Keresés ebben a blogban

2022. június 25., szombat

'57 nyarán

Debrecen is még épp csak túl volt az ötvenhatot követő, tragikus időszakon, amikor az alábbi felvételek készültek. Az élet nehéz volt, de élni akkor is kellett valahogy – lehetőleg minél gondtalanabbul. S e réges-régi képek szerint ez szinte sikerült is...
Aki a Simonyi úton ment ki a Nagyerdőbe, 1957-ben is érinthette útközben a Bem teret. Az alábbi fotón látható kerekeskút ma már csak emlék


(pedig milyen hasznos volna a kánikulában), viszont a háttérben látható medence szerencsére még létezik. Korábban tűzoltóvizet tároltak benne, napjainkban pedig virágágyásnak használják. A Kenézy-kórház régi szárnyánál még szintén megvan az ilyen medence.


A Bem téri kúttal ellentétben, ma is megtalálható ez a régi, öntöttvas, kétágú spriccelő ivókút a Nagyerdei körúton. Sajnos gyorsan hozzá is kell tennünk, hogy csak a váza van meg, hiszen hosszú évek óta nem működik. Párját, amelyik a Békás-tónál volt, kiszedték a park átépítésekor. Pedig finom vizük volt, és a gyerekek is imádtak spriccelőset játszani velük.


A víztorony szomszédságában a régi stadion, valamint a csónakázó-tó (1960-tól vidámpark is) fogadta a sportbarátokat és a természetbe vágyó kirándulókat. 1957-ben még mindkét létesítményünk fiatalnak számított, hiszen épp csak betöltötték a huszadik életévüket. Igaz, a stadiont pár évvel korábban már fel kellett újítani, mivel súlyos károkat szenvedett a II. világháborúban, miután ott is légvédelmi ágyúk működtek. A fotó készítésekor az Újvigadó (1970) talán még kósza gondolat se volt, ám a táj nélküle is békés és kies volt.


A strand pedig! Annyira szép és vadregényes élményelemek pompáztak benne, hogy keresni kell a szavakat, amelyek méltóképpen kifejeznék ezt a Kánaánt! Ez a sövénykapu egyébként a négyméteres medence és a kacsás Zsolnay-kút között volt, mellettük pedig a későbbi, felejthetetlen tejivó és a klinkertéglás átjáró-boltív. A felsoroltak közül ma már csak a kacsás csobogó létezik az új strandon – na de örüljünk, hogy legalább ez megmaradt.


S végül a szintén szép emlékű csúszda a hullámmedencénél. A csúszdát később lebontották, mivel állítólag sok baleset történt rajta (azok miatt, akik pl. állva vagy hátrafelé akartak lesiklani). A hullámkeltő gépház tetején napozó működött. Figyelemreméltó a felirata is, amely szerint oldalról beugrálni szigorúan tilos. És ezt a legtöbben még be is tartották – miként azt is, hogy a gyermekmedencébe a felnőttek a lábukat se lógathatják bele...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése