Debreceni Képeslapok: Mikolás Tibor

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mikolás Tibor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 9., szombat

Az 1970. május 9-én átadott Újvigadó

A debreceni Nagyerdőnél 44 éven át két vigadóépület állt: az 1826-ban megnyílt Régi Vigadó, valamint az 1970. május 9-én átadott Új. Nyitókép: Pathó Sándor, 1977

Esti fényárban, 1977. Fotó: Csobaji Előd

Ma már csak egy létezik – az öregebb túlélte az ifjat. 2014 óta az Újvigadó és a csónakázó-tó helyén mélygarázs és a ráépített szökőkutas-ködszínházas medence van.

Döbbenetes módon, 1970-ben nem mellékesen még tervben volt a Régi Vigadó lebontása is, mégpedig a „rossz állapota” miatt (lásd lentebb, a második cikkmásolatban).

Az 1970. május 1-re tervezett átadás. Fotó: HBN

A „vendéglátó kombinátot” Mikolás Tibor és a Debreceni Tervező Vállalat tervezte, és a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat építette meg 14 millió forintért. Mint a fenti cikkben olvasható, eredetileg május elsejére tervezték a létesítmény átadását, ami végül 8 nappal tolódott.

Méhsejt-virágtartókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben 600 adagos konyhát, ezer ülőhelyet alakítottak ki. A földszinten étterem, különterem, büfé, szociális, gazdasági helyiségek voltak, míg az emeleten presszó, fedett és nyitott terasz. A földszinten cigányzenekar, az emeleten pedig tánczenekar szórakoztatta a vendégeket.

A HBN 1970. május 9-i cikke

Az egyszerre több mint 1200 szórakozni vágyó vendég befogadására alkalmas Újvigadóhoz harmadosztályú önkiszolgáló helyiség is csatlakozott. Az étterem és a presszó akkoriban hétköznap 10-től 24 óráig tartott nyitva, hétvégén pedig 4 óráig.

Repró: Méliusz Központ

A szomszédos tavon facsónakok, majd bádogladikok, végül vízibiciklik is szolgálták a ringatózni vágyókat. A partra épült Újvigadó vendégei a közeli stadionban, Békás-tónál és vidámparkban is kiválóan szórakozhattak, töltekezhettek élményekkel.

A Kiri-Giri. Fotó: Hapák József / Balázs és Tsa Bt.

Az Újvigadó és a csónakázó-tó sorsa 2013-ban pecsételődött meg végleg: az új – 20 ezer nézőt befogadó – stadion megépítése miatt mindkettőt lebontották. A helyükön 2014 óta park, mélygarázs (200 férőhellyel), valamint szökőkutas vízi ködszínház van.

Az emeleten. (Helytörténeti Fotótár, 1975)

A beruházáskor még azt hallhattuk-olvashattuk, hogy a Békás-tavon lesz az új csónakázási lehetőség, de ez eddig nem valósult meg.

Vigadóterasz, 1978. Fotó: IPK Váll.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teraszon. (Helytörténeti Fotótár, 1975)

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Újvigadó, 1973. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

Debrecenben az Újkerti lakótelepen 1980. augusztus 15-én adták át a Lublin Éttermet, akárcsak a szomszédos háztartási, papír-játék, ruházati boltokat, valamint férfi-női fodrászatot. A Lehel és a Jerikó utca közötti területen ekkor még nem állt itt a híres óratorony.

Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese az ünnepségen elmondta: az ezer négyzetméteres, III. osztályú, önkiszolgáló Lublin étterem, a II. osztályú eszpresszó, a 200 négyzetméteres háztartási bolt, a 140 négyzetméteres papír- és játékbolt, valamint a csaknem 200 négyzetméteres ruházati bolt és a fodrászat az ugyanebben az üzletházban később átadandó Patyolat-szalonnal és a már működő újkerti ABC-vel Debrecen legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres üzletegyüttese lesz. A Lublin Éttermet Mikolás Tibor tervezte, és később, az 1990-es évektől éjszakai bár (a Coco-Berlo), majd a Flamingo Disco is működött itt, napjainkban pedig szolárium.

A Lublin belső tere

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az óratoronnyal. (Helytörténeti Fotótár)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megnyitás híre a Naplóban

2026. április 5., vasárnap

Volt egyszer egy Csónakázó-tó

Debrecen csónakázótava is ma már a múlté. A nagyerdei létesítmény elődje a Debreczeni Képes Kalendáriom szerint 1933-ban nyílt meg a nagyszerű építészünk, Sajó István terve alapján, mégpedig többek között azért, hogy elvezessék és hasznosítsák a strand vizét, valamint megszüntessék a strand és a stadion közötti portengert. Szintén az 1930-as évek elején született a szomszédos Nagyerdei Stadion, valamint fedett uszoda.

Az Újvigadó tervezője Mikolás Tibor. Forrás: Méliusz-fotótár

És persze a Békás-tó, továbbá a parkerdő, no meg az egyetemünk és a köztemető is, melyek létrehozásában Sajó István, illetve Borsos József is nagy szerepet töltött be. A 2013-ban betemetett csónakázó-tó nem mindig volt ám olyan „sivár betonteknő”, mint amilyennek egyesek leírják. Mint fent jeleztük, eredetileg Sajó István tervezte, aki a szomszédos (ugyancsak 2013-ban lebontott) stadiont is.

1970. május 9-én még azt írták, hogy lebontják a Régi Vigadót

Eredetileg kis Bauhaus csónakház tartozott hozzá, a mai állatkert felől nézett rá a Leveles Csárda, és például az 1960-as években még büfésziget és fahíd is szolgálta a vendégeket.

Légi fotó a Képzőművészeti Alap képeslapján

A nagyerdei Újvigadó 1970-ben épült meg Mikolás Tibor tervei szerint, amikor még özönlöttek az emberek a strandra, a sporteseményekre és a kultúrparkba (ahol a Li-2-es gép fénylett a dombon), valamint az akkori Lenin parkba.

A tó a működése végén, 2012-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Mögötte csak a fák, víztorony. Fotó: TKM t, 1991

A csigalépcsős, teraszos, emeletes bulizóhelyen, az Újvigadó ,,vendéglátó kombinátjában" koncerteket is tartottak, és nemcsak például Zoltán Erika lépett fel itt, hanem még Zorán és Cseh Tamás is. A nagyerdei stadion felőli hátsó traktusban kocsma működött, amit neveztek Redőnynek is.

Végül 1970. május 9-én nyitott a vigadó. Fotó: HBN

A búfelejtő az utolsó időszakban pedig mint Kikötő fogadta a szomjazókat (egy ideig folyamatos nyitva tartással).

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hapák József / Balázs és Társa Bt.

A vigadó az utolsó előtti korszakában a Kiri-Giri Disco nevet viselte, ami nemcsak a partyjairól emlékezetes sokak számára, hanem a biliárdszalonjáról is.

A hátsó szórakozóhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1990-es évek közepén egy különleges dekoráció is volt az Újvigadó épületén, mégpedig egy sárga helikopternek a farokrésze, ami miatt olybá tűnt, mintha a gép belerepült volna a dizsibe.

Szieszta a teraszon, 1978. Fotó: IPK Váll.

A Csónakázó-tavon eleinte fából készült ladikokban lehetett ringatózni, majd megjelentek a fémből tákolt lélekvesztők és a vízibiciklik is.

Nyugalom és béke. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó üzemeltető jet-skivel és műanyag Volkswagenekkel is kísérletezett, a parton pedig a Bringó hintó nevű lábpedálos kiránduló közlekedési eszközöket lehetett bérelni tőle.

Bringó hintó és vattacukrosok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fantasztikus szórakozás volt itt az is, amikor telente megfagyott a medencében hagyott víz, és a jégen ingyen lehetett korcsolyázni, korongozni. Sokan emlékeznek azokra az alkalmakra is, amikor egy-egy győztes meccs után (meg máskor is) némelyek megmártóztak az itteni vízben.

Esti bulifények. Fotó: Csobaji Előd, 1977

Az utolsó években már nem fejlesztették a Csónakázó-tavat, hiszen tudott volt, hogy az önkormányzat mélygarázst akar építtetni a helyére. Ez meg is történt, és 2014 óta a parkoló és a „vízi ködszínház” van a megszüntetett csónakázó területén.

A csónakázó helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Úgy volt, hogy csónakázni a Békás-tavon lehet, de a 2014-es átépítés óta eddig ez nem történt meg. Sőt sajnos az utóbbi években – az alacsony vízállás miatt – a Vekeri-tó se használható ilyen célra. A debreceniek tehát például a hajdúszoboszlói strand taván tudnak hódolni ennek a kedvtelésüknek...

A befagyott csónakázó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bónuszkép: az Újvigadó megépítése (1970) előtt ilyen volt a létesítmény a kis csónakházzal és a fahidas büfészigettel:

1970 előtt. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A HBN 1970. május 9-i cikke

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. március 8., vasárnap

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)

Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója volt Mikolás Tibor építész (Celldömölk, 1924. szeptember 28. – Debrecen, 2014. március 8.). Többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb és az Újvigadó épületeit is ő tervezte.

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

A Kölcsey-művközpont belső csarnoka

Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház mellé épített modern lakóház szintén az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

A Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti lakótelepi hajdani Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...

Itt pedig ismét az Újvigadó jön a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és „vízi ködszínházas” szökőkút van.

DBKL

2026. március 5., csütörtök

A Hunyadi utcai Lenin-szobor tündöklése és bukása

Debrecen is nagy megemlékezéseket és ünnepségeket rendezett Vlagyimir Iljics Lenin születésének 105. évfordulóján, 1975. április 22-én. Ennek részeként „a város fejlődését reprezentáló Hunyadi utcán, Debrecen új városnegyedében” avatták fel Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a Lenin-szobrot. A kompozíciót már 1975. március 5-én felállították a Református Kollégium mellett.

Lenin-szobor, 1983. Fotó: Csobaji Előd

Ott volt egykor a Hüvelyes utca és az a ház, ahol a kollégiumi tanulmányai idején Kölcsey Ferenc lakott. A nagy napon, 1975. április 22-én 10 óra előtt néhány perccel díszőrségváltással vette kezdetét az ünnepség. A Napló tudósítása szerint pontban 10 órakor a szobor talapzatához vonult a munkásőrség díszszakasza, és a honvédzenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, miközben felvonták a nemzeti színű és a vörös lobogót.

Újságcikk a szobor felállításáról

Ezután Sárközi Zoltán színművész részletet szavalt Képes Géza: Lenin című verséből. A szavalat után köszöntötték a szoboravatás közönségét és a díszelnökséget. Megjelent a szoboravatási ünnepségen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára, Balogh Mihályné, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának tagjai.

Lenin. Fotó: Fp., Mezei Attila, Leczfalvi

Ott voltak megyénk politikai és társadalmi életének vezetői, és részt vett az ünnepségen a Lenin-szobor alkotója, Kalló Viktor is. A szobor leleplezése előtt dr. Postás Sándor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára mondott avatóbeszédet.

Koszorúzás 1979-ben. Fotó: Fp / MHSZ

Postás Sándor hangsúlyozta: „Kiemelkedő köztéri emlékművel gazdagodik ma városunk, Vlagyimir Iljics Lenin szobrával. A nagy forradalmár születésének 105. évfordulóján olyan emlékművet avatunk a 30 éve szabad Debrecenben, amelynek művészi, esztétikai értéke mellett a jelen és a leendő számára is fontos politikai jelentősége van.” A politikus bejelentette: „Lenin szobra mellett épül fel a megye és a város új művelődési központja, amely a város szellemi életének egyik fő műhelye lesz. Ez is jelképes figyelmeztetés: gazdagítsuk ismereteinket állandóan, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. A mi legfontosabb feladatunk most felsorakozni a XI. kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. Így valósíthatjuk meg igazán az emberiség nagy tanítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek az eszméit.”

Az épülő Kölcsey. Fotó: Városházi Archívum

A Lenin-szobor csupán 15 évig állhatott a helyén, ugyanis 1990.március 20-án egy napon döntötték le a Tanácsköztársaság útján álló Proletár szoborral (lásd az utolsó fotón). Mindkét alkotás sok éven át a Hosszúpályi úti Víg-kend Majorban volt, ám a hírek szerint mára onnan is eltűntek.

Napozás a lépcsőn. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink:


Ledöntve. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. május 9., szombat

Az 1970. május 9-én átadott Újvigadó

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

2026. április 5., vasárnap

Volt egyszer egy Csónakázó-tó

2026. március 8., vasárnap

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)

2026. március 5., csütörtök

A Hunyadi utcai Lenin-szobor tündöklése és bukása