Az 1538-ban megnyílt Református Kollégium

A 2023-ban immár 485 éves ősi debreceni oktatási intézmény rekonstruált rajza. Grafika: © Szegedi Károly

 

A Debreceni Református Kollégium és az András-templom egykori épületegyütteseire, a Pap-tavára, a Régi Városháza előző épületére, valamint a hajdani cívisváros tovatűnt utcáira és épületeire is rácsodálkozhatunk az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész, helytörténet-kutató alkotásainak köszönhetően.

A most elkészült, és a Debreceni Képeslapoknak felajánlott, legutóbbi kollekciójában Szegedi Károly mindenekelőtt bőséges terjedelemben és ámulatba ejtő részletgazdagsággal foglalkozik a Református Kollégium 1802-ben leégett, korábbi házainak rekonstruálásával.

Szegedi Károly fotója: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen emblematikus létesítményének számító, nagy múltú iskolát minden irányból bemutatja, s ehhez régi térképeket és mai műholdképeket egyaránt felhasznál. Ezt a folyamatot a cikk végén egy speciális blokkban is illusztrálja a képzőművész.

Szegedi Károly a most közzétett, legújabb összeállításában a hajdani András-templomnak is bőséges teret és perspektívákat szentel. Ez a református gyülekezeti helyünk a mai Nagytemplom helyén állt, és szintén az 1802. június 11-i tűzvészben pusztult el.

A képzőművész ezúttal két beállításban és színezéssel is rekonstruálta a Református Kollégium kelet felől feltárult testét. A kép aljára egy korabeli utcakapitányi épületet helyezett el.

Szegedi Károly a bevezetőben kiemelt városrészeken és épületeken kívül a Csapó utca elejének 220 évvel ezelőtti arcát is feltámasztotta a korabeli és a legmodernebb technikák ötvözése révén...

Az alábbi grafikán a Hatvan utca és a mai Kálvin tér 1802 előtti területére is rácsodálkozhatunk:

Szegedi Károly ebben az új csokrában a Régi Városháza előző épületét, valamint az útburkolatot helyettesítő hidakat is tiszteletre méltóan cizellált grafikákon keltette újra életre.

A Református Kollégium korábbi épületegyütteséről végül következzen a nyugat felőli látképe...

Utolsó előtti képünkön a fent már jelzett munkafolyamat-szemléltető montázst közöljük:

A rekonstrukciós alkotások készítésének egyik módszere. Illusztráció: © Szegedi Károly

Szegedi Károly előző kollekciója, amelyet a reformáció napja tiszteletére bocsájtott rendelkezésünkre, erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

Az egykori Fűvészkert környéke nyugat felől. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Élet a Varga utcánál, 1938-ban

A Varga utca a piarista gimnázium és a püspöki hivatal vonalában, előtérben a 6–8. szám alatti házakkal

Debrecen múltjából Fóris Gábornak és Vastagh Miklósnak köszönhetően is sokat tudhatunk meg.

Gazdag fotográfiai hagyatékukat a Fortepan tette közzé (ennek az összeállításunknak a megjelenése idején sajnos még helyszín megnevezése nélkül). Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Ebben a kollekcióban megannyi debreceni 1938-as felvételre is rácsodálkozhatunk.

A mostani cikkünkben megosztott debreceni fotók készítóje a Batthyány utca (lásd a fenti képeken), valamint a Varga utca életét fényképezte, s közben a Szent Anna utcát is megörökítette. 

Az előbbi felvételen sorakozó katonákat a Szent Anna Székesegyház (akkor templom) ablakából kapták lencsevégre a Szent Anna utca macskakövén. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A kárázatos képek között a piarista gimnáziumban (a ma Szent József nevét viselő katolikus gimnáziumban) is gyönyörködhetünk, akárcsak az utcakövek mintázatában.

A fenti képen ennek az intézménynek a Varga utcai oldalában várakozik a lovas szekér, a háttérben pedig a későbbi Ludas Matyi Eszpresszó épülete (akkor Kun József fűszer-csemege üzlete) látható. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Napjainkban e kerítés mögött működik a római katolius püspöki hivatal.

A felvételek alkotója szerencsére az emberekre is kíváncsi volt. Szintén örömteli, hogy az alábbi fotó jobb szélén látható világos épület napjainkban is áll. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Sőt, a fotós ügyelt a részletekre, és szinte centiméterről centiméterre haladt. Ennek köszönhető, hogy az imént nevezett világos épületek pinceablakai és a kapu is összehasonlítható a mai arcukkal.

A következő képünk előtt néhány szó a Varga utcáról. Ez az utca is derékutcának számított, és itt laktak és dolgoztak a csizmadiák. Mellettük a cserzővargák és a tímárok műhelyei is főként ezen a környéken voltak. A Varga utcát előzőleg Szent Erzsébet utcának is nevezték.

A hagyatéknak a Batthyány utcai bérpalotáról és a környezetéről is vannak csodás felvételei, ezekben a pazar jelenetekben itt gyönyörködhetnek az érdeklődők. DBKL

A Szent Anna utca 21. szám alatti római katolikus (fő)plébánia, ahol Petőfi Zoltánt megkeresztelték

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1936 gyönyörű tele a Szent Anna Székesegyháznál. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós hagyatéka

A „Légy jó mindhalálig” Debrecene

A Debrecenben játszódó történetek talán leghíresebbike a Légy jó mindhalálig című, 1920-ban megjelent regény, amelyet Móricz Zsigmond írt. A szerző az 1800-as évek legvégén a Református Kollégium diákja volt, és az annak során szerzett élményeit, megpróbáltatásait meséli el a szép műben.

A könyv sok-sok kiadása közül most az 1965-ösből szemezgetünk, s tesszük ezt azért is, mert nagyszerű illusztrációk gazdagítják (Móra Könyvkiadó). A csodás rajzokat, akvarelleket Reich Károly készítette, aki mások mellett a debreceni illetőségű Haranghy Jenőnek is a tanítványa volt.

A Csokonai Színház a XIX. század végén. Rajzok, festmények: Reich Károly

A művész a könyvben értelemszerűen a legtöbbször a Református Kollégiumot és a benne játszódó jeleneteket ábrázolta, de az alkotásainak köszönhetőn rácsodálkozhatunk például a Kálvin téri Emlékkertre (lásd legfelül), a Csokonai Színházra és az alább látható, régi Batthyány utcára is.

Mindezek mellett természetesen a Nagytemplom és a mai Kossuth tér elődje is megjelenik a megannyi alkotás soraiban. És ugyanakkor az Oratórium is felismerhető a gyönyörű képek között...

A könyvet 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették. Az utóbbi során a Cserepes utca egyik háza is forgatási helyszín volt. Ennek a lebontott kis épületnek a szomorú története olvasóink visszaemlékezései alapján ebben az összeállításunkban ismerhető meg, sok fotóval. DBKL

Nyilas Misiék a Református Kollégium Oratóriumában. Rajzok, festmények: Reich Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Masits István festményei a hófödte Debrecenről

Debrecen művészei közül Masits István festő-grafikus a hagyományok és régi értékek tisztelőinek sorát gyarapítja. A közelmúltban megrendezett kiállításán mindezek mellett a napsütéses-hófödte Debrecenben is gyönyörködhettünk az általa megörökített jeleneteken.

A Kígyó és a Lorántffy utca találkozása. Képek: © Masits István / Debreceni Képeslapok

A konzervatóriumban látható volt tárlat alkotásainak sorát a Medgyessy sétány 3. szám alatti villa képével kezdtük, a következő reprodukciónkon pedig a fehérbe öltözött Darabos utca köszön vissza az azóta lebontott kis házaival:

A mindig nyitott szemmel és kéznél lévő fényképezőgéppel közlekedő Masits István a Nagyerdőn kívül az óváros utcáit is szívesen rója. Az alábbi festményének ,,Téli hangulat" a címe. Képek: © Masits István / Debreceni Képeslapok

Nagy kedvence a Bodrog vidéke is, ahonnan szintén egy meseszép témával tért haza. További műveiért pedig kattints az itt található cikkünkre! Képek: © Masits István / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Tanácsköztársaság útja

Debrecenben 1968-ban, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság majdani kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából pártbizottságunk anno egy pazar, színes propagandakiadvánnyal tisztelgett a korabeli események előtt.

A Hajdú–Bihar 1968 című brosúrából természetesen a szintén ezekre emlékeztető sugárút fotója sem maradhatott ki. Mégpedig az a része, amit Március 21. térnek neveztek, ahol a Proletár című, hatalmas szobor állt.

A Tanácsköztársaság úti Egyetem Kávéház és a Vár/Nyomtató utcai Várkapu Étterem 1971-ben. Fotók: HBN

A rendszerváltáskor ezt a Kiss István-művet is ledöntötték (sőt letörték), mára pedig – úgy tűnik – nyoma veszett. Nem mellékesen, előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is, de az legalább máshol még megvan:

A Marton Ferenc által készített bakaszobor (1940) anno a sugárúton és ma a Kossuth Laktanyában

A helyet immár Egyetem sugárútnak és Nagy Lajos király térnek hívják, és ha megvalósult volna a 2011-es ígéret, akkor itt ma már a névadó államférfi lovas szobrának kellene állnia.

A Március 21. tér 1966-ban és napjainkban

Magát a sugárutat pedig anno Borsos József főépítész jelölte ki, és eredetileg az újonnan megépített egyetem terét, valamint Déri Múzeumot kötötte volna össze. A felszabadulásig ,,Horthy Miklós" volt a neve, a rendszerváltás óta pedig ,,Egyetem". DBKL

A Tanácsköztársaság útja látképe 1981-ben. A fotó a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyvben jelent meg.
Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya

(Ha érdekel a régi Batthyány, Kossuth és Csapó utca, akkor látogass ide.)

A régi Egyetem kávéházat már lebontották, és a látványterv
szerinti 8 emeletes lakóház lesz a helyén. Látványterv: Homologue 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag és Bengáli

Debrecenben a rendszerváltás előtt szinte minden középületen, még a Csokonai Színházon is vörös csillag ,,pompázott". Így volt ez a főutcán is, aminek akkor Vörös Hadsereg útja volt a neve. A hagyatékból vásárolt, első fotónkon az ismeretlen szerző a Széchenyi utcai szakasz felől, a Kistemplom mellől örökítette meg a városháza és az előtte zajló forgalom látványát.

Akkoriban a városházának se ez volt a neve, hanem tanácsháza. A kereszteződésben sorakozó járművek között pedig egy Bengáli villamos is sárgállik az egyetlen meghagyott villamosvonalon. Hol volt még ekkor a sétálóövezet? Fotósunk lesétált a MÁV-igazgatóság mögötti térre is, ami – mondanunk se kell – nem Dósa nádor tér, hanem Tótfalusi tér volt. Eredetileg pedig Dégenfeld tér, ahol a fantasztikus debreceni kenyereket is árusították.

A fenti kereszteződést Tulok Ferenc is megörökítette a Képzőművészeti Alap KVBP 1976-os képeslapján

A megörökített jelenet idején egyébként a jobbról látható szerkesztőségi épületben még minden bizonnyal az MSZMP napilapját készítették. S végül még egy mesés felvétel ugyanabból a hagyatéki csomagból, de már 1990-ből, tehát a rendszerváltás után. A Kálvin téri Emlékkert dzsungelszerű arcára csodálkozhatunk rá, amilyen a 2010-es átépítésig volt e barátságos hely.  Ha szívesen nézegetnél további hasonló retro fotókat a Vörös Hadsereg útjáról, akkor látogass erre az összeállításunkra. Jó barangolást! DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Utopia

Debrecen egyik leghíresebb bulihelye volt 1998. szeptember 5-ig az Utopia Disco & House Club (akárcsak a legendás Újvigadó). Egy Vágóhíd utcai épületben nyílt meg 1997. január 10-én, amikor is sztárvendégként Sipos F. Tamás szórakoztatta a nagyérdeműt.

Egy olvasónk szerint korábban a Kőbányai Porcelán gyára működött az épületben, ahol porcelán villamossági eszközöket készítettek – lásd a hozzászólásokat. A fenti jegymásolatot egyébként Kiss Mónika és Harcos Tibi is feltöltötte a fotóinkhoz.

Katonka Róbert két belső felvétellel is megörvendeztette mindazokat, akik szép emlékeket őriznek az Utopiáról. Tőlük tudjuk azt is, hogy a Z+ invázió és az akkori DJ-k szerint az ország legjobb discoja volt ez a Zsibivel szemközti klub!

Idézet Katonka Róberttől: ,,Majdnem 2 éven át üzemelt ez a nagyszerű house club. Ami meg 20 év elteltével is ilyen érdeklődésnek örvend. Noha a helynek mar csak az emlékei vannak meg, és maga az épület,ami már semmilyen formában nem hasonlít az egykori önmagához."

És még egy vélemény: ,,Imádtam oda járni, ez egy család volt szinte akik oda jártak, hétről hétre!!!" A diszkó később átalakult, és a neve Rivalda Dance Ring Ifjúsági Szórakoztató Centrum lett.

Harcos Tibi ezt is leírta: ,,Van egy bélyegzőm, amivel a belépők kezére nyomtak, az UV-tintás párnával együtt." Sőt, Ő egy darabkát az Utópia belső falából is eltett emlékbe... S vajon mi van ma az 1998. szeptember 5-én bezárt disco épületében? Íme:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!