Keresés ebben a blogban

2025. október 5., vasárnap

Az olimpiai bajnok csapókerti lány: Gyarmati Olga

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű csapókerti lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949



Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.
Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 centiméteres ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.


A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.
Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.


További sportos cikkeink a cívisvárosból:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 3., péntek

A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 1975. október 3-i bajnoki győzelme

Debrecenben szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott 1975. október 3-án: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése. Ezen ugyanis a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet a gárda. Az aranyérem esélye már az összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.

A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest. Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó – Lukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Ennek köszönhetően húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először. A mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.

A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

Az 50. évforduló és a bajnokcsapat tiszteletére múltidéző kiállítás nyílt a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. szeptember 30-án. Az október 30-ig, díjtalanul megtekinthető tárlat megnyitó ünnepségén Vass Attila Tamás programrendező ismertette: ez az esemény is egy társadalmi összefogás eredményeként született meg, ahogyan 50 éve, sokkal nagyobb formában, a Debreceni Dózsa diadalmenete is valóságos helyi társadalmi üggyé terebélyesedett. A relikviákat felajánló támogatóknak köszönhetően nemcsak értékes és kiváló fotók, tablók csodálhatók meg, hanem például zászlók, melegítő, korabeli újságok, kiváló interjúkat tartalmazó Dózsás könyvek, valamint kitüntetések, dísztárgyak és szurkolói zsebnaptárak is. A személyes emléktárgyak nagyrészt Szabó István kapus, Varga István átlövő és Pócsi Attila kapus hagyatékából származnak. Az ünnepi alkalomhoz a bajnoki cím jubileumán kívül több aktuális évforduló is kapcsolódik. Hiszen például az egyesület 1950. augusztus 4-én alakult meg. A Mikes Kelemen utcai Dózsa-stadiont 1968. augusztus 18-án adták át. A Debreceni Dózsa játékosai közül is többeknek mostanában emlékezünk a születésnapjukra. Molnár Ferenc például augusztus 26-i születésű, dr. Süvöltős Mihály augusztus 29-i, Kordás István szeptember 3-i, míg Varga István szeptember 7-én, Sárközi László pedig október 6-án látta meg a napvilágot. Isten éltesse őket sokáig itt közöttünk! Azok pedig, akik már nem lehetnek velünk: a szívünkben és az emlékeinkben éljenek tovább mindörökké! – hangsúlyozta a tárlatrendező.


A 2025. szeptember 30-i ünnepség a fenti videóban idézhető fel Égerházi Péter újságíró köszöntőjével és a csapatkapitány dr. Süvöltős Mihállyal  készített pódiumbeszélgetéssel.

Az egész oldalas Napló-összeállítás első része

További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Az egész oldalas Napló-összeállítás második része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 2., csütörtök

A ma 141 éves debreceni tömegközlekedés 14 régi képen


Debrecenben 1884. október 2. óta közlekedtek gőzmozdonyok. 1911. március 16-tól villamosok, 1926. június 9-i kezdettel pedig autóbuszok is járnak. A 141. évforduló alkalmából osztjuk meg ezt a múltidézésünket régi képeslapokkal. A fenti jeleneten gőzmozdony pöfékel a Nagytemplom előtt, míg alább lóvasút fut a Csokonai Színháznál.

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

Füstokádó járgány siklik a következő szép üdvözlőkártyán is, a Frohner Szálló előtt.



És íme még egy mozdony, ezúttal a Kossuth utcai Kis Orbán-háznál:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Lezárandó a gőz- és lovas korszakot, lássuk az egyik legszebb ilyen jellegű színes felvételt!

Nyitóképünk teljes méretben

Jöjjön egy csodás Kossuth utcai villamosos életkép, mely a pénzügyi palotánál készült!

Kossuth u., 1932 (Fp. / Flanek-Falvay-Kováts)

Az alábbi panorámakép idején már az Aranybika, valamint a püspöki palota is megépült.


Gyönyörű dokumentumok maradtak fenn a 4-es villamos pályájának más részeiről is. Ráadásul a következő fotón a Verestemplom és (jobbra) Irinyi János lakóháza is megcsodálható.


Nem kevésbé lenyűgöző a békebeli főutca arca sem. Ilyen volt az élet a már csonka Kistemplomnál:


Nagyon szép relikvia az is, amelyik a főtéren parádézó sínbuszokat örökítette meg.


Ámuldozzunk tovább a villamosközlekedés aranykorán!

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

A hajdani Zsolnay-szökőkút remek környezetet nyújtott az ott villamosra várakozóknak. Ezután még emlékeztetünk arra is, hogy a debreceni trolibusz-közlekedés 1985. július 2-án kezdődött, s a helyi autóbuszos szolgáltatás 2009. július 1. óta tartozik a DKV-hoz. Végül pedig hadd mutassunk be egy nosztalgikus kompozíciót, és természetesen újabb további sikeres 140 évet kívánunk a debreceni tömegközlekedésnek!

A főtér 1961-ben és 65-ben. Fotók: Bakonyi

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DKV és a Posta jubileumi képeslapja

2025. szeptember 29., hétfő

Emlékkiállítás a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnok férfi kézilabdacsapatáról


A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án kivívott bajnoki győzelme tiszteletére nyílik múltidéző kiállítás 2025. szeptember 30-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában. A korabeli fotókat, zászlókat, kitüntetéseket, sportszereket, sajtótermékeket, szurkolói emlékeket stb. is felvonultató tárlatot Égerházi Péter újságíró nyitja meg, ezt követően pedig dr. Süvöltős Mihály csapatkapitánnyal Vass Attila Tamás, a program rendezője beszélget. Ekkor többek között megidézik azt a dicső korszakot, amelyben az 1975-ös bajnoki és az 1978-as kupagyőztesi címet is elhódította a Debreceni Dózsa. Az ünnepségen díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. Frissítés: a bemutatott relikviák 2025. november 14-ig tekinthetők meg, s november 4-én 16 órától dr. Süvöltős Mihály csapatkapitány tart tárlatvezetést.

Fotó / Grafika: Kapitány Ferenc, Méliusz-könyvtár

További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 27., szombat

Egy felejthetetlen debreceni sütöde: a Nyíl utcai pékség

Debrecen egyik leghíresebb és legkedveltebb péksége a Szentlászlófalva nevű városrész keleti határán, azaz a Nyíl utcában működött. Bárkivel is beszélünk vagy olvasunk hozzászólást róla, csakis áradozó visszaemlékezések melengetik a lelkünket a hellyel kapcsolatban.

A pékség épülete ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sütőüzem évtizedek óta nem működik, a fénykorában azonban itt is óriási sorokban álltak az emberek, hogy megvehessék valamelyik termékét. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb a ropogós héjú, hatalmas teflonkenyér volt. Sokan azt is fel szokták idézni, hogy mire hazaértek innen, illetve másik pékségből, addigra jól belakmároztak az illatos és sokszor meleg kenyér hajából vagy beléből. A Nyíl utcai pékség épülete szerencsére ma is megvan (akárcsak a Hajnal utcaié is); korábban csapágybolt működött benne, ma pedig pólónyomó üzem. A világhírű debreceni kenyérről és más csemegéinkről ebben az összeállításunkban írtunk.

A péküzemi rész. Fotó: IPK Vállalat, 1978 

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 22., hétfő

A Motörhead első debreceni koncertje 1984-ben

Debrecen egy igazi rocktörténeti alkalom részese lehetett 1984. szeptember 22-én. Aznap ugyanis a Debreceni Dózsa stadionjában adott koncertet az angol Motörhead. A metál banda akkor az előző napon Budapesten először szerepelt hazánkban, amely abban az időben még nem mellékesen a szocialista tömb masszív tagja volt...

A Motörhead 2005-ben. Fotó: Wikipedia

A debreceni buli este fél 7-kor kezdődött, és az előzenekar a P. Box volt. A belépőjegy 130 forintba került, és előzetesen a Kölcsey-művközpontban, valamint az Unió Áruházban lehetett venni. Ezt követően a Motörhead csaknem kereken 20 évvel később koncertezett Debrecenben: 2004. június 19-én a Vekeri Fesztivál nagyszínpadán lépett fel, egy napon a Tankcsapdával.
 
A plakátot Héty Péternek köszönjük
 
Kedves Olvasónk, Balogh Zoltán így idézte fel az 1984-es Motörhead-koncertet: „Akkor még nem volt nagy felhajtás körülöttük, bizonyság rá, hogy a koncert biztoságáért mi, dózsás dzsúdósok feleltünk. Lemmyt sem kísérték tagbaszakadt bodyguardok, ott járkált közöttünk, teljes természetességgel állt be a mellettem lévő piszoárhoz. Persze, nem ez volt a hozzá köthető legnagyobb élményem. Ahogy a számára beállított mikrofonba énekelt, állát magasra tartva, az ég felé, beleégett a retinámba. Meghallgatták az égiek, Isten rámosolygott, a földi rockistenre.”


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 20., szombat

A Rakovszky utcai 111 éves általános iskola

Debrecen egyik legrégebbi, működő iskolaépülete a Rakovszky utca és az Ótemető utca sarkán áll.

A teljes külső homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az 1914-ben épített házat Kotsis István típusterve alapján Borsos József tervezte. Az elemi iskolának épült létesítményt a Munkácsy utcán található Bocskai István Általános Iskola is használta egyebek mellett napközinek, aztán 1974. szeptember 20-tól itt működött a dolgozók általános iskolája.

A nyugati fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban ez a Debreceni Népi Együttes székháza. Korábban az iskola udvarán állt a tervező Borsos József mellszobra. Ezt a művet 2020-ban felújítva áttelepítették a Vénkertbe, a szintén felújított és átépített Borsos-villához – a fotóját lásd a cikk végén.

2024. március 20-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos szobra a Borsos-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!