Papp Julianna alkotása 1858-ból. Nagyításért kattints a képre! |
Debrecen
majdnem kiveszett jellegzetes mesterségeinek és művészeteinek
egyike a gyöngyhímzéses díszkötés.
Az
1800-as évek közepén divatossá vált módszerről Takács Béla
tollából, 1984-ben jelentetett meg pazar albumot – meglepő módon
– a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A kivitelezés a helyi
Alföldi Nyomdát dícséri. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a
debreceni díszítőeljárás a biedermeier stílust követte, s a
korabeli hölgyeink a gyöngyhímzést úgy alkalmazták a
kálvinista életszemléletben, hogy annak érzelgős
lelkivilágát, magyarságát és hitét elsősorban az énekeskönyvek
dekorálásában mutatták meg, s tették mások számára is
nyilvánossá.
Both Julianna könyvének fedőlapja (1853) |
Ehhez az
is szükségeltetett, hogy a debreceni városi tipográfia 1812-ben
kizárólagos szabadalmat kapott az énekeskönyvek nyomtatására. A
hímzéseket ugyanis a mesterek foglalták bele a kis könyveket
borító – ugyancsak díszes – bőrbe, textilbe és más
szépségesen megmunkált matériákba.
Alábbi galériánkban Takács
Béla könyvének illusztrációi közül szemezgettünk, melyek
egyébként nem mellékesen a Református Kollégium Nagykönyvtárának
gyűjteményét gazdagítják. A
hímzéseket mások mellett Both Julianna (1853), Nagy Julianna
(1857), P. S. (1858), Papp Julianna (1858), Kállai Zsuzsanna (1859),
Kádár Julianna (1864), Nagy Erzsébet (1865), valamint Emődi
Zsuzsanna (1866), Hegedűs Julianna (1867), Kiss Eszter (1870), Lada
Zsuzsanna (1871), Nagy Esztike (1882), Némethy Eszter (1853) és Nagy Rebeka (1873) készítették. E bizsergető felsorolásból az
is kitűnik, hogy a XIX. században igen kedvelt név lehetett a
cívisvárosban a Julianna, a Zsuzsanna és az Eszter is...
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni
Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése