Keresés ebben a blogban

2019. március 30., szombat

A Mackós kút és sok szép szobrunk ikertestvérei

Debrecen szobrait és a történeteiket tanulmányozva érdekes felfedezéseket tehetünk. Ilyen az is, hogy több alkotásunknak létezik ikertestvére is valahol az országban vagy a nagyvilágban.


A debreceni Sas utcán álló macis kútnak (Medgyessy Ferenc művének) például a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren örökítettük meg a párját. Fotók© Debreceni Képeslapok


Honvédtemetőnkkel együtt a ,,Haldokló oroszlán" is megújult a minap. A 120 éve ott álló (korábban az Emlékkertben álló, az előtt pedig rejtegetett) szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait is megalkotta. Fotók© Debreceni Képeslapok

Kádár Géza magyar festő (18781952) műve: Nagybányai részlet napsütésben

Hasonlóképpen párja van Budapesten a mi Déri téri Táncosnőnknek, a Kálvin téri Bocskai-szobornak, az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató anyának", valamint a Kollégium Petőfi-szobrának is. Sőt: Nagybányán a Nagytemplomunknak is (lásd a fenti kompozíción)!


Létezik debreceni példa is, hiszen a Déri téri gyönyörű Merengő szobornak a Köztemetőben található a testvére. Mindkettőt Debreczeny Tivadar készítette.


A Kút utcára ,,csavargott" hangyák. Fotók© Debreceni Képeslapok

A Piac utcai hangyaszázadnak a Kút utcában bujkál néhány tagja, a Bem téri Trianon-emlékművünknek ugyanakkor Balfon áll a párja (mely nem csonka). Balogh László olvasónk jelezte: a Pallagi úti Wallenberg-emlékműnek is van pesti társa... Bizony-bizony!


Pátzay Pál Wallenberg-emlékműve, a ,,Kígyóölő" a Biogalnál. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Közeli képek a debreceni és a budai maciról. Fotók© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A debreceni Sas utcai macis kút parkja 2019 szeptemberében még ilyen volt,
ám a tervek szerint hamarosan a lenti képen látható formában építik be.
,,Inkubációs" központ és mélygarázs lenne itt :(

2019. március 26., kedd

A napfényes Nyíracsád

A Debrecenből száműzött Sellő szobor. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 34,3 kilométerre lévő Nyíracsádra látogattunk egy minapi verőfényes koratavaszi délelőttön. Ismét felkerestük a Sellő szobrot is, ami a cívisváros belvárosi korzójának ezredfordulós kialakításakor csak néhány napig lehetett az Aranybika előtti szökőkútnál.


Pázmándi Antal alkotását egy pincébe rakták, és 10 évig ott árválkodott. Nyíracsád 2011-ben vette meg, és a főterét díszíti azóta is. A település központjában több szép templom is megtalálható, s akinek bőven van ideje, annak érdemes megcsodálnia a Zsuzsi vasút emlékművét, valamint a messze földön híres gúthi vadászházat is. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A Sellő szobor virágoskönyve 18 év alatt se fakult. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sellő (2001, Pázmándi Antal) és az Almát tartó lány (1964, Szabó Iván).
Fotók
© Fekete Ferenc / 
Debreceni Képeslapok

2019. március 24., vasárnap

Macskaköves, ódon utcák...

Debrecen helytörténetével foglalkozni nem valamiféle mai hóbortot takar. Hiszen már például 1865-ben is kinyomtattak ilyen dolgozatot, Balkányi Szabó Lajos művét.
(Galériánk a képre kattintva is megnyitható.)


Az emberek és a város korábbi élete tehát mindig foglalkoztatta az utódokat – példa erre az a képeslap- és festménykiállítás is, amit a Déri Múzeum rendezett 1982 nyarán. A gazdag tárlat kollekciójából míves leporellóban mutatott ízelítőt az intézmény a közönségnek és a gyűjtőknek.


Az első másolaton (amit a lentiekkel együtt a prospektusból vettünk) az egykori Royal Szállót ismer-hetjük meg. Az előkelő és jól felszerelt hotel a mai Petőfi-szobor helyén állt, és az 1944-es szőnyeg-bombázásokban semmisült meg. A második kópia már a Dégenfeld téri (mai Dósa nádor téri) kenyérpiac nyüzsgésébe nyújt betekintést.


A fenti felvétel révén a XX. század eleji Piac utcán, az 1900 és 1907 közötti korszak látványán hordozhatjuk végig a tekintetünket. Már megépültek a Simonffy-sarki ikerbérházak, még megvan a Kistemplom kupolája, ám nem épült meg a püspöki palota. Bal szélen a Csanak-ház.


És eljutottunk a macskaköves főtérhez, azon belül pedig a Nagytemplomhoz. Szerencsére a fotón látható épületek közül ma is mindegyik megvan.


Bemutatjuk a prospektus borítóját is, hiszen szép, igényes munkára vall. Mi több, azt is felfedezhetjük rajta, hogy a látképen az Ispotály-templom is szerepel, ami szintén a II. világháborúban semmisült meg.


S végül a brosúra belső szövege, Román Márta tollából. Ezt böngészve, fájó szívvel olvashatunk például a néhai méntelepről és Fehérló Szállóról is – amiknek az archív képeit be is mutatták akkoriban a helytörténet iránt fogékony közönségnek.

DBKL

(Az itt megosztott felvételeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei.)

2019. március 20., szerda

A történelmi Kossuth utca

Kilátás a Verestemplomig a takarékpénztár első székházából.
Nagyobb fotókért kattints a képre!
Debrecen egyik legszebb utcája a Magyarok Mó-sesse előtt tiszteleg.

Az utca 1894-ig eredetileg a Nagy-Cegléd nevet viselte. A „Magyarok Mósesse” pedig nem más, mint Kossuth Lajos, akit az 1849. január 7-i megér-kezésekor a Miklós-kapu őre jegyzett be ekként a naplójába. Kormányzónk a családjával a városházán lakott, és április 14-én a Nagytemplomban olvasta föl a Habsburg-ház trónfosztá-sát kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.


 A Kossuth utca látképe a takarékpénztári palota megépülte (1912) előtt

Az 1865-ben felavatott Csokonai Színház
A cívisváros a névadásról az elhunyta után határozott, amely 1894-ben, Turinban következett be. A Kossuth utca a Piac ut-cát köti össze a Méliusz térrel, ezáltal tehát a Verestemplom és a szintén református Kis-templom között húzódik. Itt pompázik a Csokonai Színház, a Stégmüller-, a rendőrségi és a pénzügyi palota, s szeren-csére ma is megvan az egykori Angol Királynő Szálloda szép épülete is. A pénzügyi palota helyén a Komáromy-ház állt  (lásd lenti fotónkon).

történelmi Komáromy-ház a pénzügyi palota helyén állt. Reprint: TKK
Itt készítették elő 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc utolsó momentumaként a Szatmári békét. Az utcában egyébként 1962-ig a 4-es villamosok is végigmentek, az 51. szám alatti épületben pedig (ami előtt vásár működött) 20 éven át lakott Irinyi János, aki feltalálta a foszforos gyufát, és az István Gőzmalomnak is igazgatója volt. Ugyanakkor a Dóczy-intézet története (is) egy külön fejezetet érdemel... Az alábbi galériánk képeit nagyrészt azokból a másolatokból állítottuk össze, amiket kiváló posztolóink, V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg olvasóinkkal a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkon. Van egy-egy reprintünk a TKK-tól és az Uropath-tól, valamint a 70872-PANORAMA kódjelű térképből is. Ez pedig a Kossuth utca mai hangulata:



Zoltai Lajos rajza a Déri Múzeum '48-as tárlatán

Köszönet a képekért!


Ez a korai ábrázolás a teátrumunkról a Déri Múzeum tárlatán csodálható meg

(A régi Csapó utcáról idekattintva látható az összeállításunk. És ha érdekel a Batthyány utcáról is hasonló képes anyag, akkor keresd fel ezt a linkünket.)


A mai kis Kossuth helyén állt ez a szép iskolaépület a Kossuth utcán.
(Bencze Tamás – Nagy Attila / Uropath Bt., 2003.)

Mindazoknak pedig, akik kíváncsiak erre a szép válogatásra a Kossuth utcáról, nagyon kellemes múltidézést kívánunk. Kattints a nyílra!



A Komáromy-ház helyére épített pénzügyi palota és a még kerítéses teátrum látványa. Reprint: Uropath

2019. március 19., kedd

Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók

A pazar Cserkész-tó. Fotó: Zempléni Képeslapmúzeum
Debrecen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt.

A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről (1934)!

A leges legpompásabb nyilvánvalóan a Margit-fürdő volt, ám mellette egy ideig a többi is nagy népszerűségnek örvendett. A Vértessy-strandról a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.


A fantasztikusan gyönyörű Nagyerdei Strand 1940 körül, szintén Vértesi Ferenc feltöltésének köszönhetően

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Nagyobb fotókért, a galéria megnyitásáért kattints a képre!

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár
egy részlete az 1920-as évek elejéről
Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött pedig karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.”

Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a hozzá tartozó csónakázó a kastély közelében hullámzott. A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára.

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum!
(Fotó: Vértesi Ferenc családi archívumából)

A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol). A közkedvelt szakember nem mellékesen a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében
A Telegdi-sófürdőt Telegdi Kovács László hozta létre a szepesi birtokán (a mai repülőtér melletti városrészben). Zoltai Lajos nagyszerű leírása szerint a polihisztor Telegdi ügyvéd, lapszerkesztő, színházi felügyelő (intendáns) is volt, aki igen vállalkozó szellemű debreceni polgárként kártyagyárat, olaj- és szélmalmot is birtokolt.

Szepesi tanyáján, a Hosszúszék nevű lapos szélén 1876-ban néhány fürdőszobát építtetett, és azokat fűtőkazánnal, vendéglővel, táncteremmel is ellátva, közhasználatra bocsátotta. A tó (akárcsak a konyári) idült „bőrkütegek” és csúzos bántalmak ellen is sikeresen volt javallott. Mellette, szintén a II. világháború után szüntették meg azt a tavat, ami a régi vasúti gurító, a mai salakmotorpálya és Egyletkert utca között csillogott. Egykoron itt szőlőskertek feküdtek, s azok között keletkeztek aztán különféle tavak.


A Tégláskert egykori csolnakázója, a későbbi Cserkész-tó
Az 1860-as években ezen a „szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen, amit a debreceni szűcsök régtől fogva nyersbőr mosására használtak, annak előtte nálunk kevesek által ismert, még kevesebbek által űzött szórakoztató, test-edző játék honosult meg”:

1873 elején korcsolyázó-egyletbe tömörültek a sport hívei, s a következő év végén csónakázóegylet is alakult. 
Sorsukat az pecsételte meg, hogy Szikszay József felépítette a Margit-fürdőt a Füredi úton. Több próbálkozás után a Debreceni IX. cserkészkerület 1932 májusától már jelképes évi egy aranypengőért kapta meg a tavat és a környező 1205 négyszögöl földet. A csapat 6100 pengőért cserkészházat épített, és 1,1 kilométernyi kerítést emelt, gyümölcsöst ültetett és vízi növényeket is telepített.

A néhai Kincses-tó. Fotó: Csapókerti kalendárium
Ugyanakkor a nagyerdei csónakázó- és korcsolyázó-tavat 1932-ben alakították ki Borsos József tervei szerint. A mai vízi ködszínház helyén lévő létesítményt eredetileg tölgyfák, szigetek és hidak is díszítették. Ennél kevésbé ismert, hogy a Csapókertben, annak is a Kincseshegy nevű, egykori övezetében is pompázott egy fantasztikus tó!

A mai Liget tér helyén terült el, és Vasas Gusztáv bérelte a várostól. Ő minden tavaszon hallal telepítette be, így egész nyáron lehetett pecázni benne. A parton állt a pihenőtanyája, télen ez volt a korcsolyázók melegedője. Egy Fipula János nevű fiatal csónakot épített, s azzal ringatóztak a tükrön. A jázmin- és vadrózsabokrokkal ölelt téren lampionok világítottak, s nyáron halvacsorás mulatságokat tartottak.


II. világháború után, amikor Vasas Gusztáv meghalt, minden szemetet és hulladékot a tóba hordtak – emiatt kérték végül a vizes hely megszüntetését, így a bombázások törmelékeit is odavitték. A csapókerti Liget tér azonban ma is kedvelt helye a környéknek. Megvan még az 1913-ban átadott fedett uszoda épülete a Nagyerdőben, ám sajnos évek óta nem működik. 

A Szent Korona Debrecenben


Debrecen 170 esztendeje Magyarország fővárosa volt. Hiszen itt működött az országgyűlés, a kormány, és a cívisvárosban mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ennek tiszteletére látható kiállítás május 26-ig a Déri Múzeumban, Kossuth Lajos azt üzente... címmel. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


A tárlaton a gyönyörű Szent Koronánk másolata is megcsodálható.  Ennek kapcsán mutatjuk be a Debreceni Egyetem dísztermének központi ablakát, amit legutóbb az idegenvezetők világnapja alkalmából tett sétán örökítettünk meg. Ezen a páratlan kompozíción a koronás államcímer, valamint a Református Kollégium pompázik. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2019. március 17., vasárnap

Amikor még a patika is Arany volt a Szent Anna-sarkon


Debrecen legnagyobb változást elszenvedett részei közé tartozik a mai Piac és Szent Anna utcák kereszteződése is. Ebben az összeállításunkban erre mutatunk szívfacsaró példákat.

A Béke és a Vörös Hadsereg útja kereszteződése az '50-es években.
Fotó: Hagyaték. Nagyításért kattints a képre!
Itt, a Nagytemplom felőli páros oldalban – az akkori nevén Ferencz József úton – pompá-zott a Pannonia Szálloda, ami azonban a '44-es szőnyegbom-bázásokban megsemmisült. (Vele szemben két másik ilyen intézmény is tündökölt: a Froh-ner és a Központi).

A hotel helyére egy teljesen más stílusú irodaházat emel-tek, mégpedig az új megyehá-za céljából. Az első fotón a hotel és a pazar utcakép is megcsodálható, míg ezen a képen már az 1953-ban átadott kocka monstrum is áll.

A szuper kordokumentumon (amire egy névtelen hagyatékban bukkantunk) lovas szekér is felfedezhető, tehát a jelenet minden bizonnyal 1961 előtti, hiszen akkor tiltották ki az ilyen lócitrom-eregető járműveket a belvárosból. Az épületről megoszlanak a vélemények, az viszont vitathatatlan tény: az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti.

A városrész arca napjainkban.
Fotó: 
© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok
Az archív relikviákon a Szent Anna utca (akkor Béke útja) sarkán még szerepel az a pa-tikaépület is, aminek a korábbi üzlete az „Arany Angyal” nevet viselte. Itt ma bankközpont áll. Az eredeti vármegyeházának a túloldalán is kis épület volt, és oda is modern stílusú, emele-tes házat húztak föl. A villa-mosok jó 50 éve középen köz-lekednek (amikor már javában „Vörös Hadsereg útja” volt a főutcánk), ám az közös, hogy mindkét beállításkor esett :)) Végül íme egy lélegzetelállító fotográfia a környékről. Nem-csak a patika, hanem a város is „Arany” korát élte ekkor!


2019. március 15., péntek

Régmúlt vendéglők, kereskedések

A Kontsek is fogalom volt. Nagyításért kattints a képre!
Debrecen megannyi legendás vendéglő és üzlet emlékét őrzi – ezekből gyűjtöttünk egy szép csokorra valót az alábbi albumunkban.

A fotóválogatásban megidézzük egyebek mellett a Centrum Áruházat, a Killer-féle bútorüzletet, a Kinizsi Sörözőt, a Sesztina-vaskereskedést, az Újvigadót, valamint a Dégenfeld téri, a Hal közi és a Rákóczi utcai piacokat is.

Fotók/forrás: A. W. Cutler, Csáthy Kiadó, Barabás Ágnes, Barasits Kiadó, Csobaji Előd, helytörténeti fotótár, Képzőművészeti Kiadó, Kiss Erika, Ruzicska György, Uvaterv/Fortepan, Városházi Archívum, Vass Attila Tamás. Kattints a nyílra, jó időutazást!



Húsbolt a Vörös Hadsereg útján, 1977-ben. Fotó/forrás: MSZMP

A Vénkerti ABC üzletrésze 1978-ban, a HajdúBihar című album fotóján.
Kiadó: Megyei Tanács, Idegenforg. és Propaganda Kiadó Váll.

2019. március 13., szerda

A gőzmozdonyos cívisváros


Debrecen XX. század eleji történelmébe kalauzolja vissza az időutazás kedvelőit
a Csokonai Kiadó szép képeslapgyűjteménye.

Az Uránia Mozgó, a Csokonai-szobor és a Református Főgimnázium
az Egyház téren. Nagyobb fotóért kattints a képre!
A kis album 1988-ban jelent meg, s olykor még felbukkan a bolhapiacokon. A bordázott kartonra nyomtatott másolatok főként a Belvárost mutatják be, de szerencsére távolabbi területek arcaira is rácsodál-kozhatunk. A fekete-fehér kártyák révén azt is megtud-hatjuk, hogy például a Szent Anna utcai Svetits Intézet eredetileg egyemeletes volt, a Kistemplomot (Csonkatemp-lomot) toronysisak ékesítette, s villamosok helyett még gőz-mozdonyok szállították az utasokat és az árukat.

A ma ismert Nagyállomás elődje egy gyönyörű palotaként pompázott a Népkertnél, ugyanakkor az Aranybika korábban egy kisebb és klasszicista épületben működött, s a vármegyeháza mellett egy kedves patika állt. Az alábbi múltidéző albumunkban ezekből és a régi Debrecen további szépségeiből nyújtunk keserédes ízelítőt...



(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

2019. március 11., hétfő

A debreceni töltött káposzta

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés-, marha- vagy juhhúsból is készülhet. Természetesen sokan másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Nagyításért kattints a képre!
Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított ká-posztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni. Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele.

A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyez-nek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedényben.

A debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte.
De ezekről majd máskor írunk bővebben...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!