Keresés ebben a blogban

2023. november 30., csütörtök

Az Újvigadó


A debreceni Nagyerdőben 44 éven át két vigadó működött: az 1826-ban megnyílt Régi, valamint az 1970-ben átadott Új. Ma már csak egy létezik – az öregebb túlélte az ifjat. 1970-ben amúgy még tervben volt a Régi Vigadó lebontása a „rossz állapota” miatt (lásd lentebb, a második cikkmásolatban).

A végül 1970. május 9-én átadott és 14 millió forintba került vigadónak 600 adagos konyhája is volt. Fotó: HBN

(A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A Mikolás Tibor által tervezett Újvigadó, előtte pedig a „klasszikus” méhsejt-virágtartók.
Képszerző: Ismeretlen. Forrás: Hagyaték. Az első képeslapot Csobaji Előd fotózta

A kultúrpark és a strand közötti csónakázó-tóhoz sziget, fahíd és kis Bauhaus kölcsönzőépület is tartozott, s az állatkert létrehozása (1958) előtt a medence mellett működött a Leveles Csárda.

A Napló beharangozó cikke 1970. május 9-én

Ott, a Leveles Csárda helyén épült meg az Újvigadó.

Ezt a képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban

A Mikolás Tibor által tervezett Újvigadó már önkiszolgáló éttermet, kocsmát, kerthelyiséget és emeleti bulihelyszínt is magában foglalt.

Nagy élet, nagy emlékek! Fotó: Hapák József / Balázs és Társa Bt.

A tavon facsónakok, majd bádogladikok, végül vízibiciklik is szolgálták a ringatózni vágyókat. A partra épült Újvigadóban étel-ital és muzsika derítette még jobb kedvre a vendégeket, akik a közeli stadionban, Békás-tónál és vidámparkban is kiválóan szórakozhattak, töltekezhettek élményekkel.

Ilyen volt a befagyott csónakázó-tó. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Újvigadó és a csónakázó-tó sorsa 2013-ban pecsételődött meg végleg: az új – 20 ezer nézőt befogadó – stadion megépítése miatt mindkettőt lebontották. A helyükön park, mélygarázs (200 férőhellyel), valamint szökőkutas vízi ködszínház van.

2013 – a gyászos vég... Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A beruházáskor még azt hallhattuk-olvashattuk, hogy a Békás-tavon lesz az új csónakázási lehetőség, de ez eddig nem valósult meg.

Szieszta az Újvigadó teraszán, 1978-ban. Fotó, kiadó: Megyei Tanács, IPK Váll.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban

Debrecenben a XX. század első felében is meghatározó városképi változások zajlottak. Kiválóan példázzák ezt a Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékából származó, 1936-ban készített fotográfiák,  melyek a Fortepanon fedezhetők fel.

A Szent Anna utca a Kun József kereskedése melletti kerttel. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Ettől függetlenül a fotók határozottan arról tanúskodnak, hogy például a mai Szent Anna utca eleje 1936-ban még keskeny volt, és kis házak sorakoztak rajta az Arany Angyal Gyógyszertár, valamint a Varga utca között is. Ez az állapot egészen az 1944-es bombázásokig tartott így.

A Szent Anna és a Varga utca kereszteződése a piarista gimnázimnál és Kun József üzleténél (a kép bal szélén), a Batthyány-sarki bérpalota mellől megörökítve. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Mostani cikkünk egyik főszereplője, a Batthyány utca sarkán pompázó bérpalota 1927-ben készült el, és arról is nevezetes, hogy itt állt az a pajta, amiben a városi teátrum elkészültéig színjátszók léptek fel, köztük Arany János és Petőfi Sándor is.

Katonai parádé a macskaköves Szent Anna utcán, a katolikus templom ablakából megörökítve. A kép bal szélén a sűrűn beültetett, különleges előkert. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1938

A bérház szomszédságában látható az a kisebb ház is, amiben később a híres Ludas Matyi Eszpresszó működött, az 1936-os fotózás idején pedig még Kun József fűszer-csemege kereskedése. Az amelletti épület előtt akkor dús növényzetű kert húzódott, és ezt a kerítéssel övezett díszültetvényt két nézetből, még fentről is láthatjuk a hagyatéknak köszönhetően.

Cikkünk nyitóképe teljes méretben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

A páratlan kordokumentumnak számító, muzeális értékű képek a mai Szent Anna Székesegyház mellől, illetve az ablakából készültek. A képek készítője a templom melletti piarista gimnáziumban és udvarokban is fáradhatatlanul dokumentálta az ott zajló életet, mi ezen felvételek közül a mostani összeállításunk végén adunk ízelítőt.

A Batthyány utca sarkán pompázó lakóház és a vendéglő párosa napjainkban.
Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékának további lélegzetelállító fotográfiái a debreceni Varga utcáról és a környékéről erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

A képsorozat a Szent Anna Templom melletti egyik udvarról is fantasztikus felvételt őriz. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1934

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Testnevelésóra a Szent Anna Templom melletti piarista gimnázium udvarán. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

2023. november 29., szerda

100 éves fotók a városról (4.)


Debrecen mai lakói legfeljebb már csak haloványan emlékezhetnek arra az időszakra, amikor park és díszkerítés övezte a Verestemplomot, és még álltak a Frohner és a Pannonia nevű szállodák a főutcán.


Az ódon üdvözlőkártyákat bemutató sorozatunk előző részében Vekerdi Károly másolataiból válogattunk, most pedig a V. Pákozdi Károly Zoltán által feltöltöttek közül csemegézünk. Az első képpáron a Verestemplomról láthatunk ritka felvételeket, míg az alábbi fotó a macskaköves főutcát mutatja „lámpakapcsolás” idejénA galéria a képre kattintva is megnyitható.


A fenti lapon toronysisak ékesíti a Kistemplomot, és így van ez a következőn is. Ez a fotó a Nagytemplom keleti tornyából készült, és a régi Aranybika is felfedezhető rajta – sok más viszont nem a mai épületek közül.


Szintén a „hagymakupolás” Kistemplom a negyedik illusztrációnknak is az egyik főszereplője. A felvétel idején gőzmozdony közlekedett a főutcán, s bal szélen már a Frohner Szálloda is szerepel a képen.


A Frohner palotája a mai Miklós utca sarkán pompázott, a vármegyeházával szemben. A fejedelmi fogadó földszintjén a Magyar Királyi Kávéház működött, ami szintén messze földön híres volt.


V. Pákozdi Károly Zoltán a vármegyeházáról is posztolt kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. A palota jobbján ma bankközpont van, a bal oldalán pedig emeletes lakóház.


A következő képen már a Hangya-ház is szerepel, mellette pedig a néhai Löfkovits Arthur üzletének – ma is meglévő – épülete. A villamosok magasságában napjainkban a kormányhivatal hatemeletes épülete áll.


Hasonló helyszínen készült az alábbi felvétel is, azonban megint csak egy másik szögből és időpontban. Ezt azért is mellékeljük, hogy érzékeltessük, mennyire szép volt a Pannonia Szálloda is!


Átellenben a Hungária-palota tündökölt – és tündököl szerencsére napjainkban is. Sőt, a képen látható épületsor majdnem teljes egészében fennmaradt, még ha egyre romosabb is némelyik háza. Sajnos.


Ugorjunk vissza ismét a másik oldalba, ahol ezúttal a Gambrinus közi, pazar ikerpalotát csodálhatjuk meg. A főutcának csak a felét látjuk, mégis nagyon szélesnek tűnik, amin jól megférnek a fák, a gyalogosok és a gépjárművek is.


Az iménti felsorolásba kívánkozik a következő kép egy fontos információja is. Az említett fák alatt ugyanis kényelmes közpadok fehérlettek, mégpedig kifelé állítva. Így tehát általuk a rajtuk pihenők a főutca forgatagát is nézegethették és kipletykálhatták.


A Piac utcán (későbbi nevén a Ferencz József úton) közkutak is működtek. Eleink ugyanakkor a mostaninál több nyilvános illemhelyet is kialakítottak, így a Gambrinus köznél is föld alatti vécék szolgálták a korzózókat.


A sok fekete-fehér fotó közé becsempésztünk egy színeset (színezettet) is. Ezen a gyakran megidézett gőzmozdony pöfékel a Tisza-palota előtt. Az 1911-esnél korábbi fotográfián a főutca tornyai is kirajzolódnak a kövezeten.


Íme még egy kép a Tisza-palotáról. Már kétemeletes, de a jobbján még nem épült meg az Alföldi Takarékpénztár egyik székháza se. Díszes homlokzata alatt a híres Benyáts-féle üzlet felirata is kivillan.


A következő épület még csak 90 éves múlt, ám mindenképpen érdemes szemügyre venni a környezetét. Azért is mutatjuk meg, mert kitűnő példája annak, hogy anno a városi bérházak is mennyire díszesek voltak – lásd a Gambrinus közi és a Simonffy-sarki épületeket is, vagy akár a Borsos József-féle szükséglakásokat.


Utolsó fotónk révén a Nagyerdőbe kirándulunk, azon belül is a Leveles Csárdához. Érdekesség, hogy ilyen nevű vendéglő korábban a víztorony mellett, majd a mai állatkert helyén is működött. A lap unikuma többek között az, hogy csak megcímezni kellett, a mondanivaló kiválasztott szavait pedig csupán alá kellett húzni a nyomtatott részen. Vagy éppen nem...


Összeállításunk első fejezete itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Csiszár Ernő-féle legendás debreceni írószerbolt

Debrecen méltán híres kereskedése és szervize volt Csiszár Ernő írószerboltja és töltőtolljavító műhelye a Csapó utca 40. szám alatt. Az üzlet és az épület helyén régóta más van, de ma is sokan emlékeznek rá. Alább erre a hajdani, ma már kultikus helyre emlékezünk, mégpedig a korábbi Facebook-posztunk sokatmondó, szeretetteljes hozzászólásai közül idézve...

Csiszár Ernő egykori üzlete a Csapó utca 40. szám alatt. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor. (A teljes képet lásd lentebb)

Csillagné Erdei Ilona így írt: Hogyha rossz a töltőtolla, Csiszár Ernő megjavítja! Aki ezt a boltot anno látta, ezt a mondást nem felejti! Ennek kapcsán Kapocskáné Csiszár Ildikó így fogalmazott: „Éjjel-nappal írhat vele, ismerősét küldje ide! Legyen áldott drága szüleim emléke!” Csiszár Ernő leányától azt is megtudtuk, hogy ez a bolt 1950 óta volt ott. Mózesné Kapocska Ildikó: Nekem meg rengeteg szép emlék, amit nagymamámmal az üzletben töltöttem. Kovács Imre: A lánya tanárom volt. Maksai János: Töltőtolla ha elromlott, ne okozzon önnek gondot! Lemegy a nap s mire feljő, megjavítja Csiszár Ernő! (ki volt írva a kirakatban.) Szikiné Marika: Emlékszem rá! Itt olyan keskeny volt a járda! Bán Jánosné: De sokat mentem el a bolt előtt. A Veres utcán laktunk. Szép emléket idéz ez a kép!

Csiszár Ernő boltja a Csapó utcán. A fotót Túri István osztota meg a Facebook-oldalunkon, a kép forrása: Kapocskáné Csiszár Ildikó

Héty Péter: Meghívókat, névjegyeket is lehetett készíttetni nála. Filep Csaba: Itt lehetet kapni hangjegyfüzetet énekórára. Peszlen-Varga Jolán: Ó, itt én sokszor jártam! Abban most hirtelen nem vagyok biztos, hogy nála lehetett-e venni zenészfotókat! De az biztos, hogy ott volt valahol. 2 Ft-ba került a fekete-fehér és azt hiszem 4-be a színes Rengeteg volt, Szörényire, Beatlesre emlékszem, de igen, volt Zorán, Illés, Máté Péter és még millió más, úgy válogattunk köztük. És megtöltötte a golyóstollakat is tintával. Ma már elképzelhetetlen. Bán Jánosné: Bizony. Én vettem egy színes Por Klári-képet. Ő bemondó volt. 4 Ft volt. Többre soha nem volt pénzem. Pedig de nagyon vágytam rá!  Tuncsik Józsefné Kótai Margit: 1968-ban költöztem az Árpád térre, és naponta a bolt előtt mentem el. Seresné Jakab Judit: A mentolos cigarettaszipkára emlékeztek? A falra pedig ez volt írva: Hogyha rossz a töltőtolla, Csiszár Ernő megjavítja. Éjjel- nappal írhat vele, ismerőseit küldje ide! Balogh László: A négyszínű tollakat csak ő tudta megjavítani. Boros Margit Ágnes: Rotring-készlet, tus... minden volt! Attila Barna: Sok ABBA-fotót vásároltam náluk. Neth Erzsébet: Sokszor jártam nála, ha kifogyott a tinta a golyóstollamból! Szerettem nézni, ahogy tölti! Tóth Katalin: Igen, igen! Nekem nagyon sok tollamat javította Ernő bácsi. Eleinte a töltőtollamat, később a négyszínűeket. Mari Anna Vaskó: De örülök ennek a képnek! Annak is, hogy sokan emlékeznek a boltra. Vettem képet én is, nem tudom, megvan-e valahol, de emlékszem rá.
(Olvasóink visszaemlékezései idelátogatva olvashatók teljes terjedelmükben.)

Csiszár Ernő egykori üzlete a debreceni Csapó utca 40. szám alatt. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Hova szállt a repülőszobor?

Az újonnan létesített tér és házai 1969-ben. Fotómásolat: Db. Város Pártbizottság, 1969. (Király Ferenc: Debreceni október)

Debrecenben állt egy olyan II. világháborús emlékmű, ami országosan is egyedi volt. Az alkotás harci repülőgépet formázott. Sorsa legalább annyira kalandos és rejtélyes, mint a vidámparki repülőé.

A szobor és a Petőfi tér változásai. Fotók: Csobaji Előd, Horváth Zoltán, Képzőművészeti Kiadó

A mostani oknyomozásunk főszereplőjének az egyszerű halandó addig követhette az útját, amíg a Petőfi téren hirdette a szovjetek dicsőségét. Az állítólag egy Sah nevű szobrásznő által készített művet 1948-ban állították fel a mai 24 emeletes lakóház helyén, majd áthelyezték a szökőkúthoz. Az 1989-es, 1990-es fordulat ezt a kompozíciót se hagyta a helyén, és eltávolították a térről.

A repcsi eredetileg a mai 24 emeletes lakóház helyén állt.
A képeket Hudacsek Zoltán és V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

Ez ugyebár mindenki számára nyilvánvaló, az azonban már korántsem, hogy mi lett vele. Egy ideig tartotta magát az a nézet, hogy a Köztemetőbe vitték. Megnéztük, megkérdeztük, de ha valaha úgy is volt, ez már rég nem igaz. A szovjet sírkertben áll ugyan egy obeliszk, ám az is csak távolról emlékeztet a repülőszobor talapzatára. Felhívtuk hát telefonon a polgármesteri hivatal egy korábbi szakemberét, aki a rendszerváltáskor is önkormányzati dolgozó volt.

A gép a rendszerváltáskor „ismeretlen helyre távozott”. Legalábbis a nagyközönség számára...

Elmondása szerint a művet előbb a temetőbe vitték, aztán a Víg-Kend Majorba, onnan pedig – a Proletár és a Lenin-szoborral együtt – a fővárosi Memento Parkba. Ezt örömmel hallottuk, gondolván, hogy végre a két másik híres szobor sorsáról is hallottunk. Végül azonban mégis csalódnunk kellett. Kutakodásunk által ugyanis azzal szembesültünk, hogy a nevezett rezervátumban sincsenek a mieink, csak budapesti dolgok. (Megjegyezzük, korábban a Víg-Kendben azt is hallottuk, hogy Miskolcra adták kölcsön a műveket.) Kérjük tehát, hogy akinek vannak információi a repülőszobrunk (és persze Lenin és a Proletár) hollétéről, jelezze nekünk!

A köztemető szovjet parcellájában lévő obeliszk csak távolról hasonlít a repülőszobor talapzatára. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi téri repülős emlékmű 1972-ben. Fotó: HBN

2023. november 28., kedd

Az 1978-as Debreceni Virágkarnevál ellesett pillanatai

A Debreceni Virágkarnevál ötvenhét esztendeje tartó sorozatának 1978-as fesztiváljáról tett közzé szép nosztalgikus felvételeket a Fortepan debreceni kollekciója Hajdu Richárdnak köszönhetően. Ez az év azért is fontos, mert eddig volt töretlen a virágkarnevál, hiszen utána 1979-ben, 1980-ban, valamint 1982-ben és 1983-ban is elmaradt. Viszont 1984 óta valamilyen formában mindig megrendezték.


A csodálatos összeállítás a Petőfi téren, valamint a Vörös Hadsereg útján vonulókat idézi meg. Az eső áztatta kavalkádban egy nagy, tárcsás telefon is megelevenedett az egyenruhás menetzenészek és más virágkocsik között. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


A kompozíciókban természetesen központi szerepet töltött be a mozgalmi élet, de azért például az aktuális mesék, divattrendek stb. is testet ölthettek. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd


Nagy élmény megismerni, viszontlátni az 1978-as parádé virágkocsijait és fellépőit. A következő archív képen az említett telefonban, majd Debrecen fanfáros virágkocsijában is gyönyörködhetünk.

Az 1978-ban még a telefonszolgáltatást is végző Posta virágkocsija a főutcán. Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

A Fortepanra látogató szemfülesebb olvasóink ugyanakkor azt is felfedezhették, hogy Hajdu Richárd adománya révén további virágkarneválok archív felvételei is a fantasztikus gyűjteménybe kerültek.
Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Színes mezekben sorokra váró fiatalok az 1978-as virágkarneválon (nyitóképünk teljes méretben). Fotók: Fortepan / Hajdu Richárd

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

A régi vidámpark


Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkot az állatkert és a vidámpark alkotja. 

A vidámpark neonfeliratos főkapuja az Ady úton. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A környezet ma is gyönyörű, és a zoo is egyre gazdagabb és korszerűbb, de a vidámparkban nincs meg már minden eredeti játék.

A hőskor mesés térképe. Kiadó: Cartographia

A régi szép idők hírmondójaként szerencsére például a kisvonataz óriáskerék, a dodzsem, valamint a lovas forgó, az egykori elvarázsolt kastély épülete, a hordó, a KRESZ-pálya napjainkban is megtalálható a vadregényes telepen.

A repülőgép és az elvarázsolt kastély a forgó hordóval. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Így tehát, ha csak ezek lennének itt, akkor is garantáltan jól szórakozhatnak a vendégek! 


A ma is gyönyörű, nagyerdei környezetben az is felfedezhető, hogy még megvan a domb is a kis színpaddal és büfével.

A családi zongora tetején tervezett óriáskerék. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Érkeztek új játékok is az utóbbi években, de ugyanakkor sokat lebontottak. 

A kisvonat pályájának építése. A háttérben a körhinta és az átfordulós hajóhinták. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Ha anno beléptünk a vidámparkba (mely 1960. május 1-jén nyílt meg), akkor a szemközti dombon a pazar ezüstös Li–2-es repülőgépet láthattuk ragyogni, amibe fel is lehetett menni. Páratlan élmény volt vezetni” a gépmadarat!


Rögtön jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is.

Móka az elvarázsolt kastélyban. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A kastélyban többek között torzítótükrük, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztgette a vendégeket.

A mesefigurák felfestése az úttörővasút kocsijaira. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Mindehhez kellő hang- és fényeffektusok kísérete is társult természetesen. Egy időben királyi udvari panoktikum is volt fent, és ott állították ki azt a kitömött oroszlánt is, ami eredetileg az állatkert aranyhalas medencéjénél volt.

Lányok a hordóban, háttérben a csodarepcsi. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Aki a kastély belső teréből kijutott, annak még a forgó hordón is át kellett mennie (és ez ma is így van).


A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.

A nem átfordulós, de szintén félelmetesen magasra lendülő hajóhinták (rakétahinták?). Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.

A ,,Lökd meg a Holdat!" nevű játék, izompacsirtáknak

Aztán a dodzsem üvegcsarnokához jutottunk, amin túl a kisvonat (úttörővonat) kanyargott, a lenti völgyben pedig lábbal hajtós autókkal tekerhettek a gyerekek. Ebben a völgyben egyébként később mini Magyarország épült volna, de aztán csak a tevék kerültek ide.

Kádár János fogadása 1960. május 14-én. Régi fotók: Nagyerdei Kultúrpark

Nem mellesleg anno az épülő, bővülő vidámparkot és az úttörővasutat a városi tanács vb. meghívására 1960. május 14-én Kádár János pártfőtitkár is meglátogatta. 

 Az átfordulós hajóhinták, amikhez biztonsági öv kellett

A hőskorban később gokartpályával és játékteremmel is rendelkezett a vidámpark.

Az egyik céllövölde furutisztikus-praktikus pavilonja. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A repcsis domb túloldalán pedig a céllövöldék és a hullámvasút mellett egy igazi, láncos körhinta is forgott szélsebesen.

A debreceni állatkert 1965-ben. Fotó/Kiadó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Az itt bemutatott fotók jól illusztrálják a korabeli (ma már olykor megmosolyogtató) felszereltséget és hangulatot, melyek alapján azonban bátran állíthatjuk: ötletes, fantasztikus paradicsom volt a mi kis vidámparkunk!

,,Rakéta a világűrben", a lebontott játéksoron. Fotó: Fortepan / Debreceni Állatkert és Vidámpark, 1974

A fenti archív fotón a sporttelep melletti játéksor egyik szellemes játéka látható. Aki a kis forgó rakétát a kellő helyen tudta megállítani, az nyert, és természetesen itt is ajándékot kapott.


És ne feledjük: akkor még a kultúrparkba is tömegek özönlöttek (akárcsak a csónakázó-tóhoz például), és csak hosszas sorban állás után lehetett feljutni a játékokra.

Az állatkert nevezetességei 1980-ban, a Cartographia térképes képeslapján

Reméljük, mindenképpen felújítják ezt a kies oázist (mely ma már unikumnak számít hazánkban), és valóban nem jut a bezárt, leszerelt vidámparkok sorsára.


(Az összeállításban megosztott fotómásolatok részben a Nagyerdei Kultúrpark archívumából származnak. Köszönjük!)

Az állatkert ilyen volt 1963-ban, a Képzőművészeti Alap KVBP képeslapján.
Később sokáig talán pont ez az oroszlán volt látható kitömve az előkert vitrinében


Az 1960-as majális térképén már a vidámpark is szerepelt. Rajz: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!