Debreceni Képeslapok: szökőkút

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szökőkút. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A fenti kép teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 4., szombat

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő Nyíracsádon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő hátulról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől. És a történet sajnos ezzel nem ért véget: a 2026. július 6-i utunkon szörnyű dolog derült ki a Sellőről.

A Sellő közelről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az elvitt hableány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. június 29., hétfő

A Hal köz

Debrecen belvárosában, az emeletes házak takarásában van egy kis tér. Ez a Hal köz, mely ismét sokak kedvence. A Bajcsy és a Simonffy utca közti tömbbelsőben korábban az emlékezetes piac volt. Itt főként halat, húsféleségeket és tejtermékeket árultak, míg a kenyérpiac a Dégenfeld téren volt.

Videók, mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Olvasónk, Lencsés Jolán így fogalmazott a Hal közről: „Fehér tüllel-vászonnal letakart túróhalmok, házi gomolyasajt, kannában a tej, szilkékben a zsíros-sűrű tejföl és a halványsárga vajkupacok. A teret pedig belengte a finom tejtermék illata. Gyermekként varázslatos volt ott a vásárt körbejárni és nézni...”

A fenti szép üdvözlőkártyát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal.

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

A Széchenyi utca felől volt a Halász vendéglő, ami az utolsó időkben már csak (nem igazán jó hírű) kocsmaként funkcionált. 2003 óta üzletház áll a helyén.

A fenti lap fekete-fehérben. Reprint: Uropath

A piac felszámolása után egy-két haláruda még kitartott az épületekben, a kis téren pedig konzervgyári bolt, majd csavarüzlet volt. Közben a helyet parkolónak is használták, mivel akkor még oda és a Simonffyra is bemehettek gépjárművek. Az elhanyagoltság és a nagy igénybevétel miatt rohamosan romlott a környék állapota.

A régi halpiacot szimbolizáló szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felújítás és az átépítés 2010-re fejeződött be. A Hal közben is immár megannyi vendéglő, valamint galéria, szökőkút, szobor, padok és esti díszkivilágítás is szolgálja a látogatókat.

A hely kicsik s nagyok körében is nagy népszerűségnek örvend; korábban a szobor megítélése még megosztotta az embereket, de a többség mára már bizonyára ezt is megszokta.

Virágok a Hal közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Olvasóink közül sokan emlékeznek a régi időkre. Kubinyi Katalin például azt írta a posztunkhoz, hogy azóta sem evett olyan gomolyát, mint ott, a bódéban Ráday nénitől vettek! Törökné Erzsébet felidézte: ha a városba jöttek,mindig ettek egy finom húslevest és töltött káposztát a kifőzdében. Még a levesbe való tésztát is mindig frissen készítették el hozzá.

A csobogó esti fényei anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Idézet Fogarasi Józsefné Patyu hozzászólásából: „az első bódéban Nádasné Szerénke néni igazi házi tejfölt, túrót, gomolyát, vajat árult, azoknak volt íze, színe, sokat vásároltunk nála. Hegedűsné Rózsika néni főzte a csodálatos tyúkhúslevest, arról is csak felsőfokon lehetett beszélni ill. ízlelni.”
Kujbusné Márti azt írta, hogy ,,Volt ott minden! Tejpiac, a Bugjó Zoltán húsboltja, Bözsi néni kifőzdéje! Később képkeretező, és persze a Halászcsárda! Mindennap lehetett vásárolni!” Köszönjük szépen! A Hal köz és a Simonffy utca sarkán pompázó épületről idekattintva lapozgathatók szép fotóink.

A Simonffy utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Csodaház a Simonffy 7. szám alatt

A Hal köz még működő szökőkútja

A Széchenyi utca

Amikor autók jártak a Hal közben

A Piac utca

Hatalmas fali kép a Hal köznél

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 17., szerda

A varjúszelídítő

Debrecenben a nagyerdei Békás-tó mellett haladva tegnap szokatlan látványra lettünk figyelmesek: egy fiatalember nem a kacsákat etette, hanem a varjakat. A varjak a férfi köré sereglettek, némelyikük felröppent a pad támlájára és a kukára is, és úgy várták a falatokat. Írhatnánk, hogy Hitchcock-i pillanatokat éltünk át, de az túl olcsó poén lenne – annak ellenére is, hogy nem kevés varjú tátotta a csőrét az élelemre éhesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Idill a varjakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valójában tulajdonképpen békés, megnyugtató jelenet volt ez. Olyannyira, hogy amikor a fiatalember felállt és elindult, akkor a varjak utánafordultak, károgni kezdtek, majd métereken át ugrándoztak utána. Lehet, hogy már ismerték is egymást, hiszen nem kizárt, hogy máskor is kaptak ennivalót ettől a segítőjüktől, meg egyébként is, több helyen olvasható, hogy a varjak családias, intelligens, tanulékony és jól szervezett élőlények. Így aztán akár még az is lehet, hogy a hálájuk jeleként követték a férfit, aki ennivalót vitt nekik! Sőt: énekeltek neki, elvégre a varjú énekesmadár :)

Induláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. május 17., vasárnap

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Déri tér 2026. május 17-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. május 8., péntek

Volt egyszer egy Nagyerdő (II.)

Debrecen parkerdejének 2014 nyarára történt meg a második legnagyobb átalakítása. Ezáltal új arculata lett, és sok régi helyét is megszüntették. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Immár új stadion szolgálja a futballt és a virágkarneválokat, ám atlétikai és motorversenyzői része nincs. Elbontották a Csónakázó-tavat és az Újvigadót is, s a helyükre mélygarázst és „vízi ködszínházat” építettek. A Békás-tavat megnagyobbították, leszerelték a régi fahidat, s felújították a szabadtéri színpadot és a következő évre a víztornyot is. Ma már hiába keressük például a fagylaltosbódét, a spriccelős ivókutat és a kosárlabdapályát.

A régi stadion kapuja az állatkertnél

Vannak viszont új szökőkutak s járhatatlan zúzott kővel borított szürkeségek is. Régóta üresen állnak a Rózsakert Vendéglő és a nyári tábor területei, s egyre romosabbak a Medgyessy sétány kiürített villái... – az alábbi válogatásban a csendes elmélkedés jegyében azt mutatjuk meg, hogy pár éve milyen volt az erdő. Mára lett Székelyek parkja is, ahol nagy ünnepségen zászlót állítottak. Felemás a kép. Eltűntek a békák, és csónakázni sincs hol. Lebontották a strandot, 2020 nyarára újat építettek, és szálloda is szerepelt a tervek között. A XX. század eleji Nagyerdőnk képei idekattintva csodálhatók meg...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 25., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez.

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

Az egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Kapcsolódó összeállításaink:

Tudósítás az építésről. Fotó: HBN

DBKL

2026. április 7., kedd

A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút

A debreceni Petőfi tér szökőkútját 1960. április 3-án adták át a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. Aznap avatták fel az Aranybika előtti gyepszőnyegen kialakított Zsolnay-szökőkutat is (mely 1965 augusztusáig létezett), valamint a Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű melletti kis vizes látványosságot is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér 1978-ban. Fotó: Csobaji Előd

A Petőfi tér szökőkútjának és a parkjának sokkal több idő adatott, jóllehet, az utolsó éveikben már alig gondozták ezeket a létesítményeinket. A következő, döbbenetes képen a 2021. december 8-án lebontott szökőkutat, illetve a helyén hagyott köveit mutatjuk be.

Kinek ártott, kinek volt útjában vajon ez a méltatlanul elhanyagolt szökőkút?! Van hagyatékból származó archív felvételünk is a még új szökőkútról. Ezen jól látszik, hogy a kép készítésekor még nem épült meg az 1962-ben lebontott Deák utcai nagy zsinagóga helyére emelt szalagház, a vízsugarak pedig fantasztikus bőségben permetezték a zöld parkot.

A szökőkút közelében állt a szép emlékű repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma, más alkotásokhoz hasonlóan. A fotó a Képzőművészeti Alap 1986-os képeslapján jelent meg.

A szökőkút és a repülőszobor. Fotó: KAKV

Az alábbi képen a szökőkút mögött (balról) a ma már görögkatolikus fenntartású és más funkciójú Debrecen Hotel és Hatvani-kollégium, valamint az új lakóház (1951) látható.

Mint fentebb felidéztük, az utolsó éveiben már a szökőkutat sem gondozták. Pedig nagyon szép helyen volt, és a színes reflektorai is varázslatossá tehették esténként, ahogyan azt szintén nagyon sokan szerették az Egyetem téri szökőkút kivilágított medencéiben is.

A 2021 decemberében lebontott szökőkút helyett máshol, a Petőfi-szobor közelében építettek egy medencét, amihez büfé is tartozik majd. A parkot egyebütt is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök „mutatják”, hogy mik voltak a területen a II. világháborús bombázások előtt. Erről itt írtunk.

Az egykori szökőkút területének közelében egy vasrácsokkal körbevett játszóteret csináltak. A következő képünkön azonban nem ezt, hanem a régi szökőkút káváját és reflektorait idézzük meg, valamint természetesen a pazar vízsugarakat (hátérben egy CAF-villamossal).

Úgy véljük, érdemes azt is felelevenítenünk, hogy milyen volt hajdanán a Petőfi tér virágokkal, gyeppel és más növényekkel beültetett, még zöldellő, színpompás, gondozott parkja.

A Petőfi tér gondozott, szép díszparkjáról és az akkoriban még működő szökőkútjáról utoljára 2017 nyarán, ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg videófelvétellel. Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 6., hétfő

2026. július 4., szombat

2026. június 29., hétfő

2026. június 17., szerda

2026. május 17., vasárnap

2026. május 8., péntek

2026. április 25., szombat

2026. április 7., kedd