A betegséget legyőző orvostudomány száműzött szobra

Debrecen egyik legkülönlegesebb szobra a nagyerdei Auguszta területén bújik meg. Az Orvostudomány legyőzi a betegséget című alkotást Baksa Soós György készítette, és az élettani intézet előtt állították fel 1957-ben. Az eredeti helyéről azonban eltávolították, mint több más debreceni szobrot is. A művet 2024. június 3-án látogattuk meg. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek a Köztérkép szerint az az oka, hogy egyesek szóvátették az akt vonásait, vagy egyenesen ki is gúnyolták. Lehet benne igazság, hiszen a szobor egy nagy kígyót fogó meztelen férfit ábrázol, tehát merőben másként jeleníti meg a nemes küzdelmet, mint a Kígyóölő című Wallenberg-emlékmű. Baksa Soós György teremtményének száműzése sajnos „olyan jól sikerült”, hogy az Auguszta-telepnek a legszélén, a kerítés és a mosoda között fedezhetjük fel... ott, ahol alig jár valaki...

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Wallenberg emlékműve, a Kígyóölő
• Szobrok, amik nem kellettek
• A száműzött Sellő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• A Nagyerdőben elásott Sesztina-padok
• Mini Debrecen-szobor a főtéren

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Kassai úton rejtőző „Superman”

Az izmos férfiakt kívülről nem látható, érdemes bemenni hozzá az élményért. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben egy Supermant idéző emlékmű is magasodik, mégpedig az egykori Göcs és a vasúti erdősáv között. A Kassai út mellett, a Köztemető vonalában megbújó alkotás kívülről a gigantikus méretei ellenére sem látszik, mivel eltakarja a zajfogó növénysor.

A szobor és a volt Göcs-épület 2023 nyarán, a 4-es főút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magas betontalapzaton szárnyaló izompacsirta kompozíciója a XX. század címet viseli, és 1965 óta áll a néhai MGM-terület előtt. A Kassai úti különös szobrot Marton László készítette, akinek más kompozíciói is találhatók Debrecenben. A legismertebb debreceni műve az Egyetem téri medence melletti Fekvő férfi, de van Kossuth-szobra is a városházán.

Az alkotás szerzője és a dátum a mű talapzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A férfiakt tehát természetesen nem Superman emlékműve, hanem a szocialista nagyipart dicsőítő alkotás. Ennek ellenére a képregényhős is ihlethette, hiszen a hasonló pózban repkedő Superman (alias Kal-El, illetve Clark Kent) figurája már 1938-ban debütált az USA képregénypiacán.

A Proletár szobor (Kiss István, 1961) és a XX. század (Marton László, 1965). Fotók: Képzőműv. AKV, © Debreceni Képeslapok

További érdekesség, hogy volt egy Clark Kent-szerű szobor a Március 21. téren is, de azt száműzték a cívisvárosból. A ledöntött, Proletár című szobor a Víg-Kend Majorba került, ám azóta már ott sincs. Egyik jellegzetessége az volt, hogy az ökölbe szorított, kinyújtott kezét a feje fölé emeli – ahogyan Superman is tette.

A XX. század című szobor a volt Göcs parkolójában, egy téli napon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kassai úti szupermen

Debrecenben egy igazi  „Superman"-emlékmű is rejtőzik, mégpedig az egykori Göcs irodaépülete és a vasúti erdősáv között. Volt egy Clark Kent-szerű szobor a Március 21. téren is, de azt ledöntötték és száműzték a cívisvárosból. A Kassai út mellett, a Köztemető vonalában megbújó alkotás kívülről a gigantikus méretei ellenére sem látszik, mivel eltakarja a zajfogó növénysor. Kár, hogy így van, hiszen meg kellene ismernie minden arra járónak.

A magas betontalapzaton szárnyaló izompacsirta kompozíciója egyébként a XX. század címet viseli, és 1965 óta áll a néhai MGM-terület előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alkotás szerzője és a dátum a mű talapzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A férfiakt természetesen nem Superman emlékműve, hanem a szocialista nagyipart dicsőítő alkotás. Ennek ellenére akár a képregényhős is ihlethette, hiszen a hasonló pózban repkedő Superman (alias Kal-El, illetve Clark Kent) figurája sokkal korábban, már 1938-ban debütált az USA képregénypiacán.

A Proletár szobor (Kiss István, 1961) és a XX. század (Marton László, 1965). Fotók: Képzőműv. AKV, © Debreceni Képeslapok

A Kassai úti különös szobrot nem mellesleg a nagyszerű Marton László készítette, akinek más kompozíciói is találhatók Debrecenben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Marton László legismertebb debreceni műve az Egyetem téri medence melletti Fekvő férfi, de van egy Kossuth-szobra is a városházán. S mi lehetett a párja a Kassai úti szupermennek? A ledöntött, Proletár című szobor, amit aztán a Víg-Kend Majorba vittek (azóta onnan is elkerült. Egyik jellegzetessége az, hogy az ökölbe szorított, kinyújtott kezét a feje fölé emeli – ahogyan Superman is tette.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A XX. század című szobor a volt Göcs parkolójában, egy téli napon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csinibabák, erotikus aktok

A Debreceni Állami Gazdaság Róna-reklám kártyanaptára 1983-ban.
F. k.: ÁGKER -- Közgazdasági Kiadó

Debrecen a szexi hölgyek szerepeltetésében is követte az országos trendet, így ezt a témát az itteni képeslapokon és kártyanaptárakon is szívesen alkalmazták.

Az első képeslapon Paul Gauguin festménye látható, melynek címe: Vairumati. A Képzőművészeti Alap jelentette meg 1965-ben. A második reprodukció pedig Szinyei Merse Pál gyönyörű festménye, a ,,Pacsirta". Ezt is a Képzőművészeti Alap jegyzi, 1973-ból.

Következő illusztrációnk már debreceni vonatkozású, és bár hiánytalan rajta a reklámleány ruházata, ám pucérkodás nélkül is sokaknak tűnhet vonzónak. Az egykori Hajdú–Bihar Megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat 1983-as naptárán pózol ő, mégpedig egy Lehel hűtőszekrényen lóbálja a lábát. Mögötte a polcok a korszak megannyi kultikus termékétől roskadoznak.

A folytatásban a képpáron már csak bikini takarja a két cicababa bájait (ismerős a Skála-lány?). Ezek voltak a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság 1976-os és 1975-ös kártyanaptárai, s a bal oldali fotó által azt is felidézhetjük, hogy akkoriban még milyen bonyolult volt a szelvények kitöltése és ellenőrzése – lévén, hogy nem volt gépi fogadás. Ja, és az élő tévé-közvetítéses számhúzásokon is tudtak érdekes dolgok történni, gondoljunk csak arra a spontán szalonképtelenül megszólaló férfiúra, aki összekeverte a hatost a kilencessel.

Az alábbi képeslapot már a rendszerváltozás idején, 1990-ben hozta a Posta. Ízléses naplementés kiadvány egy félmeztelen leányzóról, aki láttán az embernek rögtön kedve támad útra kelnie... Fotó: Viktor Laszlo / Ars Una Studio.

Na, végre íme egy anyaszült meztelen hölgyemény! Ez a hasaló szépség is igézően mosolyog a férfiközönségre, s ennek a lapnak nincs is már rendeltetése. Érdekessége viszont, hogy a debreceni Tanácsköztársaság útja egyik házában adták fel: a földszinti 2-es lakásban élő család küldte a földszint 4-ben lakóknak névnapi köszöntőként. Fotós: Ismeretlen. Kiadó: Képzőműv. Alap.

A képeslapkészítőket a köztéri szobrok is gyakorta megihletik. Azok is, amik meztelen embereket ábrázolnak. A lenti lap azért is különleges, mert az eltávolított Sellő még látható a főtéri medencénél...

Értékes, ritka felvétel a Sellővel a debreceni Aranybika előtti szökőkútról, 2001-ből.
Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

Az utolsó előtti fotónk már valóban 18-as megjelölést és piros karikát igényel. Pedig ez a csodálatos teremtmény nem napjaink szülötte, hanem még 1901-ben készült. Ő ugyanis a Fürdő nő című festmény főszereplője, akit Lotz Károly (1833–1904) örökített meg. A Magyar Nemzeti Galériában kiállított, életnagyságú kép mai szemmel nézve is remekmű! Fotós: Ismeretlen. Kiadó: Képzőműv. Alap.

(Az itt megosztott képeslapokat és kártyanaptárakat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

Debreceni Képeslapok

További kártyanaptárak a retro Debrecenről ebben a cikkünkben láthatók.

Debrecen legmenőbb kozmetikumcsaládjának reklámnaptára
1987-ben. Fotó: Profilart, O. J.