Debreceni Képeslapok: február 2026

2026. február 27., péntek

A Sumen Étterem és a Márka Bár a Dobozin

Debrecenben a Dobozi-lakótelep Tanács utcájában (a mai Víztorony utcában) 1975. november 28-án adták át az új „vendéglátó kombinátot”, amit az emeleti Sumen étterem és Márka Bár, valamint a lenti finomfalatok-jellegű üzlet alkotott. Az 1060 négyzetméter alapterületű létesítmény 250 vendéget befogadó étterméhez részben fedett tetőterasz csatlakozott, ahol nyaranta esti filmvetítések is voltak.

Régi fotók: HBN / Iklódy János

A HB Napló beszámolója szerint különösen szépen kialakított rész volt a Márka Bár és az alatta lévő üzlet is. A tetszetős térelválasztó elemekkel, bolgár szőttesekkel, valamint Égerházi Imre festőművész Sumenben készült alkotásaival díszített étterem naponta 11-től este 11-ig bolgár ételspecialitásokkal várta az étkezni, szórakozni vágyó vendégeket. A másodosztályba sorolt üzlet a déli órákban előfizetéses étkeztetést bonyolított le, önkiszolgáló rendszerben. Ugyanakkor a Márka reggel 7-kor nyitott, és este 7 óráig állt a vendégek rendelkezésére. Az étterem helyén később egy ideig diszkó is működött, ami fölöttébb zavarta a pár méterrel arrébb lakó emberek hétvégi nyugalmát. Ez azonban már a múlt, hiszen immár az Abigél középiskola működik a fenti szinten (lásd a cikk végén). Érdekesség, hogy a Sumen Étterem korábban, 1969. augusztus 20-tól a Régi Posta Fogadó épületében működött, szintén a magyar–bolgár barátság és a Debrecen testvérvárosával, Sumennel ápolt jó viszony jegyében. Arról az időről ebben az összeállításunkban írtunk régi képekkel.

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Ma középiskola működik itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így éltünk a '70-es évek közepén Debrecenben

Debrecen 40–50 évvel ezelőtti életéről, arcáról osztott meg lélegzetelállító felvételeket a Fortepan.hu archív gyűjtemény. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A Bencze László által 1970 és 1979 között készített, igen jó minőségű fotók közül elsőként

a Vörös Hadsereg útja, valamint a Csapó utca kereszteződését mutatjuk be, a fenti képen pedig a Déri Múzeum Munkácsy-termére és az „Ecce homo!”-ra csodálkozhatunk rá.

Az Alföldi-palota 1974-ben

A Széchenyi utca ilyen volt 1979-ben, Bencze László felvétele szerint:

A kiváló dokumentátornak köszönhetően a Nagytemplom balján húzódott házakat is megidézhetjük. Itt ma a Kálvin téri üzletudvarház van...

Íme még egy felvétel az egykori épületsorról:

Ezen a helyen fotózgatva, Bencze László természetesen a megyei könyvtár palotáját is megörökítette.

A Kodály-zeneiskoláról és környékéről több fantasztikus képet is készített.

Ütőhangszeres óra a Kodály zenesuliban, 1979-ben

Ezeket érdemes külön is megcsodálni a Fortepan.hu oldalán. Feltűnő, hogy akkor még fűszer-csemege működött a földszinten.

Újra láthatjuk a Svetits-bérház és a hitelbanki palota 46 évvel ezelőtti életét is. Ebben az a jó, hogy a képeken ott van még a játékbolt, a könyvesbolt és az Omnia Kávészalon is!

A vármegyeháza (akkor úttörőház) mellett pedig még az Arany Angyal Patika épülete áll:

A szomszédos Béke útján (azaz a mai Szent Anna utcában) volt a 4-es villamos végállomása. Bencze László erről a helyről is alkotott pazar felvételeket. A következő fotó 1970-es.

S mielőtt elbúcsúznánk, megmutatjuk azt a felvételt is, amit a Tanács utcai (mai nevén Víztorony utcai) víztorony tetejéből készített a Mester (a kísérőszöveg szerint) 1979-ben:

Végül még a korabeli Kálvin térről két fotó. Csokonai Vitéz Mihály szobrát még nem helyezték ki a placc szélére, ahol akkor még a villamosok sínei feküdtek.

(További fotóink az 1970-es évekről idekattinva csodálhatók meg.)

1970 gyönyörű tele a Jászai utcában. Fotók: Fortepan.hu, Bencze László

DBKL

Az új HÁÉV-székház a Csokonai-szobor mögött

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 26., csütörtök

Az Arany ember láthatatlan palotája a főutcán

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 3 éve immár láthatatlanul. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2020 tavasza óta letakarva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Az Apollo Superior tervével. Forrás: Dehir

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – máig nem valósult meg.

Itt lenne a bevásárlóközpont. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban feleleveníti azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A díszítések Tóth András munkái.

A letakart domborművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet egy ételtől maláriás lett, amely májgyulladássá változott, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A Csillag Csemegével 1985-ben. (Méliusz Fotótár)

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története e cikkünkben ismerhető meg. A Füredi út hajdani Csillag Csemege emlékét idelátogatva idézhetik fel.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Steinfeld-ház hátsó fertálya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Címerek a cívisvárosban

Debrecenben sok és sokfajta címer ékesíti a különféle létesítményeket. Ilyen jelképek a középületeken kívül magánházakon is találhatók. A cívisváros hagyományos címere a rendszerváltáskor lett újra hivatalos jelkép. Fő elemei a tűzből feltámadó főnixmadár, a bárány, a pálmafa, valamint a Biblia és a Nap. Ennek is sokféle változatát fedezhetjük fel, hiszen van kitárt szárnyú, leeresztett szárnyú, továbbá napos és anélküli is.

Mozaikcímer a főtéren. Fotó: Debreceni Képeslapok

Mindezek mellett állami (koronás és Kossuth-) címerek, valamint külföldi (velencei, orosz és finn) címerek is vannak az adott helyeken. Sőt, egyes magánházakon családi címerek őrzik a tradíciókat, a Köztemető katonai parcellájában pedig szovjet címer is hirdeti a múltat az ottani obeliszken... Az alábbi galériánkban Debrecen címereinek sokszínűségéből nyújtunk ízelítőt.

DBKL

Az új debreceni 2-es villamosvonal

Debrecen első új spanyol villamosa (az 511-es) 2013. május 20-án este érkezett, az üzemszerű közlekedés pedig 2014. február 26-án kezdődött. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 511-es első debreceni CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem volt könnyű szülés a beruházás, és ezt az is jól példázza, hogy a 2008 decemberi bejelentést követően 2014. február 26-án sikerült megtartani az avatási ünnepséget.

Az átadási parádén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban 18 CAF-jármű állt szolgálatba, amik 32,5 méter hosszúak, 2,65 méter szélesek, és 222 férőhelyesek (melyek közül 48 az ülőhely).

A kezdet emlékjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1, 2, 1, 2... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezzel szemben a még szintén forgalomban lévő – kék alapszínű – Ganz Hunsletek (amikből 11 van a városban és a világon is) csak 21,7 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek, és 163 férőhelyesek (amelyek közül 28 az ülőhely). A CAF villamosok üzembe állítása miatt a DKV megszüntette többek között a 31-es autóbuszjáratait is, melyek útvonala majdnem egybeesett a kettes villamosokéval.

A Hunyadi utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emellett kivonta a forgalomból a Bengáli villamosokat is, amik immár nosztalgialátványosságként szerepelnek a repertoárban. (Másik gyűjteményünkben a villamosközlekedés fénykorát mutatjuk be.) A CAF villamosok 2014 májusa óta a Nagyerdőben is járnak, tehát az egyes vonalon is közlekednek. (Korábban ott csak a tesztelések során lehetett találkozni velük, amíg nem készült el az új pálya.)

Bengáli és CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Menetrend szerinti működésüknek az is érdekessége, hogy az adventi és karácsonyi időszakban közülük is fényvillamosként közlekedtet egyet a DKV. A Ganz és a CAF „partyvillamosok” hamar népszerűek lettek, hiszen a látványuk valóban fokozza a különleges hangulatot a fényfüzéres, ünnepi debreceni éjszakában. (Képeslap-kollekciónkban további masinákról is találhatók remek fotók.)

Fényvillamosként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Református Főgimnáziumnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink sok szép régi képpel:
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A gőzmozdonyos cívisváros
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
A 4-es villamos
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A Malév debreceni reptere
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években

2026. február 25., szerda

A békebeli Debrecen 1935-ös muzeális képeken

Gyepszőnyegek, fasorok...

Debrecen tovatűnt arcaira csodálkozhatunk rá azokon a régi felvételeken, amelyek a Fortepanon találhatók a 90 évvel ezelőtti cívisvárosról. Ezek közül válogatva, elsőként a békebeli főutca panorámáján ámuldozhatunk a Csapó utca elejénél. A Ted Grauthoff által adományozott fekete-fehér fotón a nagy zsinagóga mellett a Kossuth-sarki még tornyos takarékpalota, a Kistemplom, továbbá az Aranybika Hotel és a Szent Anna templom is szerepel. Az Alföldi Takarékpénztárnak ekkor még a bauxitbetonos első változata állt, s szembetűnő a középen álló egyemeletes épület is – akárcsak az akkor még nem kőtenger főteret ékesítő óriási gyepszőnyeg.

A fenti képpáron a korabeli Nagytemplomban (az első fotó készítésének helyében), valamint vármegyeházában gyönyörködhetünk. Ezután kilátogatunk a Nagyerdei Strandra, ahol igazán szívet melengető jeleneteket örökített meg 1935-ben a nagyszerű fényképész. Jól sikerült pillanat a trambulinról éppen elugró fiatalemberen kívül „Tarzan és Jane” kettőse a parton pózoló csoportban. (A képek adományozói: Kurutz Márton, Plesovszki Ákos, Halmosi Sándor)

Lássuk külön is a vármegyeházát és a konflist...

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

Egy évvel később... Fotó: Fp. / Somlai Tibor

DBKL

Így közlekedtünk Debrecenben az 1970-es években

A Kálvin tér 1973-ban. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán.

Debrecenben 40–50 évvel ezelőtt az 1960-as évek színvonalához képest továbbra se volt forgalomban sok magán gépjármű, azonban a számuk folyamatosan emelkedett.

Vörös Hadsereg útja, halálkanyar. Fotó: Fp / Uvaterv, 1974

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Gyalogosok a Kossuth téren. Fotó: Fp / Bencze László, 1974

Múltidéző összeállításunkat a Kálvin tér 50 évvel ezelőtti arcával kezdtük, aztán a sokak által halálkanyarnak nevezett útszakasz elevenedik meg a gyönyörű színes panorámaképen.

A Vörös Hadsereg útj. Fotó: Fp / Bencze László, 1976

Itt is sétálóövezet van 2001 óta. Fotó: Fp / Inkey Tibor, 1971

Kanyar a Csapóról. Fotó: Fp / Bencze László, 1976

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti és következő korabeli képeken a Csapó utcai kiágazás mellett a Dollárház és a Rózsa utcai taxiállomás is megelevenedik.

A Csapó utcai Dollárház. Fotó: Fp / Szalay Zoltán, 1974

A Rózsa utcai taxiállomás. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Lencse Zoltán, 1973

Kálvin tér, HÁÉV-székház. Fotó: Fp, 1978

A következő archív felvételeken a régi Széchenyi utca, majd pedig a távolsági buszállomás is visszatér.

A Széchenyi utca fasorai alatt. Fotó: Fp / Bencze László, 1979

A távolsági buszállomás. Fotó: Fp / Uvaterv, 1978

A Kölcsey-művközpontot 1978-ban adták át. Az intézményt bemutató fotón a jellegzetes okkersárga csuklós Ikarus is feltűnik (vélhetően egy 31-es busz). A folytatásban bekukkantunk a Jászai Mari utcába is, majd pedig a Nagyállomás várótermében nézünk körül.

A Kölcsey művelődési központ. Fotó: Fp / Faragó György, 1979

Zaporozseccell a Jászai utcában. Fotó: Fp / Bencze László, 1979

Komarral a Jászai utcában.Fotó: Fp / Bencze László, 1979

Várakozók a Nagyállomáson. Fotó: Fp / Szalay Zoltán, 1974

A 40–50 évvel ezelőtti fotósok a belvárostól távolabbi helyeket is megörökítették, összeállításunk végéhez közeledve lássunk példákat ezekre is! A sorból a fénykorát élő csónakázó se marad ki...

A mai Rakovszky (anno Fürst Sándor) utca. Fotó: Fp / Uvaterv, 1974

A Szabadság útja (ma Kasai). Fotó: Fp / Uvaterv, 1971

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink sok szép régi képpel:

Vízibicikliző lányok a csónakázón. Fotó: Fp / Urbán Tamás, 1973

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. február 27., péntek

2026. február 26., csütörtök

2026. február 25., szerda