Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szobor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szobor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 27., hétfő

A Professzor


Debrecenben 1971 július végén állították fel az egyetemi telepen, a természettudományi kar új épülete felé vezető út mentén álló hatalmas tölgyfa lombjai alá Hatvani Istvánnak,a debreceni Kollégium egykori kiváló professzorának (1718—1786) életnagyságon felüli bronzszobrát, Varga Imre budapesti szobrászművész alkotását. Dr. Kádár Zoltán korabeli cikke (lásd múltidézésünk végén) rámutat: Varga Imrét a korábbi munkássága szinte „predesztinálta” arra, hogy ő készítse el ezt a szobrot. A művész úgy mutatja be a professzort, amint karosszékében ülve maga elé néz, mellette asztal, rajta könyv és gyertya, a szellemi és a mesterséges fény jelképei. A szobor beállítása szinte meghökkentően természetes, az Élet közvetlenségét árasztja, ezt a természetességet még a megfelelő környezet is nagymértékben fokozza. Varga Imre nem a fiatal tervekkel, újító gondolatokkal teli tudóst mutatja be, aki önemésztő lelkesedéssel akarja a korszerű tudomány eredményeit városában meghonosítani, nem: A művészünk az idős, élete végén járó professzort úgy mutatja be, mint aki sokat csalódott az emberekben, a kicsinyesség, a szűklátókörűség, a „babonák és a botorság” miatt. Azt a tudóst látjuk itt, aki fényt, tudást, haladást akart hozni Debrecenbe fiatalok és felnőttek számára egyaránt, s végül mégis tapasztalnia kellett, hogy a jó szándékait félremagyarázzák, s fényes alakját a babonák, a boszorkányság sötétségébe burkolják. Ámde a keserű, kiábrándult vonások figyelmeztetnek is: az új, nagy igazságok győzelme csak rögös utakon át, szenvedések árán valósulhat meg olyan társadalomban, ahol nem a közösségért való munka alapján ítélnek – fogalmaz a dolgozat. (Nyitókép: Fortepan / Kriss Géza, 1980.)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Kirándulókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nagyításért kattints a képre!

2026. július 12., vasárnap

A legbizarrabb debreceni szobor

Debrecenben az egyetem kémiai tömbje előtt fénylik egy sokágú, amorf fémtest. A Köztérkép szakportál szerint ez egy szobor, amit Segesdi György készített 1972-ben Térplasztika címmel.


A kompozíciót 2026. július 11-én tanulmányoztuk közelebbről, s ekkor készítettük róla a most megosztott felvételeket is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Szeretjük a szobrokat, ám ebben az esetben csak találgatni tudunk például abban a tekintetben, hogy ez a valami mitől szobor, mit akar kifejezni, és miért van kiállítva ennyire kiemelt helyen több mint 50 éve.


Sajnálattal és értetlenül vagyunk kénytelenek megfogalmazni azt is, hogy ez a valami, ami még rendes címet se kapott (talán nem véletlenül), nemcsak meghökkentő, hanem balesetveszélyes is.


Több helyen ugyanis hosszú hegyes részek állnak ki belőle éppen kb. emberi fejmagasságban – lásd a képeken. Remélhetőleg ezek még senkinek sem okoztak sérülést.


Mindenesetre esetleg érdemesebb lett volna a Professzor című szobrot itt felállítani annak idején, mivel azt gyakran veszik körbe autók, itt pedig zavartalanabbul tekinthetne az egyetemi polgárokra. Evidens, hogy a Térplasztikát pedig kevésbé kiemelt helyre kellene vagy kellett volna tenni, ha már valakik szerint mindenképpen közszemlére méltónak tekinthető.


Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 4., szombat

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő Nyíracsádon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő hátulrólFotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől. És a történet sajnos ezzel nem ért véget: a 2026. július 6-i utunkon szörnyű dolog derült ki a Sellőről.

A Sellő közelről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az elvitt hableány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 24., szerda

A Proletár


Debrecen várossá alakulásának 600. évfordulója alkalmából többek között az Aranybika Hotel előtti téren 1961. június 24-én este ünnepi nagygyűlést rendeztek, majd másnap délelőtt, szintén a jubileum alkalmából avatták fel Kiss István több mint 10 méter magas alkotását, a Március 21. téren felállított munkásmozgalmi emlékművet: a Proletárt. A HB Napló tudósítása szerint a tér sarkán emelkedő hatalmas, akkor készülő hétemeletes bérházon is zászlók lobogtak, a téren díszzászlóalj sorakozott fel.

A szobor felállítása az 1961. június 1-i lapban

Ünnepi beszédet Bírt András, az MSZMP Debrecen VB titkára mondott, s mint kiemelte, a szobor a győzelmet kiharcolt munkás alakját ábrázolja. A szobor 1990. március 20-ig állhatott ezen a helyen, ugyanis akkor távolították el onnan daruval, akárcsak a Kölcsey-művközpont melletti Lenin-szobrot (1975) is. A Napló beszámolt arról is, hogy a munkásszobor kettétörött, így a március 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet.

Az avatás az 1961. VI. 27-i Naplóban

Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe
– fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás.

1965-ös fotó: Cartographia

Előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is (de az legalább máshol még megvan), 1968-ban pedig a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház. A Proletár és a Lenin-szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

1966-os fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
1980-as fotó: Fortepan / Mezei Attila, Léczfalvi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. május 22., péntek

Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?

A ház 2026. V. 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben 1889 óta pompázik a Piac utca 53–55. szám alatt egy gyönyörű emeletes ház, amit a Debreceni Első Takarékpénztár építtetett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ez a kép az üres épület ajtaján látható

Gerster Kálmán tervei szerint elkészült, és Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, amin a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető. Ilyen szimbólum a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. A másfél méter magas fémfigurát Strobl Alajos készítette. A művet legutóbb 2012-ben szállították el restaurálás céljából.

A szobor 2026. V. 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség, hogy a palotában működött a MÁV-igazgatóság a Tisza-palotába való 1895 decemberi költözéséig, majd a népszerű Hungária Étterem helyiségében kialakított első debreceni gyorsétterem is ebben a patinás házban fogadta a vendégeket 1991 és 2025 között.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Emléktábla a Hungária-palotán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az egykori Halász terem

2026. május 17., vasárnap

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Déri tér 2026. május 17-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 2., csütörtök

A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni

Debrecen egyik jellegzetes emlékműve volt a Kossuth utcai tankszobor, amit 1970. április 2-án avattak fel egy nagyszabású katonai parádéval (nem sokkal az Újvigadó átadása előtt). „Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – volt olvasható az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási mementóján. Az alábbi fotón az azóta lebontott házak is figyelemre méltók: 

Az átadás évében. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A 48 négyzetméteres domborművet meglepő módon ugyanaz a Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrász készítette, aki a Pallagi úti Kígyóölőt és a főutcai felszabadulási emlékművet is. Az akkori sajtóhír szerint a kompozíció faragott süttői kőtömbjei a leleplezés előtti reggelen érkeztek meg a helyszínre. Ez a terület a mai Szent Efrém (korábban Bányai Júlia) Általános Iskolával átellenben található.

A szobor 1977-ben. Fotó: Pathó Sándor

A Napló korabeli beszámolója kitér arra is, hogy az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. Beszédében a tábornok egyebek mellett kiemelte azt is, hogy Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, és 1944 végén innen indult el az új élet a II. világháborút követően.

Cikk a felállításról (részlet). Fotó: HBN

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb a Vértessy-kastély közelében, egy Gázvezeték utcai telepen tárolták, aztán átvitték az István útra, egy cég udvarára. További érdekesség hogy a Kossuth utcán a tankszobor előtti időkben is volt egy szovjet emlékmű ugyanott. Azt egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A muzeális értékű képeket Kiss Erika küldte róla nekünk, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász.

A képeket Kiss Erikának köszönjük!

Akkoriban még sokkal több volt a növényzet a környéken:

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kapcsolódó összeállításaink régi fotókkal:
A Napló fotói az avatásról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!