Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 19., vasárnap

130 éves a magyar képeslapkiadás


A Debrecenben is nagy múltra visszatekintő képeslapok 2025-ben nemzetközi szinten már a 155. éves jubileumot tudhatták magukénak. Itthon pedig a Magyar Posta 1896-ban, a május 2. és október 31. közötti Millenniumi Kiállítás alkalmával hozott forgalomba először képes levelezőlapot, méghozzá színes kivitelben. A sorozat a magyar történelem emlékeit eleveníti meg.


Anno a nemzetközi 100. évforduló alkalmából 1970. július 12-én a Napló is szép megemlékezést közölt, ezt alább mutatjuk be. Előtte még hadd utaljunk arra, hogy az első képes levelezőlap a francia–porosz háború idején látott napvilágot: 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.


A „Háromszék” cikke azt is felidézi, hogy az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését.


Az ünnep tiszteletére mi most Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentieken kívül is több kópiát kaptunk, íme még egy:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal.


A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.



Az alábbi üdvözlőkártyán a Bika és a Hatvan utca közötti épületsor is feltárul, amit 1973-ban bontottak le, és felejthetetlen üzletek, sőt sporttelep is működött ott. A helyén ma a hotel új szárnya és az egykori Unió Áruház tömbje magasodik.



A régi Hal köz után a kereskedelmi akadémia palotájában is gyönyörködhetünk.


A Csáthy Kiadót ebben az összeállításunkban mutattuk be.


A hajdani képeslapok a hagymakupolás Kistemplomot is megőrizték.



A következő két képeslapmásolaton a mai Piac utca 77. szám környéke elevenedik meg.



A képeken a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a törvényszék (és csillagbörtön), továbbá a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.



A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a 2026-ban 120 éves bábaképezdét, valamint a mai Dobozi-lakótelep körzetét is a Demkével.



A következő képünkön a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap. Végül az ígért Napló-cikket osztjuk meg. Boldog születésnapot!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 18., szombat

A debreceni 31-es autóbuszok emlékére

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az első 31-es autóbusz 1976. július 18-án indult el, s a kocsik a Nagyállomás és a Bolyai utca között szállították az utasokat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bethlen utcai fotót Bíró Zsoltnak köszönjük

A „flottát jellemzően Ikarus 280 típusú csuklós autóbuszok alkották. A kedvelt és legendás járatok (valamint a 32-esek) helyett 2014. március 1. óta a 2-es számú CAF villamosok vannak.

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó napokban készített, fenti felvételeink idején a buszok már a Homokkerti felüljáró mellől indultak, nem pedig a Nagyállomás elől. A járat történelméhez tartozik egyebek mellett, hogy az ezredfordulóig, a főtér átépítéséig a kocsik a Nagytemplom előtti „halálkanyarban” húztak át.

Előttem az utódom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sétálóövezet átadása után azt kikerülve, a Kossuth utca felől mentek a 31-esek, és már nem érintették a Bethlen utcát. A 32-esek a Széchenyi utca felől közlekedtek. Végül ezeket is a DKV üzemeltette, mivel 2009. júliusától e céghez került a helyi buszközlekedés is.

Emlék 2018 nyaráról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes sztori a közelmúltból, hogy 2018 nyarán újra az elmúlt évezredben érezhettük magunkat. Ugyanis, ahogy az egykori Vörös Hadsereg útja idejében, akkor ismét buszok közlekedtek a főutcán, mivel pályafelújítás miatt pótlóbuszok jártak három hétig. Ajánljuk figyelmükbe a közlekedéstörténeti emlékszobát is, ami a valóságban a Salétrom utcán, nálunk pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A Doberdó utcai végállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlékszoba relikviái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás


Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.


Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:


A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

2026. július 13., hétfő

Enigma az ősi kapukon

Debrecenben bóklászva nemcsak az épületeket érdemes közelebbről szemügyre venni, hanem a kapuikat és a zárjaikat is: némelyik kifejezetten különleges, sőt „titkos üzenet” is megjelenik rajta!

Az Árpád téri református templom kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tudtad, hogy az Árpád Téri Református Templom kilincse halformájú? Ezen a tenyérbeillő, sima remekművön ráadásul szövegek is találhatók. Az enigma a következő: IXΘYΣ. Ami pedig azt jelenti, hogy hal, s ez a megkeresztelt embernek is szimbóluma. Ha pedig a „hal” betűit kezdőbetűkként alkalmazzuk, akkor máris megkapjuk a kereszténység egyik alapmondatát: ΙΗΣΟΥΣ ΧΡΙΣΤΟΣ ΘΕΟΥ ΥΙΟΣ ΣΩΤΗΡ – magyarul azt, hogy Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó. Mindez azért szerepel a kapun, mert Jézus így szól a Bibliában: „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.” Kedves Olvasónk, Dobos Piroska hozzászólásából azt is tudjuk, hogy a kilincset az édesapja, Dobos Lajos készítette. A hal farkán az ő monogramja látható.

A Piac utcai Generali-ház kilincse. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonlóan talányos és pazar kilincs sárgállik a Generali (eredetileg Csanak) Házon is, a Piac és az Arany János utcák sarkán. Ezen az ékességen – utalva a velencei kötődésre és a város védőszentjére – egy tekintélyt parancsoló oroszlán szegezi szúrós szemét a betérőkre. A mancsával nyitott könyvet tart, annak lapjaira pedig ez vagyon írva: Pax tibi Marce, evangelista meus. Azaz: Béke neked, Márk, én evangélistám. Azt mondják, szerencséje lesz annak, ki e kilincset megérinti! De örülhet az is, aki felfedezi a Nagytemplom míves kapuinak fantasztikus zárjait és kilincseit! Ezek az ódon szerkezetek ugyanis valósággal tobzódnak a szimbólumokban. Fentről lefelé sorakozik rajtuk egy-egy angyal, oroszlán, sas, csillag és ember, s ezek Máté, Márk, Lukács és János előtt tisztelegnek. A Nagytemplom kapui azonban kétszárnyúak, tehát mindegyiken párban pompáznak ezek az aranyozott csodák. Sőt, a Nagytemplomnak nem csak egy kapuja van. Így tehát annyiszor kettő angyal, oroszlán stb. övezi, mint amennyi helyen ki-be léphetünk rajta. Hogy pontosan mennyi is? Legyen ez egy kis cserkészfeladvány: számolja meg, aki arra jár! (További csodás zárak ebben az összeállításunkban.)

A Nagytemplom kapuinak kilincsei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 9., csütörtök

Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőben

A legendás csapat. Kép forrása: Moly.hu.

Debrecenben sporttörténelmi futballmeccsek helyszíne volt a felújított Nagyerdei Stadion 1949 júliusában. Akkor ugyanis a magyar válogatott előbb a Lokival játszott barátságos találkozót (04) hét közben, majd ugyanazon hét végén, július 10-én a lengyelek nemzeti tizenegyével is megmérkőztek Puskás öcsiék. Az eredmény: 82!


Ugyanakkor az ifiválogatottunk is itt szerepelt, és szintén győzött (6–2), a fotójukat lásd lejjebbA Loki tagjai voltak pl.: Nagy Mihály (k), Szilágyi II. Sándor, Csárdás József, Szabó I. Endre, Tisza András, Teleki Gyula, Komlóssy Imre, Leányvári László, Rácz, valamint „Vihar” József és Kóczián Antal.


Az összecsapásokat gyönyörű időben rendezték meg, és óriási tömeg volt kíváncsi az izgalmas eseményekre. A tribünön már Rákosit éltető tacepaót is kifeszítettek, de még a Kossuth-címer volt a hivatalos – lásd a Fortepan gyűjteményében közzétett fotókon, melyeket Kotász Antal és Kovács Márton Ernő készített, illetve adott. A stadiont egyébként többek között azért kellett felújítani, mert a szovjetek a II. világháborúban a 16-osokon belül két légvédelmi géppuskát működtettek a pályán (12,7 millimétereseket), plusz eltüzelték a nézőtéri paddeszkákat is...


A felnőttválogatottak rangadója tehát 8–2-es magyar győzelemmel ért véget. Deák Ferenc (FTC) középcsatár pl. négy gólt szerzett, de Puskás se maradt ki a gólgyártásból. A 3-2-5-ös felállásban játszó válogatottunk tagja volt mások mellett Henni Géza (k), Rudas Ferenc, Börzsei János, Lantos Mihály, Bozsik József, Lakat Károly, Egressy „Csöpi”, Keszthelyi II. Mihály, Puskás Ferenc. Szusza Ferenc a Loki-meccsen megsérült (fejeléskor rosszul esett), s emiatt volt helyette Keszthelyi II. Az alábbi képen magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen. Csapatunk 6-2-re nyert a lengyelek ellen. ( A labdával Kotász.)

A magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen

Puskás  Öcsiék ekkor látogattak el a Csapó utca 14. alatti, Pelles-féle Tip-Top Kisvendéglő és Sörözőbe is, ahol a jelek szerint kitűnően érezték magukat. A dedikált fotó másolatát (lásd cikkünk végén) Pelles Tibortól kaptuk – ezer köszönet érte. A meccs részletes statisztikája idekattintva olvasható.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

Szomjoltónak és szórakozásnak is kiváló volt az antik öntöttvas ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltó helye volt a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

E 2012-es felvételünk készítésekor még nem gondoltuk, hogy megszűnik a szeretett ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az volt az egyik jellemzője, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, leginkább a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz.

A képen látható kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de ezek már nem olyanok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de emberemlékezet óta nem működik, és össze van törve. A Pallagi úti szociális otthonnal szemközti mementót ebben a cikkben idéztük meg.

A Békás-tavi kútnak a stadion és a klinikák között szomorkodó, összetört párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A HB Napló fotója 1976. június 27-én

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval: