Gróf Tisza István miniszterelnök szobra

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére került vissza a Nagyerdei körútra. A szobrot 1926-ban mások mellett Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Magoss György polgármester avatta fel. Az alábbi képeken jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Professzor
• A megcsonkított Sellő
• Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?
• Zászlótartó angyal a Kossuth utcán
• A betegséget legyőző orvostudomány szobra
• A Blaháné utcai művészház kerámiái
• A legbizarrabb debreceni szobor

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben  1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.

A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:

„A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 

Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.

A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel.

Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Kapcsolódó összeállításaink:

• Árvácska
• A Körhinta című film
• Soós Imre
• Móricz Zsigmond
• Karády Katalin Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Kovács Mihály mozis relikviái
• Keleti Éva művészportréi

A Cserepes utcai ház képeit Bihari Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy áttervezett terv makettje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban

Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina

Pazar fotó készült az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházról is:

Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az 1802. június 11-i debreceni nagy tűzvész

Debrecenben gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része, valamint például Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal. Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén

1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.

A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán

A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.

 A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.

A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán

Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.

Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is. Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.

Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság
• Lánglovagok a WTC-áldozatokért
• Az ősi cívisváros a tűzvészek korában
• Az 1538-ban megnyílt Református Kollégium
• A Böszörményi úti tűzoltólaktanya

Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 100 évvel ezelőtti Debrecen 21 meseszép régi képen

Debrecen régmúltja tárul fel azokon a csodás muzeális üdvözlőkártyákon, melyek másolatait Kedves Olvasóink, V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Alább a Nagyerdei Strandban gyönyörködhetünk:

Kaptunk képet a villamosítás előtti gőzvonatok idejéből is, ez itt a nagyerdei indóház volt:

Az alábbi Dobos-pavilon a későbbi nagyerdei fedett uszodánál állt.

Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király és a neje, Zita avatta fel 1919. október 23-án. Gróf Tisza István szobrát eredetileg a palota előtt állították fel.

A következő képeslap főszereplője egy debreceni ötösfogat, amit a Nagyerdőbe vezető Simonyi úton örökítettek meg.

Maradjunk a lovaknál, de már a belvárosban! Itt huszárok parádéznak a Ferenc József úton:

A válogatásból a gyülekezeti helyek se maradnak ki. Három lap is szól ugyanis róluk, köztük találjuk a Verestemplom, az Attila téri görögkatolikus templom, valamint a toronysisakos Kistemplom ábrázolását.

A vármegyeháza egy külön csoda, ráadásul a képen mellette az Arany Angyal Patika áll a sarkon.

Maradunk a Ferenc József úton (mai nevén a Piac utcán), ahol a hitelbanki és a Svetits-házon is ámuldozhatunk.

És végre itt az Aranybika Hotel, a kép előterében pedig a Kossuth-szoborcsoport.

A békebeli főutca egyszerűen meseszép volt!

Itt a megannyi belvárosi luxushotel egyikére, a Központi Szállodára is rácsodálkozhatunk.

A Kálvin térről, valamint a Református Kollégiumról is sok lap készült. Középen Bocskai István szobra.

A tér túlsó oldalában ma is a Református Főgimnázium és Csokonai Vitéz Mihály szobra található.

Ilyen volt a főutca túlvége a mai Petőfi térnél, ahol a Petőfi Sándor szobra helyén még a Royal Hotel állt.

Fölöttébb szép volt az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palota is...

A Csokonai Színház nem különbül káprázatos!

Válogatásunk utolsó előtti felvételén: a Deák utcai nagy zsinagóga sejtelmes esti képeslapja.

A V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc feltöltéseinek köszönhető múltidézésünk végén visszatérünk a lovakhoz, melyek története szorosan összefonódott a cívisekével. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL