A Debreceni Állami Gazdaság Róna-reklám kártyanaptára 1983-ban. F. k.: ÁGKER -- Közgazdasági Kiadó |
Debrecen a szexi hölgyek szerepeltetésében is követte az országos trendet, így ezt a témát az itteni képeslapokon és kártyanaptárakon is szívesen alkalmazták.
Az első képeslapon Paul Gauguin festménye látható, melynek címe: Vairumati. A Képzőművészeti Alap jelentette meg 1965-ben. A második reprodukció pedig Szinyei Merse Pál gyönyörű festménye, a ,,Pacsirta". Ezt is a Képzőművészeti Alap jegyzi, 1973-ból.
Következő
illusztrációnk már debreceni vonatkozású, és bár hiánytalan rajta a reklámleány ruházata, ám
pucérkodás nélkül is sokaknak tűnhet vonzónak. Az egykori
Hajdú–Bihar Megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat
1983-as naptárán pózol ő, mégpedig egy Lehel hűtőszekrényen
lóbálja a lábát. Mögötte a polcok a korszak megannyi kultikus
termékétől roskadoznak.
A folytatásban a képpáron már csak bikini takarja a két cicababa
bájait (ismerős a Skála-lány?). Ezek voltak a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság
1976-os és 1975-ös kártyanaptárai, s a bal oldali fotó által
azt is felidézhetjük, hogy akkoriban még milyen bonyolult volt a
szelvények kitöltése és ellenőrzése – lévén, hogy nem volt
gépi fogadás. Ja, és az élő tévé-közvetítéses számhúzásokon
is tudtak érdekes dolgok történni, gondoljunk csak arra a spontán
szalonképtelenül megszólaló férfiúra, aki összekeverte a
hatost a kilencessel.
Az
alábbi képeslapot már a rendszerváltozás idején, 1990-ben hozta
a Posta. Ízléses naplementés kiadvány egy félmeztelen
leányzóról, aki láttán az embernek rögtön kedve támad útra
kelnie... Fotó: Viktor Laszlo / Ars Una Studio.
Na,
végre íme egy anyaszült meztelen hölgyemény! Ez a hasaló
szépség is igézően mosolyog a férfiközönségre, s ennek a
lapnak nincs is már rendeltetése. Érdekessége viszont, hogy a
debreceni Tanácsköztársaság útja egyik házában adták fel: a
földszinti 2-es lakásban élő család küldte a
földszint 4-ben lakóknak névnapi köszöntőként. Fotós:
Ismeretlen. Kiadó: Képzőműv. Alap.
A képeslapkészítőket a köztéri szobrok is gyakorta megihletik. Azok is, amik meztelen embereket ábrázolnak. A lenti lap azért is különleges, mert az eltávolított Sellő még látható a főtéri medencénél...
Az utolsó előtti fotónk már valóban 18-as megjelölést és piros karikát igényel. Pedig ez a csodálatos teremtmény nem napjaink szülötte, hanem még 1901-ben készült. Ő ugyanis a Fürdő nő című festmény főszereplője, akit Lotz Károly (1833–1904) örökített meg. A Magyar Nemzeti Galériában kiállított, életnagyságú kép mai szemmel nézve is remekmű! Fotós: Ismeretlen. Kiadó: Képzőműv. Alap.
Értékes, ritka felvétel a Sellővel a debreceni Aranybika előtti szökőkútról, 2001-ből. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath |
Az utolsó előtti fotónk már valóban 18-as megjelölést és piros karikát igényel. Pedig ez a csodálatos teremtmény nem napjaink szülötte, hanem még 1901-ben készült. Ő ugyanis a Fürdő nő című festmény főszereplője, akit Lotz Károly (1833–1904) örökített meg. A Magyar Nemzeti Galériában kiállított, életnagyságú kép mai szemmel nézve is remekmű! Fotós: Ismeretlen. Kiadó: Képzőműv. Alap.
(Az
itt megosztott képeslapokat és kártyanaptárakat se a netről
szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta
gyűjteményünk példányai.)
További
kártyanaptárak a retro Debrecenről ebben a cikkünkben láthatók.
Debrecen legmenőbb kozmetikumcsaládjának reklámnaptára 1987-ben. Fotó: Profilart, O. J. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése