Keresés ebben a blogban

2024. augusztus 28., szerda

Noszvaj mesés utcáin


Debrecenből ezúttal az Eger vonzáskörzetében található Noszvajra kirándultunk 2024. augusztus 27-én, a szilvásváradi túránk másnapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A buszváró és a faluház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A faluközpontba érve elsőként a virágokkal díszített és könyvespolcokkal ellátott buszváró nyűgözött le minket. Ugyanakkor a sok virág is tetszetős, melyekből itt rögtön a polgármesteri hivatal és a lenti képen megcsodálható szomszédos Kultúrkuckó ablakaiban is sok tündököl.

Temető, templom stb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központtól nem messze egy székelykapus, régi temető is megbújik a fák alatt (lásd a fenti képen). A község híressége a Gazdaház, a De La Motte-kastély, a Csendülő és a Meseút házai is:


Noszvajon sok olyan népi építészeti stílusú házban gyönyörködhetünk, amiket példásan rendben tartanak. Itt is megannyi pince sorakozik, és vendéglátóhely is szép számban várja a látogatókat.

Festői épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássunk is további csodás épületeket Noszvajról!


A település északnyugati határában fekszenek a török időkből származó híres barlanglakások, ahol most művésztelep működik.

A barlanglakások földje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi nagy hőségben, napernyővel jártuk be Noszvajt, s ez is nagy élmény volt, de aki teheti, ősszel látogassa meg ezt a helyet, ami persze minden évszakban szép. Utolsó képünkön a virágoktól roskadozó és csodás házakkal tarkított noszvaji utcákból mutatunk jellemző jelenetet:


Turisztikai cikkeink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 27., kedd

Szilvásváradról a Szalajka mentén a Fátyol-vízeséshez

A Fátyol-vízesés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenből ezúttal az Eger vonzáskörzetében található Szilvásváradra és a Szalajka-völgybe kirándultunk 2024. augusztus 26-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A lenti végállomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egerből busszal utaztunk, de onnan nem a kisvonattal, hanem gyalog tettük meg az oda-vissza összesen 9 kilométeres távot, amelyet meredek szakaszok is tarkítanak.

Nyári kocsikkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hegyi-erdei túrán múzeum és a Szalajka hangulatos szakaszai is megcsodálhatók.

Az erdészeti múzeum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon jó az is, hogy az erdészet mindenhol tájékoztatótáblákat helyezett ki.


Itt található egy pisztrángtelep is, ahol helyben elkészített halak fogyaszthatók.

Halnevelő medencék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez pedig a székely dicsőség faragott emlékműve:


A csodás környezetben természetesen vadaspark is található, köztük fehér szőrű állat is.

A vadaspark lakói. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulást több szép tó teszi felejthetetlenné, a következő képen például két szikla között visz az út a növényekkel benőtt víztükör mellett.


Egy másik tavacskánál is kis vízesésben gyönyörködhetünk, de ez még nem a Fátyol-vízesés (amit egyébként az első fotón mutattunk be).


A lenyűgöző környezetben erdei iskola is működik, az alábbi fotón ennek székelykapuja látható.


A túra majdnem-végén tárul elénk a Felső-tó, ami után az Ősember barlangjához is felkaptathatunk. 

A Felső-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akik vonattal utaznak idáig, azok minden bizonnyal még rendelkeznek elég erővel a kíváncsiságon kívül ahhoz, hogy meghódítsák a fenti barlangot. Nagyon szép amúgy a végállomásnál elterülő mező is, melyet a gyönyörű hegyvonulatok szegélyeznek.

A fenti végállomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 25., vasárnap

Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje


Debrecenben a nagyerdei állatkert, a hajdani műjégpálya és VAOSZ-üdülő szomszédságában (korábban azzal együtt) működött a Rózsakert Vendéglő. A 2013-ban lebontott Oláh Gábor utcai hely emlékezetes a régi vonalú épületeiről, a nagy parkjáról, a kinti asztalairól, valamint a minigolfpályájáról, a szép virágairól és nem utolsó sorban a kiváló étkeiről is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A vendéglő romjai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tartották a Rózsakertben az érettségi bankettjüket és az esküvőjüket, de Loki-meccsek, vidámparkozások és csónakázások után is jó forgalomra számíthattak a házigazdák. A régi sajtóhírek szerint egykoron Dorottya bál, teke- és sörivó­­ versenyek, valamint kínai estek, kemencés partik és diszkók is voltak ezen a vendéglátóhelyen. A Rózsakert Vendéglőt 2013 nyarán bontották le annak ellenére is váratlanul, hogy előtte már évek óta nem működött.

Az ingatlana a bontás után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábban ugyanis a Nagyerdei Kultúrpark kapta meg üzemeltetésre a vendéglőt és a területét (összevonandó a két intézményt), hogy a látogatói ott is kikapcsolódhassanak evés-ivás formájában. Ehhez képest a Rózsakertet eltüntették, és a területe 10 éve üres. Se vendéglő, se más jellegű kultúrparki hasznosítás. Egy szép épületegyüttessel azonban mindenképpen szegényebb lett Debrecen.

A beépítetlen telek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
    A Rózsakert kapuja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mementók a Rózsakert mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2024. augusztus 24., szombat

A tovatűnt debreceni csónakázó utolsó igazi nyara – ahol 10 éve már a ködszínház van

Debrecen kedvelt kiránduló- és szórakozóhelyét, a nagyerdei csónakázót és Újvigadót 2013-ban bontották le (a szomszédos Nagyerdei Stadionnal egyetemben), és a következő évben adták át a helyükön a mélygarázst, vízi ködszínházat, valamint a közeli új futballarénát.

A 2013-as bontás előtti nyár. Fotó© Debreceni Képeslapok

A most megosztott felvételeinket a létesítmények utolsó teljes szezonjában, 2012 nyarán készítettük nappal, majd ugyanott egy díszfényes éjszakán. Utána többé már nem nyitottak ki, immár csak az emlékeinkben és a fennmaradt fotókon élnek. Történetüket sok régi képpel lásd a cikkünk végén!

2012 díszfényes éjjelén. Fotó© Debreceni Képeslapok

2024. augusztus 23., péntek

Holdbéli táj lett a debreceni Barnevál területe

Debrecen egykori szocialista nagyüzemének, a Barneválnak az épületeit 2023 elején kezdték bontani. Ezúttal 2024. augusztus 23-án látogattuk meg ismét ezt a helyet, megszemlélendő, hogy zajlik-e már az új létesítmény építése. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Háttérben a volt húsüzem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Helyszíni friss felvételeink tanúsága szerint a hajdani baromfi-feldolgozó immár teljesen eltűnt, s már csak a 130 éve alapított, egykori húsipari vállalat szomszédos – szintén üres és omladozó – objektumai állnak. Az ingatlan majdani hasznosításáról természetesen nekünk is vannak információink, de mivel még nincs kitáblázva, illetve hivatalosan nem jelentették be, hogy mi lesz a Barnevál helyén, egyelőre mi se „lőjük le a poént”...

Még megvan e régi tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További Vágóhíd utcai múltidézéseink:
A Diószegi úti látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 63 éve tört ki a hatalmas robbanás és lángoszlop, amelyből oázis született: a festői Kráter-tó

A nagyhegyesi Kráter-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenből is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyesnél. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tűz a HBM Tanács fotóján. Repró: © Debreceni Kpeslapok

Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide.

A tó átmérője 150 méter, a mélysége 5 méter

A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta. Íme videónk a helyről:


Összeállításunk fotóit a legfelső, az archív kép és a videó kivételével a kerékpáros túracsoportunk korábbi kirándulásán készítettük, amikor helyiek fogadtak és kalauzoltak minket.

Megérkezve a tóhoz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt).

A történetet hallgatva. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.

Pihenés a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké.

Vendéglátóinkkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott. Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat.

Egy szuper főzőhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban.

A szabadtéri múzeumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.

Kellemes pecahely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Túracsapatunk útban a tóhoz. Fotó:© Papp Lajos


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képexlapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fúrotoronymakett a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. augusztus 20., kedd

Ma 63 éve adták át a Nagyállomás modern főépületét

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek. 


A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:


Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével zárjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A resti mellett egy szuper tejivó is működött az állomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról  is szuper külső-belső felvételek találhatók.


Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló tudósítása az átadásról