Régi fotók – Tőletek (1. rész)

Debreceni Képeslapok című magazinunk sok régi fotót kap – és tesz közzé – az olvasóitól a családi archívumaikból. Most ezek közül válogatunk. Nem mostani (hanem 1953-as) az alábbi csoportkép. A Pálfiné Jutka által megosztott fotón a Debreceni Vörös Meteor futballcsapatának vidám játékosai pózolnak.

A következő fénykép már 1960-as eseményt dokumentál: kisdobos- és úttörőavatás látható rajta a Nagyerdei Stadionból. Forrás: Oskar von Roscher.

Van képünk az első virágkarneválról is. Ezt 1966-ban készítette Kiss István, s a fotót a leányától, Kiss Erikától kaptuk, aki maga is szerepelt a rendezvényen.

A korszakhoz több nagy csoda is kötődik. Az egyik a vidámparkban kiállított, fantasztikus repülőgép – ennek fotóját Bakó Iréntől kaptuk, a képet pedig az édesapja készítette.

Fogl Mártonnak köszönhetően a régi vásárcsarnok építését is felidézhetjük. 1975-ös a felvétel, s a Csapó utca átalakítása és a Nyomtató utca eltüntetése is megfigyelhető rajta.

A fenti képhez kapcsolódik Palincsár Zoltán összeállítása. Az ő montázsa a piac utolsó napjait, valamint a csarnok helyére felhúzott bevásárlóközpontot és „színházat” is bemutatja.

Visszatérve az 1970-es évekbe, vannak kedves emlékeink a régi Békás-tóról is. Akkor még nem volt meg a termálfürdő, viszont a helyén egy másik tó terült el. Az 1977-ben készített fotót Velki Barbarától kaptuk.

Ilyen volt a Békás-tó az átépítése előtt. Fotó: Szabó Tibor

Az 1970-es évek végén a Faraktár utcaiak élete is gyökeresen megváltozott. Akkor emelték ugyanis a vasúti felüljárót – ezt örökítette meg a Szoták Jánostól kapott kép.

Aztán az 1980-as években kiépült az Akadémia utca is. Az alábbi fotót Kissné Kálmánchelyi Edit küldte. Köszönjük szépen ezt is!

Hudacsek Zoltán szintén nagyon sok értékes fotográfiával lepte meg a DebreceniKépeslapok olvasóit. Alábbi képe 1981-ben készült (május elsejei ünnepnap idején), amikor még a 4-es főút a Kossuth utcán haladt át...

Akkor még javában élt és virult a Kölcsey-művközpont. Az intézmény épületét 2003-ban bontották le, s a helyére konferencia-központ, hotel és galéria került. Bányai Sándor 2007-es fotóján a da Vinci-kiállítás dekorációja magasodik az új téren.

Kiss János ugyanakkor a néhai csónakázó-tóról küldött nekünk egy pazar képet. A 2011-es felvételen még nyoma sincs az új stadionnak.

S végül egy Csapó utcai mementó, Linci St Katától. Ő a tűzfal-dekorációt kapta lencsevégre, s élménybeszámolója szerint a legjobbkor: pár nappal később ugyanis eltávolították a feliratot.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mennyei pásztorételünk, a slambuc

Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai árkád, amit sok debreceni kikerül

Debrecen egyik ősi diákhagyományja az, hogy aki átmegy a Piac utcai Régi Városháza árkádjában, az egyest kap aznap az iskolában. Emiatt sokan még jóval a tanulmányaik befejezése után, felnőttként is tartják magukat ahhoz, hogy kikerülik ezt a patinás épületrészt. A hiedelem szerint az átkot az is megtörheti, ha áthaladáskor nem veszünk levegőt, vagy a középső és a mutatóujjunkat összeszorítjuk, vagy nem beszélünk, amíg a szekabarlangban tartózkodunk.

A békebeli Piac utca. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az Aranybikának is van ilyen helye, ugyanakkor hasonló található például a Csapó utca és a Dósa nádor tér sarkán is. Az igazi árkádfóbiások ezeket is kikerülik. De természetesen nem mindenki foglalkozik ilyesmikkel, és gond nélkül sétálgatnak az oszlopok között.

A Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-ban 180 éves Régi Városháza története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, míg az épülethez tartozó, mintegy 210 éves Kis Orbán-ház históriája erre a képes cikkünkre látogatva tárul fel.

Csillaggal. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A szekundabarlangban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Újjászületett értékeink a cívisvárosban

Debrecen múltjának felidézése mellett magazinunkban gyakran és nagy örömmel adunk hírt a cívisváros legújabb kori eseményeiről is.

A rendőr-főkapitányság (balról a barna épület) és a szintén renovált Balogh-ház a napsütötte Kossuth utcán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ilyen például az, ha felújítják valamelyik régóta romos épületünket,mint legutóbb az Egyetemi templomot és a Kistemplomot is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A felső képeken a Vár utcai zenepalota megszépült külsejét csodálhatjuk meg, a második felvételen pedig a Simonffy utca szintén szépen rendbe tett lakóházát. A következő fotónkon a zöld épülettel szemközti házra, a törvényszéki palota itteni szárnyára pillantunk, majd pedig a Széchenyi utcát keressük fel, ahol a főhomlokzata tündököl. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A törvényszéki palota kívül-belül megszépült, így tehát a Széchenyi utcai homlokzata is gyönyörű lett. Ez csodálható meg a következő felvételen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A törvényszékkel szemben található Debrecen legrégebbi lakóépülete, a Régi Posta fogadó, szintén takarosan rendbetéve. Ezt mutatjuk be az alábbi képen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A környéken barangolva a Hatvan utcán is szívet melengető változást tapasztalhatunk! Való igaz, sajnos itt is volt bontás, de az egykori szecessziós lakóépületet pazarul kicsinosították. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Íme a legfrissebb példa az alábbi képen: a Hatvan utca és a Bethlen utca sarkán hotel született a régi épületből. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Onnan nem messze egy másik bravúros renoválásról is fontosnak tartjuk a megemlékezést, ez pedig a Vénkert szélén álló, Böszörményi úti malomépület rendbetétele és átalakítása. A patinás helyen szintén szálloda működik immár. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A belvárosba visszatérve, a Kossuth utca is tartogat örömteli fejleményeket:

A Kiskossuth melletti, 200 éves ház is megszépült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Széchenyi utca 46. szám alatti ház renoválásának eredményét is öröm nézni.

A Széchelyi utca 46. szám alatti, szépen felújított irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti példák mellett olykor a kevésbé szem előtt lévő házak tulajdonosai is ragyogó tettekről tesznek tanúbizonyságot, miként azt például az egykori ruhagyár (eredetileg szalámigyár) melletti Monti ezredes utcában is megcsodálhattuk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református templom szintén szemet gyönyörködtető lett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A renoválások egyébként nemcsak úgymond a történelmi épületeket érintik, hanem például a Vásáry-sarki, klasszikus szocreál házat is. És ez nem is baj, hiszen az is Debrecen múltjának a része – miként a jelenének is. Lentebb görgetve a Péterfia utcai új lakótömbbel szemközti cívisház újjászületését mutatjuk be, és még a Bajcsy-sarokra is ellátogatunk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vásáry-sarki, 1952-ben emelt épületben működött a tervezővállalat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Péterfia utca egyik remek kivétele: nem bontottak, hanem éttermet nyitottak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bajcsy-sarki palota is gyönyörű lett! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az „IPK”

Debrecen első takarékpénztárának a cívisváros szívében pompázó palotában volt a központja. Az 1846-ban alapított pénzintézet a II. világháború után már nem működhetett, és a vagyonát is államosították.

A takarékpalota látványa az egykori Medgyessy Terem felől. Fotó: Pathó Sándor, 1975

Most mindenekelőtt egy olyan ritka üdvözlőkártyát mutatunk róla, ami az „IPK"-s (ifjúságpolitikai klubos) időkben készült szépen fellobogózva. Az épület akkor már nagyon fakó volt. Látható az is, hogy az alsó szint vörösréz-domborműves borításait eltávolították, és műkőlapokat szereltek a helyükre.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

A második képen az is szembetűnő, hogy a palotának eredetileg szép saroktornya is volt (ez tűz áldozata lett), ugyanakkor a felső szint helyiségeit is erőteljesen átépítették, amikor ott is lakásokat alakítottak ki. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) által létrehozott IPK 1982-től működött a Kossuth utcai részen, míg a Vörös Hadsereg útján lévő tömbben egyebek mellett a Hemo, azaz a helyőrségi művelődési otthon fogadta – többnyire zártkörűen – a közönséget.

A gyönyörű palota mai látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az IPK azonban nyitott és sokszor ingyenes hely volt, ahol sok-sok zenei és prózai eseményt, előadást tartottak a kiállítások, versenyek és filmvetítések mellett... 2022-ben az átépítés alatt lévő Csokonai Színház intézménye működött itt, aztán a Vojtina Bábszínház részlege került ide, a Hemo-részt pedig kínai üzlet foglalja el. A takarékpalota története ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A gazdagon díszített, saroktornyos épületegyüttesben kaszinó, sörcsarnok, irodák és luxus lakások is voltak.
A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hemo kapuja 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A debreceni kenyér

Kenyérárusító asszonyok a Dégenfeld téren (ma Dósa nádor tér)

A debreceni ételspecialitások egyik leghíresebbike az óriási kerek kenyér.

A fotó egy képeslaprészlet, és a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Leírások szerint nem akadt párja, ugyanakkor a cívisváros nevét viselő béles és perec is pompás csemege volt.

1910-es, színezett üdvözlőkártya a Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri árusokról

A „szekérkerék-nagyságú”, pirosra sült, magas kenyereinket messze földön ismerték.

A Hajnal utcai, hajdani pékség maradék épületei, ahol szintén isteni kenyerek és pékáruk készültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Már 1793-ban egy bizonyos Towson nevű, angol utazó állítólag így áradozott róla: „Könnyebb, fehérebb és ízletesebb kenyeret sehol a világon nem ettem, mint Debrecenben!”

 Szintén a mai Dósa nádor tér a piacos időkben (Fotó: Déri Múzeumi brosúra, 1982)

(Vajon mit szólt volna az úr, ha a debreceni töltött káposztát is megkóstolhatja?) Egyébként a kenyereket is a Dégenfeld téri, azaz a mai Dósa nádor téri piacon árusították.

Az egykori Nyíl utcai pékségben is mennyeien ízletes és hatalmas teflonkenyereket
sütöttek. Belső fotó a cikk végén! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A két világháború között száznál is több vaspavilon állt ott, amikből lacipecsenyét, mézeskalácsot, kávét és káposztát is kínáltak az árusok. Szintén helyi kuriózum a debreceni perec.

Ez olyan (sós vagy édes) kis tésztakarikákat takar, amikből mintegy harmincat fűztek össze a vásárokra. Rajtuk kívül a debreceni béles szintén itteni jellegzetes csemege, amit nyújtott-hajtogatott tésztából készítettek, és mazsolás túróval vagy dióval töltöttek. Isteni finomság lehetett!

A Hajnal utcai, hajdani pékség üzletrésze a hátsó üzemi épülettel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kisült a kenyér az egykori Nyíl utcai pékségben. Fotó, kiadó: Megyei Tanács, Idegenforg. PKV