Ady-szobor a belvárosban

„Óh, Debrecen, szeretlek téged, de azért keggyel megbocsáss, ha néha-néha versbe ömlik egy-egy keserű vallomás...”
– íme a cívisváros legújabb szobra, ami a fiatal Ady Endrét ábrázolja. A színház mögötti téren álló művet Győrfi Ádám készítette.
Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Majális Zsuzsiékkal

Debrecen kedvelt kirándulóeszköze, a Zsuzsi kisvonat hamarosan ismét kifut a hármashegyaljai pihenőhelyre: ezúttal majális alkalmából, május 1-jén utazhatnak az öreg masinával a kirándulók. Csütörtökön délután mi már belestünk a fűtőházhoz.

Csendélet csütörtökön délután a fűtőháznál.

Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városban két keskeny vágányú kisvasút is működik. A vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 134 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegy-aljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa idehozatala érdekében épült.

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.

Útra készülve a gőzös és az egyik dízel.
Nagyításért kattints a fotóra!

Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet. A vasutat 1961-ben építették át a szabvá-nyos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmoz-donyok.

A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), s '78-ban úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata. A járműpark patinás darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony.

Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett. Jó utat és kikapcsolódást!

(További fotók ebben az összeállításunkban csodálhatók meg a Zsuzsiról.)

DBKL

Frissítés: 2020 áprilisi járműseregszemle a Zsuzsi-telepen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez aztán a hajtány! Íme Zsuzsi "unokája" a Ruyter utcában

Díszkivilágítás a vén fák között

Kék, sárga, piros, zöld... színekben játszanak a díszfények, már teljes az éjjeli pompa e nevezetes helyeinken. A felvételeken az új Békás-tó, a vízi ködszínház szökőkútja, valamint az egyetemi főépület és a régi-új víztorony éjszakai arcai láthatók.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Hadiállapot a főtéren

Debrecen belvárosa kb. az '56-os forradalom idején lehetett olyan, mint a 60 évvel későbbi, mostani tavaszon.

Ijedtségre semmi ok... (Nagyobb képért kattints!)

Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezúttal szerencsére csak egy toborzóprogram miatt volt sok katona és harci eszköz a Nagy-templom előtt. Jelenlétük azon-ban így is sokféle gondolatot kelthetett a nézelődőkben, s ennek megfelelően láttunk olyan fiatalt is, aki jelentkezni akart a testületbe, míg mások elkerülték a parádét. A rendez-vényen harci járművek, fegyve-rek, múltidézők és zenészek, meg persze sok egyenruhás katona is igyekeztek megra-gadni a civilek figyelmét, ugyanakkor futás is kapcsoló-dott az eseményhez. Alábbi galériánk a Kossuth téri verbunk pillanatait idézi fel...

                                                                         

Nyitásra kész az Egyetem téri szökőkút

Vasárnap délben már friss víz csillogott a medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legszebb közterületén, a nagyerdei Egyetem téren hamarosan ismét beköszönt a nyári szezon. Vasárnap délelőtti ottjártunkkor a szökőkút medencéje már tele volt csillogó, friss vízzel, s az éppen ellenőrzést végző szakembertől pedig megtudtuk: a közkedvelt vizes látványosságot várhatóan április 18-án, hétfőn reggel 9 órakor kapcsolják be. Akkortól tehát újra a régi pompájával örvendezteti meg a látogatókat a csodaszép franciakert, hiszen a környező ágyásokban is már gyönyörű tavaszi virágok tarkállanak. (Megjegyezzük, a szobrokat még elfelejtették lesikálni, de hátha ez se várat magára sokáig!)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 500 éves Piac utca

A Piac utca a XX. század elején. Mennyi mai épület nem készült még el! Fotó: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum

Debrecen legfontosabb útvonala a Nagytemplom és a Nagyállomás között fut. Eredetileg Várad utca volt a neve, 1990 óta pedig Piac utca.

A Piac utca, napjainkban. Fotó: Vass Attila Tamás
Nagyobb képért kattints!

A cívisváros főutcája 1915 és '45 között Ferencz József nevét viselte, majd a rendszerváltásig a Vörös Hadsereg útja volt a hivatalos titulusa. Az első emlí-tését egy 1527-es végrendelet-ben fedezte fel Zoltai Lajos poli-hisztorunk. Báthori István fejedelem 1582-ben írta elő, hogy itt kell megtartani a vásárokat – melyeken egyéb-ként külföldi (például görög) árusok is nagy számban vettek részt.

Az utcát az 1880-as évek elején ültették be négy fasorral, s ezek a szép növények és az alájuk kihelyezett padok egészen az 1960-as évek közepéig szolgálták a korzózókat. A Piac utca valóban a város főütőere. Rajta terül el a nagyrendezvényeknek helyet adó főtér és a sétálóövezet, s itt működik többek között a városháza, az Aranybika, a Kistemplom és a Belvárosi Közösségi Ház is. A két oldalán további történelmi épületek is sorakoznak, melyek egyebek mellett a Tisza, a Sesztina, az Andaházi–Szilágyi, a Podmaniczky, a Rickl, a Csanak és a Killer nevet viselik...

DBKL

A Vörös Hadsereg útja 1963 előtt, a fasorokkal és a Kossuth-sarki kupolával.
Fotó: Fényes Tamás / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Szépül a templom, zöldül a tér

Debrecen egyik legkülönlegesebb református temploma napjainkban éli az újjászületését. Ez most kétszeresen is igaz, hiszen a renoválás mellett a természet is tavaszi ruhát öltött.

A tavasz az újjászülető templomnál, 2016. április 12-én. Nagyításért kattints a képre!

A Tóásó Pál tervei alapján, 1912-re elkészült református gyülekezeti helyet magyaros díszítéssel kevert neoromán stílus jellemzi. A fiatornyos létesítményt 1914. január 18-án szentelték fel, miután a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf vállalkozók elvégezték a kivitelezést.

A kőfaragványokat az erdő-bényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor készítette, míg az – egyelőre nem működő – órákat Kónya László. Nem mellékesen a református templom meg-valósulása Vecsey Imre debreceni építésznek, valamint a felesége, Bruckner Karolina bőkezű adományának köszönhető. Az Árpád tér neve 1898-ig Szarvas tér volt, s ott működött a Csicsogó nevű csapszék is.

A park és a szépülő templom látványa szemből. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A kakasos templom még hiányzó rendbetétele a gyülekezet reménye szerint a reformáció 500. évfordulójára, tehát 2017-ben valósulhatna meg. Sőt nem kizárt az sem, hogy ezt követően a látogatók a toronyerkélyekbe is felmehetnek majd! DBKL

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Rakovszky utca látványa a Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

323 éve szabad a város

Debrecen I. Lipót uralkodótól kapta meg a szabad királyi városi rangját 1693. április 11-én. Ez előtt tiszteleg a város napja.

Az ünnep virágai a város jelképénél. Fotó: Vass Attila Tamás.
Nagyobb képért kattints!

A követek által megszerzett királyi adománylevél (lásd lent) pergamenpapírra íródott, és vörös bársonykötésben található – ismerteti a hajdú–bihari levéltár történelmi cikke. A diplomán zsinóros pecsét függ, melynek tokja arannyal futtatott színezüst pecséttartó, rajta a kétfejű sassal.

A címet majd csak 1715-ben iktatták törvénybe, ám a nehezen odaítélt kiváltság-levélnek köszönhetően Debre-cen a sok-sok szenvedés után végre újra virágzásnak indult, és a térség kiemelkedő városává vált.

Debrecent egyébként a források először a XIII. században említik, de a nagyfokú önállóságának kialakulását már 1361-től, a mezővárosi privilégium megszerzésétől számíthatjuk. A levéltár dolgozata szerint I. Lajos király a kiváltságlevélben tette lehetővé Debrecen számára a szabad bíróválasztás jogát, s voltaképpen teljes polgári szabadságot adott. Hiszen debreceni polgár fölött többé nem gyakorolt semmilyen rendi testület vagy személyiség semmiféle joghatóságot!

DBKL

Az adománylevél borítója. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996

A magnóliák emlékére

A szirmok most búcsút intenek, hogy zöldellhessenek a lombkoronák.
Gyönyörű időszakok váltják egymást a Piac utcán.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecenben a mögöttünk lévő hét a magnóliák jegyében telt. Szép fotók születtek a A Medgyessy sétány virágairól, és sokan örökítették meg az Aranybikánál pompázó fát is. Hozzá hasonlóan már a fűre hintette szirmait a Szabó Lőrinc-szobornál terebélyesedő dísznövény is, mely szintén csodás élményekkel örvendeztette meg az arra járókat. Tiszavirág-életű volt a ragyogásuk, de annál fantasztikusabb!

DBKL

Tündérek suhantak át a Medgyessy sétányon? Ha arra jársz, még láthatod ezt a varázslatot... (Ápr. 10.)

Végre működnek a szökőkutak

A debreceni főtéren két csobogó szolgálja a kikapcsolódni vágyókat. A Bika és az Alföldi-palota előtti vizes látványosságok április 8. óta üzemelnek a 2016-os szezonban.

A Csapó-sarki "diszkógömb". Nagyobb fotóért kattints!

Az őszi hideg napokig működő szökőkutak beindítását ezúttal a Mangalicafesztiválhoz idő-zítették. A főtéren étel- és szuvenírárusok standjai sorakoznak, ugyanakkor élő disznók és koncertek is várják az érdeklődőket.

A padok közül sokat sajnos kétes figurák foglalnak el, akik nemcsak ápolatlanok és nem igazán bizalomgerjesztőek, hanem egyre agresszívebben kéregetnek a kilátogatóktól, és hihetetlen mennyiségű sze-metet is szívfájdalom nélkül szétdobálnak a parkokban. Nagyon elszomorító, hogy ez így van, hiszen a cívisváros lakói és a turisták minden bizonnyal nem ezekre kíváncsiak, hanem például a végre beindított szökőkutakra, a még nyíló magnóliákra és a főtéri programokra...

DBKL

Az Aranybika előtti csobogó. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeretteink emlékkertje

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Tűzvörös tulipánok sora a ravatalozó előtt. Nagyításért kattints a képre!

Az 1932. július 6-án átadott Köztemetőt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

A parkokban ugyanakkor például a kertészek 908 fenyőfát ültettek, s az I. számú táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot csak 1951-től lehetett használni, míg a többi temetőben (az izraelita kivételével) a Köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés. Napjainkban, 2016 áprilisában már víz csillog a tükörtó medencéjében, és színpompás tulipánok szegélyezik a szomszédos dísz-sírkertet. Zöldülnek a bokrok és a fák – pünkösd közeleg.

DBKL

A medencében már friss vizet fodroz a tavaszi szél. Fotók:© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csordultig telt a Vekeri!

Immár túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy újjászületett az erdőspusztai paradicsom. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceniek kedvelt kirándulóhelye, a Vekeri-tó végre ismét a régi fényében ragyog. Sőt, a tavaly őszre kiszáradt meder tele van kristálytiszta vízzel, a tükrön hattyúk úsznak, zöldell a vidék, a parton pedig igazi majálishangulat volt április első vasárnapján.

A meseszép madarak a Vekeri víztükrén.
Nagyításért kattints a képre!

A táj csodálatos, de azáltal pedig, hogy hét ágról sütött a Nap, és már a lombok is nyiladoznak, túlzás nélkül nevezhető lenyűgözőnek. A februári látogatásunkkor a parti vízmérce még szárazon állt, most azonban már nyakig elmerült. A piknikezők örömét tovább fokozza, hogy akárcsak Fancsikán, itt is megtelepedett két hattyú, ezek azonban közel is merészkednek az emberekhez, és elfogadják az eleséget. Nekik és a szuper időnek is köszönhetően, ottjártunkkor zsúfolásig megteltek a padok, a játszótér és a főzőhelyek, s kiválóan és békében érezték magukat a környékbeliek és a messzi földről jött külföldiek is...
Maradjon is így – peace!           DBKL

A vízmérce nemrég még szárazon állt, de most már ellepi a víz :)) Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Üdvözlet az áprilisi Nagyerdőből

A debreceni Nagyerdőben is visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz. Nyílnak a virágok, zöldülnek a fák, és hamarosan a szökőkutakat is beüzemelik.

Pompás kelyhek a Medgyessy sétányon.
Nagyobb fotóért kattints!

A természetben tett sétánk során örömmel állapítottuk meg, hogy immár a Medgyessy sétányon is kibomlottak a magnóliák óriási szirmai. A ciklámen tüneményeken kívül még sok téltemető és aranyeső örvendezteti meg a táj kedvelőit. (Sajnos a sétány legszebb villájának viszont egyre elkeserítőbb az állapota.) Meglátogattuk a Köztemetőt is, ahol szintén a kikelet színeit öltötte magára a csodás park. Sőt, a tükörtóban már víz is van, abban pedig megannyi béka lubickol – ellentétben a Békás-tóval. Mindenesetre a hirtelen érkezett melegedés és persze a naptári időpont azt sejteti, hogy már csak néhány nap, is újra működhetnek a környék szökőkútjai és csobogói!

Tavaszi égi tünemény a Köztemető tükörtava fölött. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL