A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt a mezőgazdasági szakiskolával. A Nagyerdő melletti patinás intézmény palotája és díszkertje a településrész fő ékessége.

Az intézmény kapuja 1925-ben, a Harmathy Kiadó képeslapján

A város 1900-ban kezdte el az építkezést a pallagi gazdaságban, s az iskola az 1901/02. tanévet már az új helyen kezdte meg. Azt mi is kiemeljük, hogy Pallagon internátus, tanári villanegyed, tangazdaság, állatfarm, meteorológiai állomás és dohánykutató telep is szolgálta a létesítmény polgárait és a hazai agrárium jövőjét. Az oktatás formája, neve és helyszíne egyébként meglehetősen sokszor változott, mígnem 1969-ben bevezették a szakközép-iskolai formát.

Napjainkban a Balásházy (melynek egyik ismert növendéke Wass Albert) már a Debreceni Egyetem iskolája, s a településrészen működik a labdarúgó-akadémia is, ugyanakkor itt épült fel Debrecen nemzetközi iskolája. Csodáld meg a fenti galériánkat a patinás intézmény régmúltjáról és jelenéről, mai fotóink pedig idelátogatva tekinthetők meg. A világhírű pallagi Canna-nemesítésről itt írtunk.

A képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Újjászületett a pallagi iskolapalota
• A Vegyi
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• Az Újkerti ÁMK
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A könnyűipari szakmunkásképző
• A Móricz-kollégium
• Az IPK
• A Kölcsey-művközpont

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vegyi

Debrecenben a vegyipari technikum 1950. szeptember 2-án nyílt meg a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán abban az ipari iskolai épületben, ami eredetileg Borsos József és Zeleznik Gyula tervei alapján épült meg 1925-ben. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti archív képen az is látható, hogy a gazdagon díszített, városcímeres épületnek eredetileg sarki tornya volt, a földszintjén üzletek működtek, az oszlopos főkapu pedig a Burgundia-sarkon szolgálta a diákokat és a pedagógusokat. Nem mellesleg itt járt a 6-os villamos is, később pedig szemben működött a Debrecen Áruház, valamint a vásárcsarnok, no meg amellett egy ételbár, a Pulykakakas. Az intézmény honlapjának iskolatörténeti leírása kitér arra is, hogy a laboratóriumi eszközök egy részét helyben készítették az oktatók és a tanulók. Ehhez érteni kellett az üvegtechnikusi munkához, s nagy leleményességgel más tárgyakból készítettek lombikokat és desztilláló készülékeket.

Díszes iskolafalak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sok térképet és technológiai ábrát is házilag állítottak elő. A felszerelés kiegészítésében üzemek, kórházak, klinikák és szanatóriumok is segítettek. Idővel olyan sok eszközzel rendelkezett az intézmény, hogy tizenkét teljes vegytani felszerelést ajándékozhatott vidéki általános iskoláknak.

Az új szárny 1973-ban. (Méliusz Helytörténeti Fotótár)

Az 1950-es évek végére Ujvárosi Imre igazgatása alatt (aki az alapítástól 1973-ig volt az intézmény vezetője) a suli már az ország egyik legrangosabb vegyipari technikumának számított. 1962-ben napirendre került az épület bővítése. A Csapó utcán szanálták a bővítésre alkalmas telket, a bontási munkákban 1966-ban diákok és tanárok is részt vettek.

A régi szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1967-re lettek kész a Csapó utcai új épület tervei, és 1971-ben kezdődött meg az oktatás az új szárnyban. Az iskolában 1978-tól nyomdászképzés is volt, ugyanakkor fontos állomás továbbá az intézmény történetében, hogy 1983 őszén vette fel a XX. századi hazai tudományos élet szervezőjének, a fizikai kémia egyik vezető szakemberének, Erdey-Grúz Tibornak a nevét.

A Burgundia felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• Az Újkerti ÁMK
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A Református Főgimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A könnyűipari szakmunkásképző
• A Móricz-kollégium
• Az IPK
• A Kölcsey-művközpont

A régi és az új épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Már boltok és sarokkupola nélkül

A Tóth Árpád Gimnázium új épülete

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le, majd pedig a középiskola tényleges avatási ünnepségét 1996. augusztus 31-én rendezték meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és Hevessy József polgármester részvételével. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, a Hunép Rt. építette meg, és 1,3 milliárd forintba került. A főépület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely természetesen a névadó Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Református Főgimnázium
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A Református Kollégium
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Református Főgimnázium
• A könnyűipari szakmunkásképző
• Az Újkerti Általános Művelődési Központ
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota
• A Kölcsey-művközpont

A HB Napló tudósítása az avatásról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Újkerti Általános Művelődési Központ

Debrecenben 1981. augusztus 31-én adták át az Újkerti Általános Művelődési Központot. A 138 millió forint értékű beruházás építéséhez évekkel azelőtt kezdtek hozzá, s fokozatosan adták át az intézmény részlegeit: az általános iskolások már a harmadik tanévet kezdték. Ebből az alkalomból a HB Naplóban két héttel később az alábbi értékes beszámoló jelent meg:

„Az újkerti lakótelep felépítésében a tervezők és a kivitelezők szemmel láthatóan igyekeztek hasznosítani a korábban szerzett tapasztalatokat, így a megelőző építkezéseket kísérő sok kritikai észrevétel sem volt hiábavaló. Az új városrész 7500 lakásából 6900 már felépült, s 28 kivételével (ezekben most az építők öltözői, irodái vannak) a hátralevő 600-at is átadják idén. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a lakásokkal immár szinkronban készültek el a kommunális létesítmények is, olykor a lakások beköltözését is sikerült megelőzni, így lesz ez a legújabb, 120 személyes bölcsődével is, aminek az átadása várhatóan ugyancsak megelőzi az utolsó lakások átadását. Ami a kommunális beruházásokat illeti, az Újkert kétségkívül legimpozánsabb létesítménye az augusztus 31-én átadott Újkerti Általános Művelődési Központ, aminek 32 tantermes iskolájához (ide máris kétszer annyi gyerek jár, mint amennyire az épületet tervezték), könyvtárához, kollégiumához (ami 160 kisdiáknak ad otthont), óvodájához, konyhájához, étterméhez, úttörő-, ifjúsági és művelődési házához idén készült el a tornacsarnok és az uszoda. Az Újkerti Általános Művelődési Központ kerítésén belül 9 ezer négyzetméter lett beépítve, 22 ezer négyzetméter pedig a mozgást, a játékot, a levegőzést biztosító szabad terület. A tornacsarnok és uszoda 1500 négyzetméternyi alapterületen épült fel. A városi sportcsarnokkal azonos méretű tornacsarnok négy tornateremmé alakítható.”

A Napló-cikk első része

Érdekesség, hogy a II. emeleten kialakított úttörőmúzeumot már 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulója alkalmából átadták. Napjainkban az ÚÁMK (ÚNOK) épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne. Sőt, itt nyílt meg később a Nagy Jenő Sportmúzeum is! Azzal is vajon mi van?

A Napló-cikk második része

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Lublin Étterem
• Az ÚÁMK (később ÚNOK)
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Nagy Katalin emlékpark
• Az újkerti fémforgó
• Kádár János a Lehel utca tetején
• Az újkerti csillagda
• A Lehel utcai óratorony
• Az újkerti szánkózódomb
• Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója
• A Délibáb Áruház
• A Nagy Jenő Sportmúzeum
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok
• Könnyűipari szamunkásképző

Az egykori úttörőmúzeum. Képforrás: Nagy László János

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A könnyűipari szakmunkásképző

Debrecenben a könnyűipari szakmunkásképzőt 1986. augusztus 29-én avatták fel. A Sétakert utcai intézmény nyitóünnepségén dr. Cseh József helyettes ipari miniszter többek között hangsúlyozta: példamutató, ahogyan a helyi vállalatok segítették az iskola megvalósítását. A diákokat 18 tanterem és 75 személyes tanműhely is szolgálta. A komplexumot a Keletterv tervei alapján a HÁÉV építette meg, s a beruházás összesen 73 millió forintba került.

A nyugati homlokzat ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény ma technikumi és szakképző iskolai oktatást végez, és Debreceni SZC Kreatív Technikum a neve. A három-, illetve ötéves stúdiumokon dekoratőri, fodrászati, grafikusi, kozmetikus technikusi, oktatási szakasszisztensi és óvodai nevelői képzések zajlanak itt. Ugyanakkor a felnőttoktatás keretében is több szakmát sajátíthatnak el a jelentkezők.

Sétakert utcai fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Református Főgimnázium
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A Vegyi
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Landler
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota
• A Péterfia utcai óvoda
• Az Újkerti ÁMK
• A Móricz-kollégium

A HB Napló tudósítása az átadásról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-esek emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai (tudósítás a cikk végén). A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

Egy volt őrtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Sóház városrész
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos
• Az utolsó megmaradt klasszikus trafikbódé
• Arany templomtorony a sóházi lakóparkban

Emléktáblák a főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen szeretett testnevelője volt: Nagy Jenő bácsi

Néplap, 1954. június 19.

A debreceni Bocskai általános iskoláról, valamint a Dobozi-lakótelepen található víztoronyról szóló összeállításaink Facebook-posztjaihoz többen a hozzászólásaikban olyan gondolatokat fűztek, amelyekben a legendás pedagógus testnevelő edző, a városi önkormányzat által 1996-ban Hajós Alfréd-díjjal kitüntetett – és sajnos 2017. július 29-én elhunyt – Nagy Jenő személyiségét és munkásságát méltatják szeretettel. Ezúttal ezek közül idézünk nagy örömmel. A második képet Egriné Enikő csatolta a hozzászólásához, és a Pacsirta utcai versenyzők szerepelnek rajta Nagy Jenővel 1965 körül, a Nagyerdei Stadion előtt.

Jenő bácsi és versenyzői 1965 körül

Szent-Királyi György közölte: „93 éves korában ment el. A tornaterem nélküli Pacsirta utcai iskola a város legjobb sporteredményeit hozta. Jenő bácsi nagyszerű ember volt.” Latya Tyukodi pedig leírta: „Nagyon szerettük és tiszteltük őt! De ő is mindenkit, még akkor is, ha nem volt valaki nagy sporttehetség. Mindenkit úgy kezelt, mintha a saját gyerekei lettünk volna!” Az alábbi fotón Jenő bácsi testalkata alapján az is joggal feltételezhető, hogy maga is aktívan sportolt. Ezt a képet, valamint a következőket Kedves Olvasónk, Laczkó Gyula osztotta meg. Szabó Tibortól és Szent-Királyi Györgytől érdekességként azt is megtudhattuk, hogy Nagy Jenő a lakótelep helyén előzőleg lévő Dobozy-temető vadgesztenyeligetét Gecsemáné-keretnek nevezte.

Ugyanakkor Mikó Ágnes, aki az íróasztal feletti családi falon is kiállított egy képet Jenő bácsiról, így fogalmazott: „Az iskola nevében én köszöntem meg az új iskola sportudvarát. Majdnem élete végéig tartottuk a kapcsolatot, leveleztünk, telefonon beszéltünk... Nagyon szerettem, tiszteltem. Nem sok hasonló igaz embert ismertem. Anyám edzője volt fiatalon, így kicsit örököltem őt, s lettem a suli kézicsapatának kapitánya nyolcadikban, s hagytam abba a kézit a DVSC-ben, amikor őt lecserélték. Sok igazságtalanságot élt meg.” És íme Kosztonyák Katalin szívmelengető hozzászólása: „A Bocskai sulis posztnál már említettem Jenő bácsit. Imádtuk. Egy szavára mentünk virágot ültetni az iskola elé. Nem volt saját gyerekük, de valóban mindegyikünket sajátjaként szeretett. Korrekt és méltányos volt. Cigánykereket kellett volna előadni, mondtam, Jenő bácsi, én nem tudom megcsinálni. Erre ő: Próbáld meg! Megpróbáltam. Látta, hogy tényleg nem megy, sose erőltette többé. Én sose versenyeztem semmilyen sportágban, hozzám a mozgásnak a tánc formája állt közelebb. Ennek ellenére jártam edzésre, a Nagyerdőre mentünk, és egy bemelegítő mozgássor után irány futni. Utána pedig mehettünk a fedettbe, ázalogni kicsit. Voltunk Országos Sportnapokon is, egészen szép koreográfia volt, boldogan mutattuk be. Az "ócska" stadionban, amit meg lehetett tölteni, nem csak ingyenes programokkal. Nekem csak jó emlékeim vannak Jenő bácsival kapcsolatban. Az egyik képen, azt hiszem, Pataki Györgynével látható, ő pedig a magyartanárnőnk volt, szigorú, de korrekt.”

Jenő bácsi emlékei

További sportos cikkeink:

• A Nagy Jenő Sportmúzeum
• Rentka László úszóedző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőben
• A Loki első kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• A Nagyerdei Stadion 
• A DMVSC kézilabdacsapatának kupagyőzelme
• Az egykori Spartacus-sportpálya
• A DVSC női kézilabdacsapat EHF-kupagyőzelme
• A sportszer

A nyitóképhez tartozó cikkszöveg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Péterfia utcai óvoda egy 1970-es szép nyári napon

Debrecenben hajdanán a Péterfia utcában is működött óvoda – nevezetesen azon a lebontott területen, ahol most a Párizsi udvar sarki része található a Hunyadi utca felől. A 15. szám alatti intézmény emléke a Fortepan és a muzeális képeket adományozó Kálnoki Kiss Sándor révén idézhető fel.

A kortörténeti jelentőségű képek az 1970-es óvodai ballagáson készültek. Az alábbi fotó hátterében a Református Főgimnázium épülete fedezhető fel. Rendkívül feltűnő az is, hogy a szülők is teljes mértékben megtisztelték az ünnepséget többek között azáltal, hogy – a ma emberével ellentétben – alkalomhoz illő öltözékben vettek részt ezen a meghitt, fontos eseményen.

A képek tanúsága szerint a szintén szép ruhát viselő kicsik a hagyományokhoz híven műsort adtak az egybegyűlt hozzátartozóiknak. Felszabadultak, mosolygósak. És az sem kizárt, hogy már várták az iskolai éveket, némelyikük pedig talán éppen a szomszédos általános iskolába járt szeptembertől.

A Péterfia utcai óvoda e ballagása óta elröppent 56 esztendő. A kicsik felnőttek, és immár sokuk talán a szüleik nélkül folytatja az életét. Reméljük, nem árnyékolják be gondok a mindennapjaikat, és kivétel nélkül örömben, egészségben idézik fel velünk együtt az akkori időket!

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Református Főgimnázium
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Landler
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 30 éve adták át a Tóth Árpád Gimnáziumot

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres  tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Református Főgimnázium
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!