vásárolták meg. Sz. Kürti Katalin dolgozatából az is megtudható, hogy 10 év után a pénztár már kulturális és szociális ügyek támogatására is áldozhatott. Ez hazafias nemzeti célokra is kiterjedt, továbbá a tudomány és művészet istápolására, egyházi és emberbaráti célokra, betegek és szegények segélyezésére, valamint a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésére is. A pénztár támogatta például a Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a Dalegyletet, a Református Kollégiumot és a Csokonai Kört is! A palotában 1982-től működött ifjúságpolitikai KISZ-klub (IPK) története és emlékei ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel sok szép régi képpel.

A volt Hemo kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai régi ügyféltér kapujának egyik táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Feltámad a Sámsoni úti misztikus reneszánsz romkastély

Debrecen legendákkal övezett, különös építménye a Sámsoni út, a dombostanyai út és az Erdőmester utca között található. Ezt a reneszánsz várkastélyt a néhai Ilia de Riska görög–olasz művész kezdte építeni, de a halála miatt nem tudta befejezni. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épületek a dombosi útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet látogattuk meg 2025. február 16-án, miután sajtóhírek szerint a létesítménynek immár új gazdája van, aki azt tervezi, hogy rendezvényhelyszínként élettel tölti meg a sokat látott falakat.


A fenti videónkban az épületegyüttest körülvevő utakról feltáruló látványokat foglaltuk össze.

A főépület nyugati oldala. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasárnapi ottjártunkkor már megtisztították az épületek körüli területeket, s a medence és az épületek is teljesen láthatók, mivel a kerítések mentén is levágták a sövényeket.

A dombostanyai leágazásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 16., vasárnap

27 esztendeje hunyt el a pallagi iskola leghíresebb diákja, Wass Albert író, költő


Debrecenben 1928 és 1931 között tanult a Pallagon működő gazdasági akadémián Wass Albert, aki 1998. február 17-én hunyt el Floridában. Az intézmény máig leghíresebb tanítványának emlékét díszes tábla őrzi az iskola épületének falán. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A pallagi emléktáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A személyére egy egész alakos szobor is emlékezik, mely a Medgyessy sétány melletti Székelyek parkjában található, és Györfi Sándor alkotta 2008-ban (lásd az első felvételünkön). Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert 1908. január 8-án született a Kolozsvár melletti Válaszúton. A kétszeres Baumgarten-díjas erdélyi magyar író és költő Debrecenben gazdászdiplomát szerzett, majd Stuttgartban (Universität Hohenheim) és Párizsban (Sorbonne) tanult tovább, ahol erdőmérnöki és vadgazdasági diplomákat szerzett.

A téli sétányon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A némelyek által napjainkban is vitatott életútja a világhálón is olvasható. Mi a nagyerdei szobra körül elhelyezett hatalmas kövek egyikét mutatjuk be, melyen többek között ez olvasható:
Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked: ne hidd, hogy csúnya és rossz a világ. A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember.
Az egyik emlékkő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Egy másik nagyerdei kő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

5 éve kezdődött a Dósa nádor tér átépítése



Debrecenben a mai Dósa nádor téri korzót, valamint a hozzákapcsolt Csapó utcai új sétálóövezeti részt 2020. február 19-én kezdték építeni. Emiatt azóta nem lehet parkolni ezeken a területeken (se), ám nem ez az egyetlen változás itt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Munka a Csapón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2020. augusztus 15-én átadott új Dósa nádor téren állították fel Szent István szobrát, valamint egy színváltós szökőkutat és ferde villanyoszlopokat is telepítettek ide. A Csapó utcai új korzószakaszon megmaradt ugyan a virágpiac, de már csak a páratlan oldalban, és az árushelyeket nem a korábbi hagyományos asztalok alkotják, hanem az alábbi képen látható építmények.

Az új virágpiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dósa nádor téri területet később még bővítették, és ennek révén a Sas utcán 2024. január 26-ra megépítették a mélygarázst, valamint a Szent István parknak nevezett placcot is. A Medgyessy Ferenc által alkotott Mackós kutat a megszüntetett kis parkból áthelyezték a kövezett részre. Mindezeket megelőzően kivágták az érintett részen a fákat és más növényeket. Azóta már ilyen a szintén renovált, valamint a lépcsőházától megfosztott Kis Orbán-ház mögötti „park”:

A Szent István park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szó volt arról, hogy a fenti helyre építenek egy inkubációs központnak nevezett üveglétesítményt, de ez eddig nem valósult meg. Mindeközben mára azóta a Dósa nádor téri Wolff-palota is lakatlan lett, mivel a szerkesztőség elköltözött belőle. Ellenben a szomszédos Turmix Bár ma is működik, akárcsak például a Parasztbolt és a Dollárház.

A szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink fotókkal és videókkal:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Fenti fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József